ATIF-ANDAL ... archive to the future
ATIF-ANDAL ... archive to the future
Men
 
XXX
 
Els flv
 
Msodik flv
 
Harmadik flv
 
Negyedik flv
 
Egyb segtsgek
 
Szavazz!
Lezrt szavazsok
 
Az EU reg. politikja
Az EU reg. politikja : Regionlis politika, strukturlis s kohzis alapok

Regionlis politika, strukturlis s kohzis alapok

  2007.11.01. 23:47

I. Rgi, regionalizci, regionalizmus + II. A regionlis politika trtnete + III. A regionlis politika alapelvei s clkitzsei + STB.

Regionlis politika, strukturlis s kohzis alapok

I. Rgi, regionalizci, regionalizmus

 

 

A rgi alatt egyedi sajtossgokat felmutat, valamilyen kzs jellemzket magban foglal s ezek alapjn fldrajzilag elhatrolhat terleti egysget rtnk. A rgik ltrejhetnek politikai okok kvetkeztben, amikor egy adott llam terletn bell, az llami feladatok dekoncentrlsra, vagy decentralizlsra, a klnbz kzigazgatsi funkcik elosztsra fldrajzilag elhatrolt terleti egysgeket - tartomny, megye, jrs - alaktanak ki. Gazdasgi okok is hozzjrulhatnak a rgik kialakulshoz. A kulturlis rtkek azonossga, azok alkotelemeinek fenntartsa, szintn meghatrozja lehet valamely terleti egysgnek. S vgl a fejleszts, a jvpts rdekben is lehatrolhatnak terleti egysgeket, amelyek a sajtossgaik - pl. ltalnos elmaradottsg, gazati vlsg, munkanlkliek magas arnya, egyoldal gazdasgi szerkezet stb. - miatt, egysges megjtsra szorulnak. Ez a lehatrols azonban mr ktdik a kzigazgatsi hatrokhoz

 

II. A regionlis politika trtnete

 

A Rmai Szerzdsben (1957) mr megfogalmazdik, hogy a nyugat-eurpai integrci nem kpzelhet el a regionlis klnbsgek mrsklse nlkl, hiszen a terleti egysgek kztti jelents fejldsbeli eltrsek akadlyozzk az ruk, a szolgltatsok, a tke s munkaer szabad ramlst. A hatvanas vek erteljes gazdasgi nvekedsben a terleti krdsek nem kerltek felsznre, ugyanakkor 1964-ben az EU Gazdasgi s Szocilis Bizottsgnak egyik feladataknt megjelenik a regionlis politika, s 1967-ben ennek szervezsre nll figazgatsg alakult.

 

A terleti klnbsgek a Kzssg bvtsnek elksztsekor kerltek igazn felsznre, hiszen az akkor jonnan csatlakoz orszgokban (Nagy-Britannia, rorszg, Grgorszg) jelents regionlis fejlettsgbeli klnbsgekkel kellett szmolni, amelyek mrsklse szksgess vlt. Az 1972-es Prizsi Cscsrtekezleten szletett dntsek mentn hatroztk el, hogy kzssgi (pnzgyi) eszkzk ignybevtelvel kell elsegteni a szerkezeti (strukturlis) s terleti arnytalansgok mrsklst, illetve megkezddtt az akkor belpett tagorszgok terleti politikjnak egyeztetse, amely egybeesett a Kzssgek hasonl trekvseivel. 1975-ben ltrehoztk az Eurpai Regionlis Fejlesztsi Alapot (ERDF), amelynek mkdse sorn 1975-1988 kztt 24,4 millird ECU-t (kb. 22 millird USD-t) fordtottak mintegy 41 ezer kzssgi strukturlis beruhzs finanszrozsra. Ez alatt a msfl vtized alatt az ERDF forrsaibl 873 ezer munkahely lteslt vagy maradt fenn Nyugat-Eurpban. A fejlesztsek 80%-t infrastrukturlis beruhzsok tettk ki, a legnagyobb sszeget Olaszorszg s Nagy-Britannia hasznlta fel, br ksbb, 1988-ban mr Spanyolorszg volt a msodik legnagyobb felhasznl.

