ATIF-ANDAL ... archive to the future
ATIF-ANDAL ... archive to the future
Men
 
XXX
 
Els flv
 
Msodik flv
 
Harmadik flv
 
Negyedik flv
 
Egyb segtsgek
 
Szavazz!
Lezrt szavazsok
 
Horvth Nra segdanyagai
Horvth Nra segdanyagai : A kzpkorban kialakult vallsi jtkok

A kzpkorban kialakult vallsi jtkok

  2006.11.29. 12:14

A kzpkorban kialakult vallsi jtkok

A kzpkorban kialakult vallsi jtkok

 

-         a vallsi jtkok egyszerre kt klnbz kultra rszt alkottk.

-         egyfell az egyhzi kultra kontextusban s annak eredmnye­knt keletkeztek, msfell a vrosok nnepi kultrjnak is rszt kpeztk, s ily mdon vgl is hozztartoztak a npi kultrhoz.

-         A kzpkorban kialakult dr­mai mfajok igyekeztek mindent megmutatni a nzknek, a paradicsomtl a pokolig, a vilg teremtstl az utols tletig, Naturalisztikus alapossg­gal trtk az izgalomra hes k­znsg el a legborzalmasabb knzsokat s a csodkat, az angyalokat s az rdgket, a szenteket s a bohcokat.

 

-         A trtnet, a drmai cselekmny la­za epizdok lncolataknt hmplygtt. Az nnepl kedv tmeg svran leshette a szrnylkdsek s a nagy nevetsek alkalmait.

 

-         - Ez a drma nem ismerte a hangulati egysget, s iszony terjedelme kvetkeztben a drmai srtst, a kilezett konfliktusokat sem. Jellemz volt r az rks helysznvltozs, illetve a klnbz helyszneken egyidejleg bemutatott esemnysorozat. (Egy-egy kzpkori darab nha 40-50 ezer verssornyi ter­jedelm volt. Az Antigon - kardalokkal egytt - 1353 sorbl ll csupn.)

 

-         A templomokban bemutatott prbeszdes jelenetek, az un. li­turgikus drmk a 11. szzadtl kezdve jtszottak egyre nagyobb szerepet (karcsonykor Krisztus szletst, hsvtkor knhallt s feltmadst dramatizltk). Lassanknt, vszzadok alatt egy­re tbb vilgi, komikus, st trgr mozzanat szrdtt be az egy­hzi sznjtszsba, s ezrt nem maradhatott meg a templom falai kztt, ki kellett vinni a templom eltti trre, a piacra.

 

-         Bizonyos egyhzi nnepeken egy-egy vros risi sznhzz alakult t, gy­buzg, lelkes kzmvesek pedig alkalmi sznszekk lettek. A c­hek ksbb intzmnyesen gondoskodtak „sznszeikrl", klt­sget, fradsgot nem kmltek, hogy emeljk a ltvnyossgok fnyt.

-         A misztriumdrmkat dramatizlt formban adtk el, lehet­leg minl teljesebben, az egsz bibliai trtnetet. Tbb szz szerep­l jtszott az eladsokon, s volt olyan misztrium is, amely negy­ven napon t tartott folytatlagosan.

-         - A mirkulum a szentek lett, csodit, szenvedseit, vlogatott knzsait, vrtanhallt vitte sznre. A moralits trtneteiben a megszemlyestett jellem­vonsok, az ernyek s a bnk (gg, kapzsisg, erklcstelensg stb.) viaskodtak az emberi llekrt.

-         A keresztny drma, sznjtszs rks helysznvltozsai ala­ktottk ki a klnbz sznpadtpusokat. A „szimultn sznpad" kb. 40-50 mternyire elnyl, 6-8 mter szles emelvny volt (egy mai sznpad nylsa 12-16 mter). Egyms alatt, mellett s fltt helyeztk el a klnbz sznhelyeket: a poklot, a pokol tornct, a fldi tereket, a mennyorszgot, illetve paradicsomot valsgos gymlcsfkkal s llatokkal. Msfajta megoldst tett lehetv a „processzis sznpad": az egyes jelenetek sznpadai egy utca hosszban lltak s a kznsg vndorolt az egyik sznpadtl a msikig.

