Max Scheler  

(1874-1928)

Scheler filoz�fi�j�nak k�z�ppontj�ban az �rt�k �ll, amelynek nem l�tez�se a k�rd�s, hanem �rv�nyess�ge. A korai id�kben neokanti�nus, majd fenomenol�giai alapokon �ll� gondolkod�s (err�l majd Husserl kapcs�n, a k�vetkez� h�ten lesz sz�) �dzkodik a mag�ban val� l�t, valamint a fenomenol�giai l�nyegl�t�s absztrakt fogalmait�l. Az �rt�ket nem tekinti megtapasztalhat� l�tez�nek, hanem a szem�lyen kereszt�l val�s�that� meg, a szem�ly els�dleges �rt�kk�nt val� szerepeltet�se teszi n�mileg indokoltt� az egzisztencialista jelz�t. A szem�ly ugyanis nem egyszer�en l�tezik, ahogyan az �rt�k sem, hanem �lland�an megval�sul. Ebben a k�l�nbs�gben pedig nem metafizikai k�pzetek ir�ny�tj�k a gondolkod�st, hanem egy olyan antropol�gia, amely imm�r az etik�t tekinti els�dleges m�dszer�nek. A fenomenalizmus az etik�ban �s a materi�lis �rt�ketika c. m�v�ben (1913-1916) fejti ki er�nyetik�j�t, amely az egy�nt, mint cselekv�en-l�tez�t mutatja be. Nem ontologikus megk�zel�t�s teh�t a Scheler�, mert az ember l�tm�dj�ra nem kateg�ri�k fel�ll�t�s�nak seg�ts�g�vel k�rdez r�, hanem annak t�rsadalmi-t�rt�nelmi viszonyait vizsg�lva. A Max Weber �ltal kigondolt tud�sszociol�gia m�dszer�t Scheler is eme felfog�s�nak szolg�lat�ba �ll�tja. A t�rsadalomnak tulajdon�tja ennek seg�ts�g�vel a norm�k, eszm�k kialakul�s�t, de azok tartalm�t m�r az ember alak�t� erej�hez k�ti. K�sei gondolkod�s�ban (pl. Az ember helye a kozmoszban c. 1928-as k�nyv�ben) olyan hierarchi�t �ll�t fel, melyben az ember csak egy �llom�s, fokozat a Szenthez, az Istenhez vezet� �ton. Saj�tos szellemfelfog�sa, mely ezt a hierarchi�t lehet�v� tette, m�r elold�dni l�tszik az �nk�nyes egzisztencialista elnevez�st�l. Filoz�fiai antropol�gi�ja azonban mindv�gig �l� viszonyokon nyugodott, a vil�g fejl�d�s�t a folytonosan megval�sul�, de szubsztanci�lis alapok h�j�n lev� emberhez k�t�tte.

AZ EMBER HELYE a KOZMOSZBAN

A fenomenol�giai iskola egyik legjelent�sebb k�pvisel�j�nek, a n�met Max Schelernek a tanulm�nyai a Kanti etikai formalizmussal szemben az "anyagi �rt�ketika" felmutat�s�ra t�rekszenek. Scheler szerint az �rt�k nem igaz�n racion�lis elemz�ssel, vagy a dolgok tapasztalata �tj�n t�rul fel, hanem az �rzelmi intu�ci� seg�ts�g�vel. Az emocion�lis aktivit�s, amely kiv�laszt, �s el�nyben r�szes�t valamit m�svalamivel szemben, nem l�trehozza, hanem felfedezi az �rt�ket. Ez az �rt�kkeres�s jellemzi az ember felfedez�s�t a kozmoszban. El�ad�sainak els� fele erre ir�nyul, "az ember identit�s�nak felismer�s�re, az �szt�n, az asszociat�v eml�kezet", a "vil�gra nyitotts�g", az �ntudat �s a szellem tiszta aktualit�s�ra, a nemet mondani tud� ember probl�m�ira. Legink�bb a descartes-i tanok kritik�j�r�l van sz�; n�la a t�rsadalmi kapcsolatok forr�sa a szimp�tia. Fenomenol�gia �s ismeretelm�let c�mmel �sszegy�jt�tt el�ad�sai az igazs�g keres�s�t jelentik, a tudom�ny igazs�g��t. "Az a kutat�, aki munk�j�t nem az igazs�g kutat�s�nak szenteli, hanem a f�lhaszn�lhat�s�got, a gyakorlati alkalmazhat�s�got c�lozza meg munk�ja eredm�nyek�nt, v�t a tud�s els� sz�m� ethosza ellen, �s nem �rdemli meg e megtisztel� c�met" - �rja a tud�s �s tudom�ny viszony�r�l.
Scheler a filoz�fiai antropol�gia kidolgoz�ja is egyben, el�sz�r n�la fogalmaz�dik meg az ember l�nyege a n�v�nyekhez, az �llatokhoz viszony�tva.