 

Az Egysges Eurpai Okmny (1987) konkrtan, j politikaknt nevesti a kzssgi politikk kztt a regionlis politikt, s kiegszti a Rmai Szerzdst a gazdasgi s szocilis sszefogs fejezettel (V. cm, 130/a-130/e cikkelyek). A regionlis politika cljaknt a gazdasgi s szocilis kohzi erstst jelltk meg, a klnbz rgik kztti klnbsgek s a kedveztlen adottsg terletek elmaradottsgnak cskkentsvel, a Kzssgnek mint egsznek harmonikus fejldse rdekben. A regionlis politikt 1988-ban reformltk meg. Ennek keretben emeltk az ERDF tmogatsi forrsait, illetve ersttettk a koordincit a terleti folyamatok alaktshoz felhasznlhat tovbbi alapok kztt (Eurpai Szocilis Alap (ESF); Eurpai Mezgazdasgi Orientcis s Garancia Alap Orientcis Rsz (EAGGF); Eurpai Regionlis Fejlesztsi Alap (ERDF), Halszati Orientci Pnzgyi Eszkz (FIFG) 1993. Az egyttesen Strukturlis Alapoknak nevezett pnzgyi forrsok nem az egymstl fggetlen projekteket, hanem az tfog programokat tmogatjk. A Strukturlis Alapok felhasznlst teht 1988-ban jra szablyoztk, amikor is t clkitzst hatroztak meg. Ezeket 1993-ban kismrtkben mdostottk, majd a tovbbi bvtsek (Ausztria, Svdorszg, Finnorszg 1995) hatsra 1995-ben a fent emltetteket egy hatodikkal egsztettk ki, melyek szma a 2000-tl indul j tmogatsi ciklusban hromra cskkent. Ugyancsak a reform rszeknt kltsgvetsi, a tervezs szempontjbl programozsi idszakokat hatroztak meg (1988-1993, 1994-1999, 2000-2006), amelyekben elre kijellsre kerltek a fejlesztsi prioritsok, valamint az azokhoz rendelt tmogatsok sszege s felhasznlsuk mdja. 2007-tl kezdd pnzgyi idszaktl a kohzis s regionlis politika szerkezete, az alapok megvltoztak, s j clkitzseket jelltek ki.

 

III. A regionlis politika alapelvei s clkitzsei

 

 

1. Szubszidiarits s decentralizci

 

A szubszidiarits fogalma azt jelenti, hogy a dntseket s a vgrehajtst arra a terleti szintre kell helyezni, amely a legnagyobb tltssal s kompetencival rendelkezik a feladat megvalstshoz. A magasabb szint szerv nem intzkedhet olyan esetben, amikor az adott clkitzst - eredmnnyel - az alacsonyabb szinten is el lehet rni. A szubszidiarits s a decentralizci az Uni regionlis politikjnak elsdleges alapelvei, hiszen az integrci ezek segtsgvel nem csak azt rheti el, hogy a helyi szintek felelssge nvekszik, hanem azt is, hogy minl tbb helyi, regionlis-szint elkpzels (igny) s egyben erforrs jelenjen meg, aktivizldjon.

 

2. Partnersg

 

A partnersg egyttmkdst jelent az Eurpai Kzssg, jelen esetben az Eurpai Bizottsg s a tagorszg - illetve azon bell a partnerek, kormny, helyi/loklis szervek s a civil szervezetek - kztt a prioritsok meghatrozstl a programok vgrehajtsnak megfigyelsig s rtkelsig.

 

3. Programozs

 

A fejlesztsi stratgik partnersgen alapul kidolgozsa, ezek megvalstsnak egyrtelm clkitzsi rendszere, a fejlesztsek egymsra plse, idbeli temezse jelenti a programozst. A programozs elve az Uni regionlis politikjban azt szolglja, hogy ne egy-egy projektet (azaz egy-egy ltestmnyt, egy-egy akcit) tmogassanak, hanem a rgi egsznek vagy annak meghatrozott terletnek fejldst befolysol clkitzseket vagy azok sorozatt.