-         A processzis, krmeneti sznpad fordtottja volt a „kocsi-sznpad”. Ez fleg Angliban s Spanyolorszgban divatozott: a kznsg egy helyben llt, a klnbz sznhelyek pedig hatalmas kocsikra szerelve grdltek el eltte.

 

-         A vallsi jtkok trtnetnek kezdete a 10. szzadig nylik vissza, amikor ezek mg tisztn egyhzi liturgit jelentettek. A 16. szzadban azonban az egyhz mr tbbnyire szgyellte s tiltotta ezeket az n. jtkokat, melyekben egyrtelmen a npi kultra nyilvnult meg.

 

 

-         Az 1490-ben nyolc napon t tart reimsi passieladson - amelyre lltlag tizenhatezer nz gylt ssze a vros­bl s a krnyez falvakbl (egy kzpkori nagyvros lakosainak szma tz- ­s hszezer f kztt mozgott!) - a vros minden nap borral vendgelte meg az nnepi gylekezetet, s kenyeret osztott szt kzttk.

-         Termszetes, hogy ezek az esemnyek alkalmat adtak a tbb-kevsb slyos rendzava­rsra is: a rszegeskedstl kezdve a verekedsen t a gyilkossgig minden elfordult. Auxerre-ben pldul hagyomnyosan a temetben zajlottak a passijtkok. Az 155l-ben, a huszonnyolc napnl is tovbb tart eladso­kon olyannyira elfajult az erszak s a rombolsi kedv, hogy a temett vgl jra fel kellett szentelni. Az egyhz vezeti gy egyre gyakrabban tiltottk be a jtkokat. ltalnos volt teht az a nzet, hogy mr soha tbb nem tartozhatnak az egyhzi kultrhoz.

 

-         A kzpkor vallsi jtkai - eltren a grg tragditl, illetve a ksbbi jkori drmtl - nem tekinthetek egyni alkotsoknak.

 

-         Tma, felpts: A jtkok a Biblibl mertettk a tmjukat. A npszersgi listn a karcsonyi esemnyek kvettk a hsvti trtnseket, klnsen ha azo­kat psztor- s hromkirlyok-jtk formjban adtk el. Ez ksbb olyan jtkokkal bvlt, amelyek a prftk, a legendk, a tz szz, Mria Magdolna, Lzr stb. trtnett dolgoztk fel.

 

-         Az eladst alkot jelenetsorok ksz panelknt mkdtek: a jtk he­lytl, az adott vszak idjrstl s a hagyomnyoktl fggtt, hogy mi­lyen aprbb vltozst eszkzltek rajtuk, illetve milyen sorrendben kvet­keztek. Az egyes alkotelemek eredett s kialakulst nem minden eset­ben ismerjk pontosan.

-         A nemzeti nyelven eladott hsvti jtk ht ilyen panelbl ll:

-         1. Piltus s az rtllk jtka

-         2. A feltmads

-         3. Az rdgjtk, ami Jzus pokoljrst, a lelkek megszabadtst s a pokol benpestst foglalja magban

-         4. A kenetrus-jelenet (olaj s kenet vsrlsa)

-         5. A szent srnl tett ltogats (visitatio)

-         6. Jzus megjelenik Mria Magdolna eltt

-         7. Az apostolok futsa

-         Mg az els hrom jelenetnek a feltmads llt a kzppontjban, addig az utols ngy a szent srnl tett ltogats kr csoportosul.  

-         a hsvti jtkokban az rdg- s kenetrus-jelenet rvendett a legnagyobb npszersgnek.

