2. A magyar felnőttképzési rendszer 1989 után

1989-90 után a politikai társadalmi és gazdasági környezet átalakult végigkövetjük azokat az eseményeket oktatási rendszerben történtek. A köztársaság 1989-es kikiáltás után újra kibontakozott a többpártrendszer .Az 1990-től négy alkalommal tartott szabad választások elkerülhetetlen hatással voltak az ország mindennapjaira. Magyarország elmúlt 12 évben tagja lett több nemzetközi szervezetnek 1999-ben a NATO- nak 2004- ben az Európai Uniónak. Rohamléptekkel változott a gazdaság .A kilencvenes évek elején a túlfoglalkoztatás leépülése és a liberalizáció hatására felerősödött a piaci verseny a KGST megszűnése Közép Kelet Európa jelentős piacvesztéssel ezek hatására csődbe jutott .Túlsúlyba került magántulajdonú üzlet szektor átalakult cégek hatékonysága nőtt ugyan külső tőke bevonása nélkül fejlődési lehetőségeik még ma is végesek. A bruttó hazai termék folyamatosan növekedett .A piacgazdasági átmenet infláció felgyorsulásában is érezhető volt .A privatizáció magánszektor állami forráselosztás jellege külföldi tulajdonú nagyvállalatok túlsúlyát eredményezte. A társadalmi mobilitás erősítették gazdasági változások .Az elmúlt évtized mobilitási hatásai a harmincas éveikben járó korosztályt érintették leginkább, körükben legmagasabb a pályakorrekcióval élők aránya. A rendszerváltást követően az alacsony képzettségű munkaerő iránti kereslet esett vissza. A kilencvenes évek eleje óta az aktív keresők számának csökkenése a fizikai foglalkozásúak körében volt a legnagyobb ennek következtében a szellemi foglakozásúaknak a foglalkoztatottakon belüli aránya emelkedett. A rendszerváltás egyik legmarkánsabb hatása társadalmi szintű problémává való munkanélküliség.1993-ban regisztrálták Magyarországon a legtöbb aktív korú munkanélkülit számuk meghaladta a 705 ezret . Az 1990 es évek első felében megszületett a munkaügyi szervezet munkanélküliek nyilvántartására munkaerőpiaci közvetítésére hivatott. Az 1993 as év meghatározó volt az oktatási rendszerek számára ekkor fogadta el a Parlament szakképzési közoktatási és a felsőoktatási törvényt is.1995- ben megszületett  a Nemzeti alaptanterv 1998 tól került bevezetésre.1999 ben megszülettek a rendeskorúak kerettantervei 2001 –ben alkalmaztak először A NAt és a kerettantervek hangsúlyosabbá tették az informatikai oktatást melyhez elengedhetetlenné vált a tanárok szakmai képzése Sulinet program indításakor 1997-ben több mint négyszáz volt azon iskolák száma melyek nem rendelkeztek számítógéppel. Az iskola rendszerű szakképzés 1994 ben az Országos Képzési Jegyzék életbe lépésével kezdődtek meg.A NAT 1995- ös bevezetésével a tankötelezettség kitolódott 16 életévig úgy hogy megszűnt 9-10 évfolyamon zajló szakmai képzés melyet a szabályozás 1998/99 es tanévtől átütemezett 11-12 évfolyamra 10. évfolyam végén alapműveltségi vizsgát követő időszakra. Ezzel a szakképzéssel foglalkozó iskolák tantervi struktúrája alapjaiban alakult át, 2 év általános ismereti 2 év szakmai képző szakaszra oszlott .A hároméves szakmunkásképző intézet 2000 ben megszűntek. Az alapfokú Szakképzést végző szakiskolákban 12. évfolyam végére tolódott szakképesítés megszerzésének lehetősége. Az A Nemzeti Szakképzési az Oktatási Minisztérium megbízásából 1998 99 es tanévtől szakképző iskolák folyamatos monitoring vizsgálatát kezdte meg. A vizsgálat eredményeiből kitűnik hogy  a nyolcadik osztály szakiskolában vagy szakközépiskolában továbbtanulók közel fele nem felelt meg a követelményeknek. Orientációs képzésük szinte teljesen hiányzik. A magyar oktatási rendszert meghatározó demográfiai hatások is érték hetvenes évtizedtől születésszám fokozatos csökkenése A központba a felnőtt tanulót helyezve lifelong learning 1970 es évektől kezd kibontakozni és megjelenni andragógiai tárgyú konferenciák témakörei között.Unió 2000-2006 közötti oktatási képzési programjait az egész életen át tartó tanulás elve alapján szervezi Az aktív korú felnőttek folyamatos képzése társadalmi igényként jelentkezik olyan tudásközvetítő rendszerek jönnek létre melyek legmeghatározóbb képzési szükségleteket mutató rétegek csoportok kiszolgálására jönnek létre

- munkaügyi szervezet koordinálásával működő munkaerőpiaci képzési hálózat

- humán tőkébe való beruházás értékét felismerő vállalkozások képzési rendszerét

- tanfolyamok és rendezvények A felnőttképzés szerepe felértékelődik egyre szervesebben épül be a gazdaság szociál és oktatáspolitika rendszerébe.