 

4. Koncentrci s addicionalits

 

A koncentrci azt jelenti, hogy a tmogatsokat azokra a rgikra kell koncentrlni, ahol a legnagyobb az elmaradottsg, azaz azokra a rgikra, ahol az egy fre es GDP nem ri el az EU tlag 75%-t.

 

Az addicionalits azt jelenti, hogy a Kzssg ltal nyjtott pnzgyi tmogats kiegszti az adott orszg fejlesztsi politikjt, hozzjrul terletfejlesztsi stratgijhoz. Mindezeken tl a tmogatsokat be kell illeszteni a Kzssgnek a tervidszakra meghatrozott tmogatsi rendszerbe, sszhangban az integrci elveinek rvnyestsvel.

 

A koncentrci s az addicionalits clja ketts: egyrszt az adottsgok felismerse s erstse, ezzel is hozzjrulva a fejlesztsi clkitzs megvalstshoz, mrskelve ezzel a prhuzamossgokat, a pazarlst s az elaprzottsgot. Msrszt olyan terleti egysgek kialaktsra szolgl, ahol azonos vagy nagyon hasonl problmkkal kszkdnek (pl. alacsony jvedelmi szint, magas munkanlklisg stb.). Ezzel elrhet, hogy statisztikailag is meghatrozhatak lesznek azok a terletek, amelyek a legkedveztlenebb helyzetben vannak, ahov a forrsokat koncentrlni kell. gy knnyebben regisztrlhatak a beavatkozsok kvetkezmnyei, eredmnyei.

 

IV. A regionlis politika clkitzsei

 

 

A 2007-2013 kztti idszakban az Eurpai Regionlis Fejlesztsi Alap, az Eurpai Szocilis Alap s a Kohzis Alap hrom j clkitzst tmogat, melyek a konvergencia, a regionlis versenykpessg s foglalkoztats, valamint az eurpai terleti egyttmkds.

 

 

1. Konvergencia clkitzs

A konvergencia clkitzs hasonl a 2000-2006-os idszak 1. clkitzshez. Clja a legkevsb fejlett llamok s rgik felzrkzsnak elsegtse. A 27 tagllamot szmll Eurpai Uniban ez a clkitzs 17 tagllamban 84 rgit rint, melynek sszlakossga 154 milli f.

 

Tmogats mrtke:

A konvergencia clkitzs keretben 251.163 millird eur ll rendelkezsre, ami a strukturlis alapokbl s a Kohzis Alapbl rendelkezsre ll teljes sszeg 81,54 szzalka. A konvergencia clkitzs forrsait a hrom alap - Eurpai Regionlis Fejlesztsi Alap, Eurpai Szocilis Alap, Kohzis Alap - egyttesen biztostja.

 

Jogosultsgi felttelek:

A strukturlis alapok forrsaira (ERFA, ESZA), azon NUTS 2. szint rgik jogosultak, ahol a 2000-2002 idszakra vonatkoz adatok alapjn az egy fre es brutt hazai termk (GDP) nem ri el az unis tlag 75 szzalkt. Ez a clkitzsre fordthat sszes forrs 70,51 szzalkt jelenti (177 millird eur).

 

Azon rgik (n. "phasing out" trsgek), ahol a GDP az EU bvtssel jr statisztikai hats kvetkeztben pphogy meghaladja a kszbrtket, a clkitzs forrsaibl fokozatosan cskken tmogatsban rszeslnek. E rgik a clkitzs forrsainak 4,99 szzalkra jogosultak (12,5 millird eur).

 

A Kohzis Alap tmogatsaira azon tagllamok jogosultak, ahol a 2001-2003 idszakra vonatkoz adatok alapjn egy fre es brutt nemzeti jvedelem (GNI) nem ri el az unis tlag 90 szzalkt. Ez a clkitzsben rendelkezsre ll forrs 23,22 szzalka. Azon rgik, ahol a GNI az EU bvts statisztikai hatsai kvetkeztben meghaladja a 90 szzalkos kszbrtket, fokozatosan cskken tmogatsban rszeslnek. A Kohzis Alapbl 15 tagllam rszeslhet.