-         Az rdgjelenetet rendszerint Jzus pokoljrsval kezddtt, alkal­manknt pedig olyan jelenetet is beillesztettek, amely a megvlt eljvete­le felett rzett rmkben mutatta be a lelkeket, vagy amelyben a Stn je­lentst tesz Lucifernek a keresztre fesztskor trtntekrl.

-         A pokoljrs egy kttt liturgikus forma mintjt kveti. Szinte valamennyi hsvti j­tkban ugyangy megy vgbe.

 

-         Azzal, hogy a pokoljrs adott minta szerint, liturgikus rdg-zsknt ment vgbe, az r feltmadsnak jtka be tudta tlteni azt a funkcijt, hogy megszabadtott a dmonoktl rzett flelemtl.

 

-         gy gondoltk kpes hatkonyan lefegyverezni az rdgt s gonosz szellemeit, az ember gtls s flelem nlkl lheti ki testnek azokat a vitlis funkciit, amelyeket a megelz hossz nagybjtben erszakkal elfojtott, s amelyeken keresztl az rdg klnsen knnyen hatalmba kerten t.

 

-         Mivel ezekben a jelenetekben mindig meglehetsen durva „jtkokra” kerlt sor, az egyhz nem tmogatta az tletet, hogy szent emberek jtsszk el a szerepeket. A kzpkor vrosi s vidki lakossga alapveten ktetlenl viszonyult mind az tkezshez, mind a szexualitshoz. Br az egyhz harcot hirdetett a dzsls s a szexulis kicsapongsok ellen, e tekintetben nem tudta befolysolni, mg kevsb megvltoztatni a np magatartst. Mly szakadk ttongott az egyhzi tiltsok, valamint a vrosi s vidki lakossg hozzllsa s rtkrendje kztt.

 

-         A passijtkok:

 

-         A passijtkok jval a hsvti jtkok utn alakultak ki, m nem bellk fejldtek ki.

 

-         a passijtkok trtnete egyes esetekben a 14., st a 13. szzadba nylik vissza. Valban kzkedvelt esemnny azonban csak a 15. s 16. szzadban vltak, a legnpszerbbek pedig a szzadfor­duln, teht 1500 krl voltak.

 

-         A passijtk tulajdonkppen a bibliai trtnetnek Jzus szenvedsvel s hallval foglalkoz rszeit dramatizl sznjtk, a kzpkori misztriumjtk legismertebb alfaja.

 

-         A hsvti jtkok fknt csak a feltmadst kvet esemnyekkel foglalkoztak. Amikor a liturgikus jtkok elhagytk a templomot, s ltrejtt a vrosi misztrium, a hsvti jtkokat a feltmads elzmnyeivel is bvtettk, s lassan a drmk slypontjba Jzus eltlse s knhalla kerlt.

-         A passijtkok akkor terjedtek el a legszlesebb krben, amikor meghatrozv vltak azok a tmegmozgalmak, amelyekben furcsa kap­csolat ltszott kialakulni az egyhzi s a npi kultra kztt. A flagellnsok (nostorozk, vallsi rajongk, akik korbccsal vertk magukat s gy vezekeltek a maguk s msok bneirt) orszgszerte s nyilvnosan, legtbbszr nagy nzkznsg eltt v­geztk szertartsaikat.

-         Mr-mr flelmetesre duzzadt a vilgvgt hirdet s megtrsre buzdt npi prdiktorok szma, s gyakran elfordult, hogy alig tudtak elmeneklni a bnbn s ksretkbe szegd tmeg ell.

-         A 13.-14. szzadbl mr ismernk nemzeti nyelv francia s nmet passiszvegeket, a passijtk fnykora pedig a ks kzpkorra esett.

