A humanisztikus pszichol�gia szem�lyis�g�rtelmez�se – Rogers, Maslow

-         az 1900-as �vek k�zep�ig k�t "nagy er�" uralkodott a pszichol�gi�ban: a behaviorizmus �s a pszichoanal�zis

-         az els� nagy er�t a kondicion�lt reflexek k�r�l�r�sa, tanulm�nyoz�sa jelentette, melyeket Pavlov laborat�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt id�zett el�, empirikusan vizsg�lt �s sz�mszer�s�tett

-         t�zis�k: �lland� k�rnyezeti hat�soknak vagyunk kit�ve, �s az ingerek a szervezet r�sz�r�l kiv�ltanak valamilyen kondicion�lt v�laszt, figyelmen k�v�l hagytak olyan k�zponti fogalmakat, mint tudat, akarat, sz�nd�k

-         a m�sodik nagy er� gy�kerei a Freudi pszichoanal�zisb�l tal�lhat�ak, k�vet�i Alfred Adler, Erik Erikson, Erich Fromm, Karen Horney, C. G. Jung → f�k�nt a dinamikus tudattalanra �sszpontos�tottak, szerint�k az eg�szs�ges szem�lyis�g elengedhetetlen felt�tele, hogy a m�ly, rejtett tudattartalmak egyes�ljenek a tudatos tudattal, az emberi viselked�s f� meghat�roz�ja ezek alapj�n a tudattalan

-         1950-es �vek m�sodik fel�t�l kezdett kialakulni az �n. "harmadik nagy er�" → ’57-ben �s ’58-ban Abraham Maslow kezdem�nyez�s�re Detroitban 2 pszichol�gus tal�lkoz� → megpr�b�lt�k egy sokkal emberk�zpont�bb pszichol�gia alapjait letenni, elutas�tott�k a nem emberk�zpont� pszichol�giai n�zeteket melyekben az embereket egyszer� reflexg�pnek, vagy s�t�t er�k �ltal vez�reltnek tekintett�k, melyekben egyszer� �llatk�s�rletek eredm�nyeit terjesztett�k ki szem�lyekre, vagy egyszer� �szt�nl�nyeknek tekintett�k �ket, olyan t�m�kat helyeztek el�t�rbe mint az �n, �nmegval�s�t�s, eg�szs�g, kreativit�s, individualit�s

-         form�lisan a humanisztikus pszichol�gia 1961-ben alakult meg, a „harmadik er�” fontoss�ga abban rejlik, hogy v�gre az embert embernek tekinti, kiemeli az emberi �rt�keket, az �ntudatot, melyet az els� k�t er� figyelmen k�v�l hagyott

-         �rt�korient�ci�, mely egy rem�nyteljes, konstrukt�v n�z�pontot ny�jt az emberi l�nyek megismer�s�hez, az emberek l�nyeges k�pess�geit emeli ki, melyek �rtelm�ben �nmaguk �ltal meghat�rozott, �ndetermin�lt l�nyek

-         a sz�nd�koss�g valamint az etikai �rt�kek er�s pszichol�giai er�k, melyek az emberi viselked�sben nyernek kifejez�st, szabad akarat�b�l cselekszik, viszont elismerik, hogy az emberi elm�t befoly�solj�k a k�rnyezeti hat�sok �s tudattalan folyamatok

-         k�pvisel�i azonban t�ll�pnek ezen �s kiemelik az emberi m�lt�s�got �s �rt�ket, a tudatos k�pess�get arra, hogy szem�lyes kompetenci�kat illetve �nmegbecs�l�st alak�tsunk ki

-         olyan ter�pi�k kifejleszt�s�t tette lehet�v� melyek fejlesztik, kialak�tj�k a szem�lyes �s interperszon�lis k�szs�geket, �s ez�ltal �letmin�s�g-jav�t� szerep�k van, c�ljuk: az �nelfogad�s b�tor�t�sa, a szem�lyes �rt�kek felt�r�sa �s kiakn�z�sa, az egyedit hangs�lyozz�k, kutat�si t�rgya: a megism�telhetetlen emberi l�ny

Abraham Maslow:

-         szem�lyis�gelm�lete az emberi sz�ks�gletekre vonatkozik, melyek mint a cselekv�s hajt�er�i hatnak

-         szerinte az emberi l�nyek viselked�s�t ki nem el�g�tett sz�ks�gletek motiv�lj�k, �s bizonyos als�bbrend� sz�ks�gleteket ki kell el�g�teni miel�tt a fels�bbrend� sz�ks�gletek kiel�g�t�s�re sor ker�lne

-         kiemelked� szem�lyeket c�lzott meg, mint Einstein, Elenaor Roosevelt �s m�sok

-         Maslow sz�ks�glet-hierarchi�ja alternat�vak�nt jelenik meg a freudi �s skinneri determinizmus mellett

-         �ltal�nos t�pus� sz�ks�gletek l�teznek (fiziol�giai, biztons�gi, szeretet �s megbecs�l�s), melyeket ki kell el�g�teni ahhoz, hogy a szem�ly nagylelk�en, egocentrizmus n�lk�l tudjon cselekedni