Felnőttoktatás funkcióit két nagy csoportba szocializációs és személyes szükségleteket kielégítők sorolhatjuk Az előbbi körbe felnőttoktatás, az utóbbi csoportba az egyén szükségletei tartoznak.

1.Szocializációs funkciók:a felnőttoktatás történetében pótló funkció.

Célja:a közösség tanköteles koron túli tagjai hiányzó,rendeskorban meg nem szerzett általános vagy szakmai ismereteiket felnőttkorban szerezhessék meg.

2.Kompetenciát biztosító funkció:

Célja folyamatos képzéssel biztosítsa a munka világában szükséges naprakész tudás megszerzését

3. Stabilizációs funkció: felnőttképzésben való részvétel által munkaerőpiaci státusz megtartása vagy erősítése ezáltal gazdasági szociális egészségi társadalmi és érzelmi stabilitás biztosítása

4. Parkoló pálya funkció: Parkoltatás célja a tanulót addig tartsuk az oktatás rendszerben szükség van ahhoz munkanélküliség marginalizálódás veszélye elkerülhető legyen

5. Politikai funkció , személyiség fejlesztő funkció :

Oktatási képzési feladatokat már nem csak a közösség hanem közvetlenül az egyén elvárásai szükségletei is elletik.

Személyes szükségleteket kielégítő funkciók:

a.Személyiség fejlesztő funkció: megjelenik az egyén leggyakrabban különböző művészeti ágak segitségével történő önmegvalósítás önkifejezés igényének formájában

Célja felnőtt megismerje személyisége sajátosságait

b.Egzisztenciális funkció: a felnőttkorú tanulás segítségével elérhető legyen a gazdasági biztonság a társadalmi mobilitás megvalósulása

c .Rekreációs funkció :

Korszerű táplálkozással testmozgással kaland és élményturizmussal egészségmegőrzéssel falusi gyógyturizmussal kapcsolatosak.

1990- es évek elején megkezdődött privatizáció a piacgazdaság térhódítása magával vonta felnőttképzési rendszer működési elveinek megváltozását.

2oo1- ben megszületett felnőttképzési törvény bevezette a felnőttképzésben jelen lévő szervezete regisztráció kötelezettséget.1990- es évek elején megjelent tömeges  strukturális munkanélküliség .A munkaügyi szervezet létrehozásával kialakult intézményrendszer nyilvántartja a munkanélkülieket segíti őket hogy integrálódjanak.

1993 -ban született meg Magyarországon szakképzési törvény, mely szabályozza az iskolarendszeren kívüli szakképzések és munkaerőpiaci képzések rendszerét, OKJ mely

Az államilag elismert szakképesítéseket tartalmazza. OKJ 1994-től hatályos .

Rendszerváltás előtt tudatosan támogatott és ezáltal elérhetővé vált általános felnőttoktatás

„népművelés” jellemző. A mai Magyarországon alig-alig jut fizetőképes kereslet. Nem azért,

mert nem tanul a magyar felnőtt,hanem azért, mert elsődleges a munka világában kamatoztatható tudás megszerzésére költ:számítógépes tanfolyamra,jogosítvány megszerzésére,nyelvtanulásra. Nem marad pénze,hogy kikapcsolódásképpen is tanuljon:tánctanárhoz,zeneiskolába,képzőművészeti alkotótáborba,jógaórákra. Ezzel erősödik annak a veszélye,hogy a munka világában produktív felnőtt feltöltődés hatékony szabadidő-eltöltés és kikapcsolódás hiányában lassan veszít munkavégző képességéből,egészségi állapota és stressztűrő képessége romlik.

A felnőttképzési programok között is egyre nagyobb arányban tűnnek fel távoktatási,távtanulási lehetőségek. Ma már 23% a távoktatási formákat választók aránya.

A távtanulási formák előnyei mindkét fél számára nyilvánvalóak. A képző számára hosszútávon költségmegtakaítást jelent,.A távoktatásban résztvevő sem időben sem térben nem kötött a képzőhelyhez ezzel idő és költséget takarít meg .A távtanulási formák nagyfokú tanulói önállóságot az önirányított tanulás képességét követeli meg. Társadalmak természetesnek tekintik felnőttoktatás politikai képző funkcióját. Célja partcipáció megteremtésében rejlik. Az egészségesen működő demokratikus közösségek számára elengedhetetlen tagjaik rendszeresen és tudatosan vegyenek részt a közéletben.