-         A vallsi jtkok s klnsen a passik risi npszersge a 16. szzad sorn is tretlen maradt az eurpai vrosok lakossgnak krben. A sz­zad vgn azonban mr alig lehetett ltni ilyen eladsokat a nagyvros­okban (nhny vidki s nehezen megkzelthet hegyvidki helysgben elszrva mg a 17., st: a 18. szzadban is volt r plda)

-         Frankfurtban a vrosi tancs mr 1515-ben elutastott egy passijtk eladsra vonatkoz krelmet. Ugyanez a tancs 1506-ig nemcsak ren­delkezsre bocstotta „a faanyagot", hanem mg ki is jellte, s vgl mg meg is vendgelte azt a „gylekezetet", amelynek tagjai a majna-frankfurti vroshza, a Rmer eltt adtk el a jtkot.

-         1522-ben Nrnbergben sem engedlyeztk a passijtkokat.

-         Canterburyben 1500-ban, Beverlyben pedig 1520-ban voltak utoljra ilyen jt­kok. 1534-ben Evora pspke egsz Portugliban betiltotta az eladso­kat, amelyeket „mg akkor sem" lehetett engedlyezni, „ha azok Urunk, Jzus Krisztus passijt vagy feltmadst, szletst brzoljk, (...) ugyanis ezek a darabok illetlen szoksokat honostanak meg, a ltott kp­telensgek s tlzsok pedig gyakran okoznak megbotrnkozst azok k­rben, akik nem elg szilrdak a szent katolikus hitben."

-         A szzad kzeptl aztn egyre tbb llami s egyhzi hivatal tiltotta be a tovbbi eladsokat. A prizsi parlament 1548-ban bocstott ki rendeletet errl, m 1557-ben s 1577-ben mgiscsak engedlyezte a passikat jtsz vallsos egyesletek tevkenysgt. Firenzben a negyvenes vek vgn kezdtek elmaradozni a vallsi jtkok, br a 16. szzad vgig mg ki­nyomtattk nhny hagyomnyos npi jtk szvegt. 1565-ben Kari Borromeo, Miln rseke egyhzi tancsot tartott, amelynek egyik ered­mnye az volt, hogy a vallsi jtkokat tekintet nlkl brmilyen krl­mnyre betiltottk:

„Minthogy az Istennek tetsz szoks, hogy a np szmra Krisztus urunk tiszteletre mlt passijt, valamint a mrtrok dicssges kzdelmeit s a tbbi szentek cselekedeteit bemutatjk, az emberek romlottsga folytn odig fajult, hogy sokak szemben megbotrn­kozs, st: nevetsg s megvets trgyv vlt, ezrt gy hatroz­tunk, hogy ettl fogva a Megvlt passija sem szent, sem profn helyen el ne adassk, hanem hitsznokok ltal tuds s tekintlyes mdon taglaltassk. Ugyangy a szentek tansgttelt s cseleke­deteit ne adjk el, hanem Istennek tetsz mdon oly kppen mondjk el, hogy a hallgatsgot utnzsukra serkentsk.”

 

- 1578-ban Bologna rseke pellengrezte ki a sznjtkokat, 1583-ban pedig a reimsi zsinat tiltotta be az nnepi eladsokat. 1577-ben Skcia reformtus egyhza knyszerlt komoly lpsekre a Perthben jra s jra megtartott rnapi jtkok ellen,

- 1601 -ben a Spanyol Nmetalfld kormnya rendeletben tiltotta be a val­lsi jtkokat, mert azok „sok haszontalan dolgot" tartalmaznak, „tisztes­sgtelenek s elviselhetetlenek, semmi msra nem jk, mint hogy megront­sk s elzllesszk a j illemszoksokat-klnsen az egyszer s jraval emberekt -, s ezltal az egsz npet elborzasszk vagy flrevezessk."

 

- a protestns vallsra ttr vrosokban lnyege­sen hamarabb rtek vget a jtkok, mint pldul a kimondottan katolikus Tirolban vagy Bajororszgban.