-         a  sz�ks�gletek mint el�felt�telek hatnak, rendelkez�nk minden adott pillanatban egy domin�ns sz�ks�glettel, amelynek maxim�is hat�sa van a viselked�sre

-         Maslow az embereket mozgat� sz�ks�gleteket 5 kateg�ri�ba sorolta, melyeket hierarchikus szerkezet�nek k�pzelt el

Fiziol�gi�s sz�ks�gletek:
A legalapvet�bb sz�ks�gletek, olyan elemekhez k�t�dnek, mint leveg�, �lelem, alv�s, v�z stb. Amennyiben ezek a sz�ks�gletek nincsenek kiel�g�tve, betegnek, ingerl�kenynek �s k�nyelmetlen�l �rezz�k magunkat, f�jdalmaink vannak, ezek az �rz�sek a min�l hamarabbi homeoszt�zis vissza�ll�t�s�ra ir�ny�tanak benn�nket. Maslow szerint m�s dolgokra val� (munka, sz�rakoz�s stb.) gondol�s, m�s tev�kenys�gek kivitelez�se kiz�r�lag ezen sz�ks�gletek kiel�g�t�se ut�n t�rt�nhet.

Biztons�gi sz�ks�gletek:
Mind az �llatvil�gban mind az emberek eset�ben alapvet� sz�ks�glet az, hogy biztons�gban �rezze otthon�t, saj�t mag�t �s ut�dait. Evol�ci�s szempontb�l a faj- �s az egyedfenntart�st jel�li, �ppen ez�rt szoros �sszef�gg�st mutat az agresszivit�ssal. Az agresszivit�s az etol�gusok magyar�zat�ban nem m�s, mint saj�t magunk vagy a faj biztons�g�t c�lz� elj�r�s. Az emberek eset�ben a biztons�gi sz�ks�gletek az otthonra illetve a csal�dra terjednek ki. Amennyiben valaki vesz�lyeztetve �rzi saj�t vagy csal�dtagjai biztons�g�t, ez a sz�ks�glete v�lik uralkod�v�.

Szeretet ir�nti sz�ks�glet:
Ez a sz�ks�glet mag�ba foglalja a valahov� val� tartoz�s ig�ny�t. Az emberek alapvet� k�v�ns�ga, hogy valamilyen t�rsadalmi csoportosul�sokhoz tartozzanak: iskolai bar�ti t�rsas�g, vall�si csoportok, klubok, csal�d stb. Sz�ks�g�nk van arra, hogy �gy �rezz�k, m�sok szeretnek �s elfogadnak minket.
A szeretet ir�nti sz�ks�glet alapjait mind a pszichoanalitikus iskola, mind a behaviorista iskola k�pvisel�i kutatt�k, a k�zponti k�rd�s a gyermeki ragaszkod�s kialakul�s�nak mechanizmusa volt.

K�hler k�s�rlete → kis majmokat sz�let�s�k pillanat�ban elv�lasztott�k anyjukt�l �s egy olyan ketrecbe helyezt�k, melyben egy "sz�ranya" �s egy "dr�tanya" volt elhelyezve. A kismajom t�pl�l�kot mindig a dr�tany�n kapott. A k�s�rletben azt vizsg�lt�k, hogy mennyi id�t t�lt az egyes b�bukon. Az eredm�nyek azt mutatt�k, hogy a nap nagy r�sz�t a kismajom a sz�rany�n t�lti, gyakorlatilag csak enni j�r �t a dr�tany�ra. Ebb�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy a saj�t fajt�rsainkhoz t�rt�n� ragaszkod�s mint alap�szt�n jelenik meg, nem kapcsol�dik k�l�nb�z� meger�s�t�sekhez.

Megbecs�l�s ir�nti sz�ks�glet:
A megbecs�l�s-ir�nti sz�ks�glet k�t t�pus�t k�l�n�thetj�k el. Az els� az �nmegbecs�l�s, mely a feladatok teljes�t�s�b�l illetve a kompetencia �rz�sb�l fakad. A m�sodik t�pusa a k�rnyezet r�sz�r�l ny�jtott figyelemre illetve elismer�sre vonatkozik. Minden ember sz�m�ra fontos, hogy kompetensnek �rezze mag�t, s �sszef�gg�en a szeretet ir�nti sz�ks�glettel elv�rja, hogy m�sok odafigyeljenek r� - ez hatalmat biztos�t sz�m�ra. Azok a szem�lyek, akiknek a megbecs�l�s, hatalom ir�nti sz�ks�gleteik valamilyen m�don akad�lyozva vannak, olyan tev�kenys�gekben keresnek kompenz�l�st, mint az aut�vezet�s; gyorsan �s agressz�ven vezetnek, ilyenkor kompetensnek �rzik magukat.