 Jean-Paul Sartre

 (1905-1980)

Sartre filoz�fus �s sz�p�r�. Az 1964-es Nobel-d�jat (melyet visszautas�tott) irodalomb�l �t�lt�k neki, n�pszer�s�g�t is egzisztencialista reg�nyeinek �s dr�m�inak k�sz�nhette, valamint ismeretterjeszt� jelleg� vitairatainak (pl. Az egzisztencializmus: humanizmus c. 1946-os �r�s�nak, melyben, a bevezet�ben eml�tett mondat olvashat�). Ugyanakkor filoz�fusi min�s�g�ben az ezen �r�sok sz�let�se el�tti munk�i m�rvad�k, amelyek kev�sb� popul�risak �s propagandaszer�ek, �m nagyobb teljes�tm�nyt sejtetnek. H�rom f� el�dj�t szok�s emlegetni, akik meghat�rozt�k gondolkod�s�t, Hegelt, Husserlt �s Heideggert. Husserlt�l kapta a m�dszer ir�nti elk�telezetts�g�t, hiszen korai munk�i - az 1943-ban, a n�met megsz�ll�s alatt kiadott A l�t �s a semmi c. 700 oldalas k�nyv�ig bez�r�lag - a fenomenol�gia jegy�ben sz�lettek. Ezekben a transzcendent�lis �n kutat�s�t, az elk�pzelt, nem-val�s�gos dolgok fenomenol�giai le�r�s�t k�v�nta elv�gezni. Husserli �r�ks�g tov�bb� a (z) (intencion�lis) tudat kit�ntetett helyzete is. Heideggert�l az egzisztencia felfog�s�t vette �t, melyet azonnal �t is alak�tott. F�m�v�ben, A l�t �s a semmiben k�l�nbs�get tesz l�tez�s �s a l�tez� l�te, valamint a l�tez� l�t�nek �rtelme k�z�tt. E h�rom kateg�ria a tudat k�zbej�tt�vel magyar�zhat�, hiszen a szimpla l�tez�s abban k�l�nb�zik a l�tez� l�t�nek �rtelm�t�l, hogy a tudat ez ut�bbiban meghaladja a l�tez�t, a l�tez�r�l val� tud�s miatt. A l�tez�s ugyan a l�tet hozza el�nk, �m ennek egyszer� (ontikus, azaz a l�tez�t, mint l�tez�t �rint�) tapasztalata csak egy �llom�s az erre ir�nyul� tudat fel� (mely ontologikus, azaz a l�tez�t, mint a l�tre utal� l�tez�t vizsg�lja). K�t l�tform�t mutat be, melyek a hegeli �r�ks�gr�l sz�molnak be: az �nmag�ban-l�tez�t (az en-soi, mely a hegeli An-sich-Sein) �s az �nmag��rt-l�tez�t (pour-soi, a hegeli F�r-sich-Sein). Az el�bbi az, ami teljesen megegyezik �nmag�val, l�te teljesen kit�lti �nmag�t (ami az, ami �s semmi m�s). Ez legink�bb a dologi l�tez�kre jellemz�. Az �nmag��rt- l�tez� (aki az ember lehet) ezzel szemben �nmaga �s nem �nmaga; az, ami �s egy�ttal az, ami nem �, nem az, ami �. Ebben a bonyolult megfogalmaz�sban a hegeli negat�vum-felfog�s tov�bbfejleszt�se figyelhet� meg, amennyiben itt a Semmi k�zbej�tt�vel val�sul meg a szakad�s. A semmi semmit, azaz az �nmag�val azonosat rombolja le: id�ben �s felfog�sban elk�l�n�ti az embert att�l, ami, �s e mindenkori m�ss�g�ban l�pteti fel �nmaga el�tt. Ez a semm�t�s a tudatra jellemz�, a tudatos l�t teh�t az ember, az �nmag��rt-l�tez� saj�toss�ga. A Semmi elv�lasztja az embert a m�ltj�t�l. Hiszen hogyan l�tezik a tegnapi t�rt�n�s. Valahogyan a tudatomban van, �m igaz�b�l m�g sincs. Voltak�ppen semmi (sem [- mert a magyarban csak kett�s tagad�s l�tezik ott, ahol az indoeur�pai nyelvek tagadnak]) v�lasztja el a m�ltat �s a j�v�t, s ez a semmi az amely a tagad�s, a neg�ci� sor�n, fell�p. A semminek ilyen m�don �j funkci� tulajdon�that�: a tudatos l�tez�s alapeleme, mely folytonosan szakad�st teremt az emberben, �nmagam �s a M�sik �sszj�t�k�ban alak�tja az en-soi-t. A l�t �s a semmi nagy r�sz�t azonban a k�s�i Sartre fel�l fontosnak �t�lhet� gondolatok hat�rozz�k meg. A szabads�g probl�m�ja m�lyen �sszef�gg a Semmivel. A szabads�gban az ember kikapcsolja m�ltj�t �s j�v�j�t, azonos lesz ez �ltal a m�lttal �s a j�v�vel, mely a saj�tja. A tudat a szabads�g tudata, s ez a szorong�sban �lt testet. A semmi a bels� indokok, �s a megval�sult cselekv�s k�z� lop�zik, s �gy a szabad d�nt�s alapj�v� v�lik: nem determin�lt a cselekv�sem, mert bels� indokaim nem k�zvetlen�l hat�rozz�k meg cselekedeteimet. A szakad�s, melyet a semmi semm�t� von�s�val el�id�z, emberl�t�nk alapja. A Semmi teh�t r�sze a L�tnek, a n�lk�l emez ut�bbi nem gondolhat� el. A szabad d�nt�sek azut�n szabad embert, �nmag�t alak�t� embert t�teleznek. Ez pedig m�r a k�s�i Sartre fel� mutat, aki a M�sik fel�l val� �nmeghat�roz�s �tj�t j�rja.