 

-         elg sok reformtor marasztalta el a vallsi jtkokat. Erasmus pldul azrt akarta mindenhol betiltani ket, mert „a jtkokon felfedezhetk a rgi pognysg nyomai", s mert alkalmat adnak „az erklcsi szabadossgra".

-         A jtkok ellen szl legfontosabb rv jra s jra a bellk sugrz babonasgra s erklcstelen hatsukra plt.

 

De nzzk mi volt az oka ennek az ers ellenkezsnek s mit tartalmazott valjban egy passijtk!

 

-         A passijtk tulajdonkppeni trgya Jzus szenvedse s halla, s ezt nagy rszletessggel s brutalitssal adtk el. Szvesen idztek a keresztre feszts egyes borzalmas rszleteinl.

-         Ezutn k­vetkezett a Mria-siralom, a jtkok meg­hatan lrai rszlete (->planctus). A passi­jtk ezenkvl magba foglalhatta az egsz bibliai trtnetet a vilg teremtstl az utols tletig; mindezeket az esemnyeket gy csoportostottk, hogy az rtatlanul felldozott istensg hallt elksztsk s feltmadst megokoljk. A megrz s szrny rszletek moralizl versszakokkal s komikus jelenetekkel vltakoznak. A legnpszerbb figurk az rdgk voltak, k szemlyestettk meg az Istennel szem­ben ll gonosz princpiumot, msrszt k voltak a trfacsinlk, a bohcok is. Fontos szerepet jtszott a vndor keresked-ku-ruzsl; sokszor tncot jrt Mria Magdol­nval, aki mint felcicomzott divathlgy jelentkezik.

-         Egy-egy passijtk rendezse s eladsa a ks kzpkorban az egsz vros letben nagy­szabs esemnynek szmtott. Minthogy elksztse hnapokig tart munkt ig­nyelt, tbbnyire nhny ves idkzkkel ismteltk meg ket.

-         A passijtkok trtneti httere szempontjbl fontos tny, hogy a nagy passijtkok divatja a zsid- s bo­szorknyldzsek idejre esik.

-         Anglibl pldul mr 1290-ben, Fran­ciaorszgbl 1394-ben kiutastottk a zsidkat. A nmet birodalom ter­letn „zsidkalapot" vagy „srga foltot" kellett viselnik. 1439-ben Augsburgban fogalmaztk meg, 1530-ban pedig az egsz birodalomra kiter­jesztettk a rendeletet, amely arra ktelezte a zsid frfiakat, hogy a ruhjukon feltntetett srga „krrel" tegyk felismerhetv magukat, asszonyaik pedig hegyes ftylat hordjanak.

-         Szinte ezzel prhuzamosan vette kezdett az egsz Eurpban tbolly fokozd boszorknyld­zs. VIII. Ince 1438-ban adta ki boszorknybulljt (Summis desideran-tes affectibus), amelyben felsoroltk a boszorknyok s varzslk leg­fontosabb bntetteit. Ezzel egy idben a ppa Nmetorszg inkviztoraiv nevezte ki Heinrich Institorist s Jacob Sprengert, akik 1487-ben hoztk nyilvnossgra a Malleus maleficarumoi, az un. Boszorknyok prlyt, s ezzel egyrtelmen a boszorknyok, vagyis a nk lettek az ldzs cl­pontjai. Ezt kveten ugrsszeren megntt a boszorknyperek szma.

-         A passijtkok 15. s 16. szzadi hallatlan npszersge csak e kontex­tusban vlik rthetv, klnsen a zsidk elleni tbolyult gyllet mutatkozik meg a passijtkok nagy rszben.

-         A jtkokban furcsa ellentmonds figyelhet meg. Jzust mgikus csodadoktorknt s smnknt jelentik meg, alakjt viszont gy rtelmezik, mint a keresztny valls dvztjt s megvltjt. A zsidk viszont csodattelei miatt „varzslnak” blyegzik (pl. a frankfurti passijtkban).

