Neotomizmus
2007.05.02. 13:21
Neotomizmus
- Aquinoi Sz. Tamsrl kapta a nevt
- Normatv, irnytott, intellektualista
- Keresztny rtkrendet kzvett
- J. Manitan volt a szellemi atyja, aki elvette Sz. Tams tanait, hogy a szeretet visszakltzzn az iskolba
- Cl: a vallsos letvitel elfogadtatsa, keresztny letmd krlmnyeire val felkszts
- A llekformls a f feladat: humn trgyak, mvszetek s valls tantsval
- Tovbb a hatkony nevels felttele a tanrend „humanizlsa”
Az 1870-es vektl szzadunk tvenes veinek vgig a katolikus egyhz flhivatalos filozfijnak szmt neotomizmus s kpviseli igen csekly rdekldst keltenek a mai szellemi letben. Nemcsak a filozfiatrtnetek jelents rsze hallgatja agyon a neotomizmust, hanem maga a katolikus egyhz s a katolikus teolgia is – a II. Vatikni Zsinat ta – az jskolasztika helyett egyre inkbb a filozfiai antropolgia, az egzisztencializmus, perszonalizmus s a fenomenolgia filozfiai eszkztrnak felhasznlsval trekszik a hit megalapozsra.
Neoskolasztika – a 19. szzad vgn felgyorsult filozfiai mozgalom, amely sszeegyezteti a katolikus vilgnzetet az j termszettudomnyos ismeretekkel. Ennek rsze a Neotomizmus, az jkori katolikus filozfia legersebb irnyzata. A neoskolasztika kiindul pontjai kztt szerepel mg Szent Tamson kvl Szent goston, Duns Scotus s Francisco Suarez.
Neotomizmus
Az j egyhzi trvnyknyv 1917-ben ktelezv tette a teolgiai hallgatk elzetes ktves filozfiai tanfolyamt Szent Tams tantsa s filozfija szerint. A ltezk elmlete a metafizika. A kzponti fogalma a lehetsg s a valsg, s Arisztotelsz mdjn megklnbzteti az agyagot s a formt.
Mitterer (1887-1966)
Elsknt hasonltotta ssze a vilgkpet a gondolkodsi elmletekkel. Kritikusabban s differenciltabban rtkelte a skolasztikus tanokat.
Maritain (1882-1973)
Francia filozfus. Szerinte a filozfiai s a tudomnyos magyarzat mdszertani klnbsgt a relativitselmlet, a rszecskefizika, s az j tudomnyelmlet altmasztja. A tudomny megrtshez szksges az ember ismerete, ahhoz pedig a vilg ismerete, mely a tudomnyra tmaszkodik, amely pedig emberi alkots.
Elsknt a magyar neotomizmus egyik legkivlbb kpviselje, Horvth Sndor (1884–1956), a budapesti katolikus hittudomnyi kar professzora ez irny munkssgrl kell szt ejteni, aki tomista jogfelfogst rendszerezett mdon A termszetjog rendez szerepe cm „kismonogrfijban” fejtette ki. Emltsre mlt mg a Trsadalmi alakulsok s a termszetjog cm - inkbb llamblcseleti trgy - terjedelmes tanulmnya, melyben szintn rint jogfilozfiai trgy problmkat.
|