Jean-Paul Sartre

Jean-Paul Charles Aymard Sartre (P�rizs, 1905. j�nius 21. – P�rizs, 1980. �prilis 15.) francia filoz�fus, az ateista egzisztencializmus k�pvisel�je, valamint �r� �s kritikus. Gondolkod�s�nak k�z�ppontj�ban az emberi szabads�g �llt.

Hitvall�sa szerint az ember azz� lesz, amiv� teszi mag�t. Az embernek meg kell alkotnia saj�t mag�t: mivel a szabads�gunk adott, l�pten-nyomon v�lasztanunk kell, ami felel�ss�ggel ruh�z fel benn�nket. Etikai t�ren ez a fajta felel�ss�g v�lt �r�sainak f� mot�vum�v�.

 Munk�ss�ga

Els� reg�nye, az Undor (1938), amelyet az egzisztencializmus alapk�v�nek tekintenek, az emberi �let c�ltalans�g�val foglalkozik. A f�h�s, Antoine Roquentin, felfedezi a k�r�l�tte lev� t�ls�gos b�s�get, melyben saj�t mag�nya undorral t�lti el. Nem csak a tengerparton l�v� k�vek szil�rds�ga ny�g�zi le, de sz�rny�s�get is �rez mikor a burzso� emberek kisszer� �let�t szeml�li. A racion�lis �s szil�rd vil�g Antoine sz�m�ra csak l�tszat.

A fal (1938) �t t�rt�netet �s egy novell�t gy�jt egybe. Az Egy vez�r gyermekkora c�m� r�vid remekm�ben a sz�nalmas f�h�s, Lucien, �gy gondolja, hogy nem is l�tezik. Egy homoszexu�lis kapcsolaton kereszt�l keresi az er�ss�g �rzet�t. Bar�tai buzd�t�s�t�l fellelkes�lve, Lucien v�g�l egy sz�ls�s�ges csoportba ker�l ahol a francia v�r megtiszt�t�sa a c�l �s a zsid�k ver�se.