�nmegval�s�t�s ir�nti sz�ks�glet:
Az �nmegval�s�t�s ir�nti sz�ks�glet alapvet� k�v�ns�g arra, hogy �lland�an j� �s m�g jobb eredm�nyeket �rjek el, jobb legyek m�sokn�l �s �rjek el mindent, amit valaki k�pes lehet el�rni. Az emberek sz�ks�g�t �rzik annak, hogy valami maradand�t alkossanak, ehhez megpr�b�lj�k maximaliz�lni potencialit�saikat, �s olyan elfoglalts�gokat keresnek (munkahely, hobby), melyek a legt�bb lehet�s�ggel kecsegtetik. �sszefoglalva, maradand�t �gy tudsz alkotni, ha �rsz egy k�nyvet, gyerekeid lesznek vagy �ltetsz egy f�t.

Carl R. Rogers fenomenol�giai elm�lete

-         Carl Rogers 1902-ben sz�letett az Egyes�lt �llamokban

-         akarata ellen�re mez�gazdas�gi f�iskol�ra k�ldik tanulni, munk�ss�g�ban val�sz�n�leg a kora gyermeki �s ifj�kori negat�v tapasztalatai miatt tulajdon�tott nagy jelent�s�get az �nnek, az egy�n sz�nd�kainak, �nmegval�s�t�si t�rekv�seinek

-         k�zponti szerepet az �nk�pnek tulajdon�t

�nk�p:

-         l�nyeg�ben azon �rz�seknek, �rzelmeknek, attit�d�knek a bels� s�m�ja, amelyeket a szem�ly saj�tjainak tart

-         kialakul�sa szoci�lis k�rnyezethez k�t�tt, mivel szoci�lis interakci�ink r�v�n j�n l�tre, a szem�ly csak m�sokkal val� �sszehasonl�t�s r�v�n tudja meg�t�lni saj�t �rt�keit

-         a ki vagyok �n, milyen vagyok �n k�rd�sekre a v�laszt a szoci�lis interakci�kb�l �rkez� visszajelz�sek r�v�n lehet megtal�lni

�n-ide�l:

-         ez az a szem�ly, akinek az ember l�tni szeretn� �nmag�t, azokat az �rz�seket, �rzelmeket, attit�d�ket tartalmazza, melyeket az egy�n saj�tj�nak szeretne

-         a harmonikus szem�lyis�g felt�tele, hogy az �nk�p �s az �n-ide�l min�l k�zelebb legyenek egym�shoz, hogy a szem�ly olyannak l�ssa mag�t, ami val�j�ban lenni szeretne

Organizmus:

-         a teljes egy�nt Rogers organizmusnak nevezi

-         sz�ks�gleteinek kiel�g�t�s�re t�rekszik, c�lja az �nmegval�s�t�s

-         minden helyzetben az organizmus valamilyen m�don reag�l a k�rnyezet ingereire �s ez �sszhangban kell legyen azzal, ahogyan az �nk�p reag�lni szeretne

-         ha valaki �lland�an �nk�p�nek ellentmond�an cselekszik, akkor �rzelmi egyens�lya megbomlik, fesz�lts�g keletkezik, az eg�szs�ges szem�lyis�g rogersi �rtelmez�sben kongruensen cselekszik, teh�t �nazonos marad, probl�ma abban az esetben k�vetkezik be, amikor az organizmus nem �gy cselekszik, mint ahogyan azt a szem�ly �nk�p�ben el�revet�ti

Rogers elm�lete:

-         v�gs� soron nem is szem�lyis�gelm�let, hanem egy �letst�lus le�r�sa, illetve egy ter�pi�s elj�r�s k�rvonalaz�sa, teljesen �tfogalmazta a pszichoter�pi�k c�lj�t, kiemelte az emberek olyan k�pess�geit, mint a d�nt�si k�pess�g, �nmegval�s�t�s, sz�nd�k, akarat stb.

-         a minden emberben rejl� pozit�v tulajdons�gokat k�v�nja kiemelni, felh�vja a figyelmet arra, hogy minden ember alapvet�en pozit�v ir�nyults�g�, a tapasztalat hat�rozza meg az �letmin�s�get, azt kell kifejez�sre juttatni, ami egyedi benn�nk

-         az emp�ti�t hangs�lyozza, vagyis azt, hogy meg�rts�k a m�sik szem�lyek ind�t�kait, motiv�ci�it, k�v�ns�gait �s viselked�s�nk legyen �sszhangban

Ter�pi�j�nak alapelve:

-         nem seg�t az, ha huzamosabb ideig olyan viselked�sform�k alkalmaz�s�ra pr�b�ljuk meg r�venni a szem�lyeket, melyek nem egyeztethet�ek �ssze �nk�p�vel, bels� �rt�keivel, normarendszer�vel

Ter�pia c�lja:

-         nem a viselked�sv�ltoz�s el�r�se, hanem az �nelfogad�s biztos�t�sa

-         ter�pi�nak nincs egy forgat�k�nyve, ez egy�nre szabott, egyedi megism�telhetetlen tapasztalat