 

2. Regionlis versenykpessg s foglalkoztats clkitzs

 

A regionlis versenykpessg s foglalkoztats clkitzs clja a konvergencia clkitzs hatlya al nem tartoz rgik versenykpessgnek, vonzerejnek erstse, foglalkoztatsi mutatinak javtsa. A clkitzs keretben 19 tagllam 168 rgija rszeslhet tmogatsban. Ezek kzl 13 tartozik azon rgik kz, ahol a tmogatst fokozatosan vezetik be (n. "phasing-in" terletek). Ezek a rgik - a korbbi 1. clkitzs al tartoz egykori sttuszuknl fogva - klnleges pnzgyi juttatsban rszeslnek.

 

Tmogats mrtke:

A clkitzs keretben 49,13 millird eur ll rendelkezsre, ami a teljes sszeg 15.95 szzalka.

 

A forrst az Eurpai Regionlis Fejlesztsi Alap s az Eurpai Szocilis Alap egyenl mrtkben biztostja.

 

3. Eurpai terleti egyttmkds clkitzs

 

A clkitzs a kzs helyi s regionlis kezdemnyezsek rvn tovbb ersti a hatrokon tnyl egyttmkdst. A clkitzs a korbbi INTERREG kzssgi kezdemnyezsen alapul, s az ERFA finanszrozsa al kerlt.

 

Tmogats mrtke:

A clkitzsre az sszes tmogats 2,52 szzalka, azaz 7,75 millird eur ll rendelkezsre, mely az albbiak szerint oszlik meg:

 

Hatrokon tnyl egyttmkds: 73,86 %

Transznacionlis egyttmkds: 20,95%

Interregionlis egyttmkds: 5,19%

 

A forrst teljes egszben az Eurpai Regionlis Fejlesztsi Alap biztostja.

 

Jogosultsgi felttelek:

A Kzssg NUTS 3. szint, valamennyi bels s egyes kls szrazfldi hatrok mentn fekv rgija, s a Kzssg NUTS 3. szint, a tengeri hatrok mentn fekv, egymstl legfeljebb 150 km tvolsgra tallhat rgija jogosult a tmogatsra. 

 

V. A strukturlis forrsok s azok mkdsi elvei

 

Az Eurpai Kzssgeket ltrehoz szerzds 158. cikke elrja, hogy a gazdasgi s trsadalmi kohzijnak erstse cljbl, cskkentenie kell a klnbz rgik fejlettsgi szintje kztti egyenltlensgeket, s a kedveztlen helyzet rgik vagy szigetek elmaradottsgt.

 

2007-tl a korbbi ngy strukturlis alap, a kzssgi kezdemnyezsek s a Kohzis Alap helyett kt strukturlis alap: az Eurpai Regionlis Fejlesztsi Alap (ERFA) s az Eurpai Szocilis s Alap, valamint a Kohzis Alap maradt fenn. Levlasztsra kerltek a kzs agrrpolitikhoz, illetve a kzs halszati politikhoz kapcsold finanszrozsi eszkzk s ltrejtt az Eurpai Mezgazdasgi s Vidkfejlesztsi Alap (EMVA), valamint az Eurpai Halszati Alap (EHA).

 

1988 ta az Eurpai Uni mintegy 480 millird eurt klttt a kedveztlen helyzet rgikra. A 2007 s 2013 kztti idszakban az ERFA, ESZA s Kohzis Alapbl 308,041 millird eur forrs ll rendelkezsre (2004-es rakon).

 

Eurpai Regionlis Fejlesztsi Alap (ERFA)

 

A Strukturlis Alapok legjelentsebb sszetevje, hiszen a regionlis politikra sznt sszegek legnagyobb rsze, hozzvetlegesen 45%-a ezen keresztl jut el a tagllamokba. Elszr 1972-ben, a Prizsi cscstallkozn merlt fel az Eurpai Terletfejlesztsi Alap ltrehozsnak terve, melybl hrom vvel ksbb, 1975-ben megszletett az ERFA. Az alap a kzs kltsgvetsbl tbb vre elre meghatrozott forrsokkal rendelkezik, melyeket 1988 ta minden kltsgvetsi idszak elejn megemeltek.