A l�t �s a semmi-ben megteremtette saj�t filoz�fiai rendszer�nek alapjait, amelyben a l�nyeg a l�tez�s. Megk�l�nb�ztette azokat a dolgokat, amelyek �nmagukt�l l�teznek (en-soi) �s az embereket, akik �nmaguk�rt l�teznek (pour-soi). A tud�s behat�rolts�g�nak �s a haland�s�gnak tudat�ban, az emberek egzisztenci�lis f�lelemmel �lnek. "Az ember nem annak az �sszess�ge, amit birtokol, hanem az, amije m�g nincs, amib�l lehetne neki." (id�zet a Situations-b�l, 1947) tov�bb fejlesztette ideol�gi�j�t A dialektikus �sz kritik�ja c�m� m�v�ben. Sartre szerint az emberr�miszt�en szabad. Felel�sek vagyunk v�laszt�saink�rt �s �rzelmi �let�nk�rt. Isten n�lk�li vil�gegyetemben az �letnek nincs �rtelme.

Els� sz�npadi m�v�ben, a Legyek-ben (1943), vizsg�lta az elk�telezetts�g �s felel�ss�gtudat t�m�it. A t�rt�netben, amely az �kori G�r�gorsz�gban j�tsz�dik, Oreszt�sz meg�li Agamemn�n gyilkos�t, ezzel megmenek�tve a v�rost a b�n�ss�g terhe al�l. Sartre szerint csak annak hasznos a szabads�g, aki felv�llalja a felel�ss�get egy adott helyzetben, �gy, mint Oreszt�sz.

A Qu'est-ce que la litt�rature ? (1947) legismertebb irodalmi kritik�ja. �sszep�ros�totta a k�lt�szetet a fest�szettel, a szobr�szattal �s a zen�vel – ezek nem jelek hanem dolgok. A m�v�szi alkot�s egyik f� mot�vuma az �rz�sre ir�nyul� sz�ks�g, amely fontos a vil�ggal val� kapcsolat l�trehoz�s�hoz. Az �r� mindig egy udvari bolond szerep�t t�lti be, de els�dleges szerepe, hogy ne legyen k�z�ny�s az �t k�r�lvev� vil�ggal szemben: egy reg�ny�r� nem mentes�lhet a politikai �s t�rsadalmi kinyilatkoztat�st�l. Az olvas� kelti �letre az irodalmi m�vet – nem igaz az, hogy valaki mag�nak �r. 1946-t�l 1955-ig sz�mos �letrajzi tanulm�nyt �rt, amelyek k�z�l a legfontosabb a Saint Genet, com�dien et martyr (1952).

1953-ban, Szt�lin hal�la ut�n elismerte a szovjetrendszer kritik�j�nak jogoss�g�t j�llehet v�dte a szovjet �llamot. A k�vetkez� �vben el is l�togatott a Szovjetuni�ba, ahol rendk�v�l sz�v�lyesen fogadt�k. Tolm�cs�val, Lena Zonin�val, szerelmi viszonyba bonyol�dott. 1956-ban felsz�lalt a magyarok szabads�ga �gy�ben, el�t�lve a szovjet megsz�ll�st, de nem a szovjet embereket, 1968-ban b�r�lta a Csehszlov�ki�t megt�mad� Vars�i szerz�d�s orsz�gait, illetve mag�t a szerz�d�st is. A Szovjetuni�ban szem�lyesen kritiz�lta Nyikita Hruscsov. A francia titkos rend�rs�g, alg�riai terrort�mad�st�l tartva, felrobbantott egy bomb�t Bonaparte utcai lak�s�ban.

 Utols� �vek

�lete v�ge fel� szorosan belefon�dott a vietnami h�bor� elleni mozgalomba. Az �j Baloldal nev� p�rtban nagyon n�pszer� volt �s az Alg�ri�t s�jt� francia gyarmatos�t� politika elleni er�fesz�t�sei hamar ismertt� tett�k a harmadik vil�gban. 1970-ben letart�ztatt�k, mert az utc�n �rus�tott betiltott maoista �r�sokat. J�l ismerte Mao Ce-tung m�veit �s 1955-ben Beauvoirral egyetemben ell�togatott K�n�ba. Az 1960-as �vek elej�n a kubai gazdas�gi �s t�rsadalmi forradalom azonban jobban lek�t�tte az �rdekl�d�s�t. Tal�lkozott Fidel Castr�val is.