-         A npi kultra hisz azokban a csodkban, amelyek visszaadjk az emberi test psgt s egszsgt, s ezt gy brzoljk, ahogy azt az egyhz elfogadja s hirdeti.

-         A mgikus praktikkat pedig az egyhz szmra szent s srthetetlen alaknak, Jzus Krisztusnak tulajdontjk.

-         Ugyanakkor az egyhz – ez a legfurcsbb az egszben – azt a nevet, amely az ezekkel a mdszerekkel gygyt szemlyt illeti, a zsidk szjba adja, akik megtalkodottsgukban elfordulnak Jzustl s (mint varzslt) kmletlenl ldzik t. Ezrt is nem dvzlhetnek.

-         A frankfurti passijtkban pl. Kajafs s a tbbiek „varzslknt” adjk t Jzust Piltusnak, csodatteleiben pedig bnssgnek egyrtelm bizonytkt ltjk.

-         St, mg akkor is a varzsl csodatetteit emlegetik, amikor mr keresztre fesztettk:

 

„Keresztre vagy fesztve

nagy varzsl, tetszik-e?

segtettl msokon,

segts ht most magadon

szlljl le a keresztfdrl, s mi sem bntunk soha mskor!”

 

 

-         Ambivalencia keletkezik a knzs s a passi jeleneteiben, ami rszben magyarzatot adhat arra, hogy ezeknek a rszeknek az eladsa mirt bvelkedett annyira a borzalmakban:

Mirt knoztk s tltk hallra Jzust?

            Varzslnak gnyoltk, aki mgikus praktikival meg tudta szntetni az emberi test esendsgt.

Mit jelkpezett a knzs?

            Jzus magra vonta az erszakot, s megvta tle a jelenlv nzk testt, vagyis meg tudja ket szabadtani  a testi erszakot vez flelemtl. Minl borzalmasabb mdon teljesl be a kn Jzuson, annl nagyobb mgikus vdettsget lvezhetnek a nzk.

Msfell: Kik tettk lehetv a knzst? Kiknek ksznhet ez a megszabaduls?

A zsidknak

De azrt mgiscsak k a bnbakok s felbujtik az rdgk, mert bntjk Jzust. A rajta elkvetett borzalmas tettek ezrt tkozottak s ezrt bresztenek „keresztnyi” rszvtet a keresztre fesztett irnt.

-         Nyilvnval, hogy mind a csodatv-, mind a passijelenetek azoknak a nzknek az alapvet ignyt elgtettk ki, akik sub spci corporis [a test szempontjbl] hatroztk meg nmagukat, gy gondoltk, hogy egyedl a mgival lehet biztostani a test psgt s egszsgt. Mg a kzfelfogs szerint a szemlyre szabott testi bajokon (mint a betegsg, a testi fogyatkossg, az regsg, a hall) az egyn testt kezelsbe vev csodadoktorok mgikus praktiki tudnak segteni, addig azokat a vesz­lyeket, amelyeknek a test a kzssg tagjaknt van kitve (mint a boszor­knyrlet), csak a trsadalmi mgia, vagyis a bnbak-ritul tudja le­gyzni. Az ember testtapasztalatt mindkt esetben a rmlet hatrozta meg. A passijtkok azrt vlhattak npszer tmegrendezvnyekk, mert kpesek voltak felszmolni a rmletet, amely szrny nyomsknt nehezedett az emberre.

 

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
ra
 
XXX
 
Naptr
2024. November
HKSCPSV
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
<<   >>
 
Ennyien voltunk itt
Induls: 2006-11-29
 
Fontos lehet...
 
Nvnapksznt

 
Ha bejn az oldal
 
Szrakozs
 
Milyen id van ma?
Magyarorszg idjrsa
A rszletekrt klikk a kpre.
 
TAT TUAM ASI
 
Sztr

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!