 

Az alap az els idszakban a nemzeti regionlis politikkat tmogatta, hiszen a Kzssg ekkor mg nem rendelkezett nll regionlis politikai clokkal s prioritsokkal. Ez egyben azt is jelentette, hogy projektfinanszrozs folyt, melynek keretben 1975-78 kztt kzel 4750 projektet finanszroztak. 1984-tl a kzssgi regionlis politika nllsodsa figyelhet meg, ami az ERDF szablyozsnak jrafogalmazst is jelentette.

 

A jelenlegi szablyozst a 2006/1086/EK rendelet tartalmazza, mely meghatrozza azokat az intzkedstpusokat, amelyek alapjn a rgik jogosultak az Eurpai  Regionlis Fejlesztsi Alap (ERFA) pnzgyi forrsaira. Emellett meghatrozza az ERFA feladatait s az ltala nyjthat tmogatsok krt, figyelembe vve a 2007-2013-as idszakra vonatkoz megreformlt kohzis politika clkitzseit: a konvergencit, a regionlis versenykpessget s foglalkoztatottsgot, valamint az eurpai terleti egyttmkdst.

 

Az ERFA-rl rszelesen:

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=146

 

Eurpai Szocilis Alap (ESZA)

 

A legkorbban fellltott alap. Mr az 1957-es Rmai Szerzdsben is sz volt a fellltsrl, m tnylegesen 1960-ban kezdte meg mkdst. Clja a munkaer piac alkalmazkod kpessgnek nvelse volt, ennek rdekben az alap a munkavllalk mobilitst tmogatta. Elszr 1971-ben reformltk meg, s ettl kezdve a tmogatott projekteket nem nemzeti, hanem kzssgi szempontok alapjn vlasztottk ki, orszgonknti kvtk mellett. 1983-ban jabb reform kvetkezett, amikor slypont eltolds trtnt a fiatal munkavllalk eslyeinek nvelse irnyba. Az 1988-as reform sorn az ESZA a Strukturlis Alapok rszv vlt, s ezzel tevkenysgt a tbbi alap mkdshez integrltk, legfbb funkcija a humnerforrs fejleszts tmogatsa.

 

A jelenlegi szablyozst a Tancs 1081/2006/EK rendelete tartalmazza, mely 2007. janur 1-jn lpett hatlyba.

 

Az Eurpai Szocilis Alap (ESZA) clja, hogy elsegtse a kiegyenslyozott gazdasgi s trsadalmi fejldst a tagllamok azon szakpolitikinak tmogatsval, melyek a teljes foglalkoztats elrsre, a munka minsgnek s a termelkenysg javtsra, tovbb a trsadalmi befogads elmozdtsra s a foglalkoztats nemzeti, regionlis s helyi szint egyenltlensgeinek cskkentsre irnyulnak.

 

Az ESZA-rl rszletesen:

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=147

 

 

A Kohzis Alap

 

A Kohzis Alap ltrehozsrl a Maastrichti Szerzds rendelkezett. Az Alap a Kzssg legszegnyebb tagllamai relszfra felzrkztatst tmogatja a monetris unira val felkszls idszakban. Clja, hogy erstse a gazdasgi s trsadalmi kohzit, s cskkentse a klnbz rgik kztti, a fejlettsgi szintben meglev klnbsgeket. A maastrichti konvergencia kritriumok kizrlag a pnzgyi felttelek teljestst rjk el, amelyek teljestse, elssorban a kltsgvetsi hinyra vonatkoz elrs, a hossz megtrlsi idej projektek elhalasztsra sztnz. A Kohzis Alap clja ppen az, hogy ezen dilemmkat a kltsgvetsi deficit nvekedse nlkl, de a krnyezet tovbbi romlst elkerlve oldja meg. A projektek tlagos megtrlsi ideje a kzlekedsnl s a krnyezetvdelemnl a legnagyobb, ezrt a Kohzis Alap a krnyezetvdelemmel s a transz-eurpai hlzatokkal kapcsolatos nagy kiterjeds kzlekedsi beruhzsokat tmogatja. A Kohzis Alap azon EU tagllamok szmra elrhet, amelyek 1 fre es vsrler-paritson szmtott GNP-je nem ri el a kzssgi tlag 90%-t.

 

Az indulstl kedvezmnyezett ngy tagllam (Grgorszg, rorszg, Portuglia, Spanyolorszg) mellett a 2004. vben csatlakozott 10 orszg mindegyike jogosultt vlt a Kohzis Alapokbl szrmaz forrsokra. 2007-tl Grgorszg, Portuglia, Spanyolorszg, valamint a 2004-ben s 2007-ben csatlakozott j tagllamok jogosultak a Kohzis Alap tmogatsra.

 

A 2007es vtl a  Kohzis Alapot beplt a strukturlis segtsgnyjts programozsba a klnbz alapokbl szrmaz tmogatsok kztti nagyobb sszhang rdekben.

 

 

VII. Magyarorszg s a rgik

 

Az Eurpai Uni regionlis tmogatsai rgik, vagy annl kisebb trsgek fejlesztsre irnyulnak. A tmogatsokban rszesl rgikra az EU egy n. NUTS rendszert alkalmaz (az Eurpai Parlament s a Tancs 1059/2003/EK rendelete a statisztikai cl terleti egysgek nmenklatrjrl), mely 3 f kategribl ll. Kiindul egysg a tagllam meglev kzigazgatsi egysge (tartomny, rgi, megye, stb.), a tovbbi egysgek ezen kzigazgatsi egysgek sszevonsbl vagy felosztsbl kpezhetk. Magyarorszg esetben a kzigazgatsi egysgek a megyk (fvros), tovbbi egysgek a megyk (fvros) sszevonsbl kpzett rgik, illetve a rgik sszevonsbl kpzett nagyrgik (I. szint).

 

  • NUTS   I : Nyugat-, Kelet- s Kzp-Magyarorszg (egysgek szma: 3)
  • NUTS  II : tervezsi-statisztikai rgi (egysgek szma: 7)
  • NUTS III : megye/fvros (egysgek szma: 20)

 

Tovbbi, az EU regionlis politikjban hivatalostott nem alkalmazott egysgek a loklis I. s II (LAU I, LAU II), melyek Magyarorszgon az albbiak:

 

  • Loklis  I. : statisztikai kistrsg (egysgek szma: 167)
  • Loklis II. : telepls (egysgek szma: 3145

 

Tervezsi-Statisztikai Rgik

 

A tervezsi-statisztikai rgik kialaktsnl alapveten kt szempont jtszott szerepet: a rgihatrok feleljenek meg a megyehatroknak, valamint a rgik laknpessge lehetleg azonos nagysgrend legyen.

 

Magyarorszgon a kvetkez NUTS II szint rgik jttek ltre

Nyugat-Dunntl: Gyr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye

Kzp-Dunntl: Fejr-megye, Komrom-Esztergom megye, Veszprm-megye

Dl-Dunntl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye

Kzp-Magyarorszg: Budapest s Pest megye

szak-Magyarorszg: Borsod-Abaj-Zempln megye, Heves megye, Ngrd megye szak-Alfld: Jsz-Nagykun-Szolnok megye, Hajd-Bihar megye, Szabolcs-Szatmr-Bereg megye

Dl-Alfld: Bcs-Kiskun megye, Bks megye, Csongrd megye

 

A magyar rgikrl rszletesen:

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=138

 

Az EU regionlis politikjrl tovbbi informcikat tallhat a Bizottsg honlapjn.

 

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
ra
 
XXX
 
Naptr
2024. Oktber
HKSCPSV
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
 
Ennyien voltunk itt
Induls: 2006-11-29
 
Fontos lehet...
 
Nvnapksznt

 
Ha bejn az oldal
 
Szrakozs
 
Milyen id van ma?
Magyarorszg idjrsa
A rszletekrt klikk a kpre.
 
TAT TUAM ASI
 
Sztr

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!