Globaliz�ci�, a vil�g megv�ltoz�s�val hogy v�ltozik az �let�nk, A gazdas�gi, kultur�lis �sszefon�d�st, a nemzetek feletti egys�get jelenti. Igaz�b�l neh�z meghat�rozni.

Kult�ra - m�v�szet, vall�s, politikai rendszer, nyelv, gazdas�g, �letm�d.

 „Az emberis�g, vagy egy nemzet t�rt�nete sor�n felhalmozott, sz�m�ra �rt�kkel b�r� t�rgyi, tapasztalati, �s szellemi javak �sszess�ge.”

�sszetev�i: gazdas�g, vall�s, politika, m�v�szet. Fontos m�g a nyelv, az �letm�d is.

A kult�ra �s a civiliz�ci� ugyanaz-e?

Egyfel�l szinonim�i egym�snak, m�sfel�l viszont a kult�ra a civiliz�ci�nak egy kisebb r�sze. �gy is meg lehet k�l�nb�ztetni

�letm�d - gasztron�mia a kult�ra r�sze (szalonna, hagyma), t�kr�zi az adott n�p �rz�svil�g�t.

Kult�ra: azaz emberis�g vagy egy nemzet t�rt�nete sor�n felhalmozott sz�m�ra �rt�kkel b�r� t�rgyi , tapasztalati �s tud�s javak �sszess�ge. Mint felt�telrendszer m�k�dik, objektiv�l�dott tartalom, lehet�v� az emberi cselekedeteket, az emberr� v�l�s alak�t�s�t. Meg�rz� jelleg� ugyanakkor lehet�v� teszi az alak�t�st, mert az ember soha nincs megel�gedve az adott felt�telrendszerrel.

Civiliz�ci�: kult�ra szinonima.

-  k�znapi �rtelemben technikai, gazdas�i t�nyez�ket foglalja mag�ba. T�rer�, aut��t, - civiliz�lt ter�let.- civiliz�ci�n bel�li egys�g a kult�ra – nemzeti kult�r�k,

- O. Spengler: Nyugat alkonya – a kult�ra �s civiliz�ci� ugyanarra a dologra vonatkozik, csak a k�l�nbs�g abban van, hogy a kult�ra egy t�rsadalom vir�gz� �llapota, a civiliz�ci� a hanyatl�sa, diakr�m-m�dszer (t�rt�netileg vizsg�lja a kult�r�kat, inka, egyiptomi m�v�szeti alkot�sok, gazdas�g, kiteljes�tette �nmag�t, akkor bel�pett a civiliz�ci�s f�zisba „tet�pont”, onnant�l hanyatl�s. Minden kult�r�t el�r az a v�gzett, hogy civiliz�ci�v� v�lik vagy elpusztul.

Pl: Hanyatl�s: erk�lcs�k meglazul�sa, sz�rakoztat�s v�lik f� c�ll� (R�m�ban nem sz�lettek trag�di�k, hedonista �letm�d, vall�si �let v�ltoz�sa – politeista vall�s helyett kereszt�nys�g, Mithr�sz-kultusz, Izisz-kultusz) Elt�nnek civiliz�ci�k pl: inka.

-         Huntington: egyidej�leg vizsg�lja a ma l�tez� civiliz�ci�kat (9)

-         nyugati: Eu, �szak-Amerika, Ausztr�lia, �j-Z�land: a 6-7 sz t�j�k�n alakult ki, r�mai birodalom nyomain, barb�r n�pek kult�r�j�n. Alapvet� jellege egyetemes�t� t�rekv�se, saj�t civiliz�ci�j�t r�er�ltetni a t�bbiekre.

-         Ortodox: Oroszo. a k�zponti �llama, nyugattal szoros kapcsolatban, de m�gis �n�ll�. 1054-es egyh�zszakad�shoz, R�mai Birodalom kett�szakad�s�hoz k�thet�. Filio que (fi�t�l is). Csak az aty�t�l sz�rmazik az egyh�z (nyugati szerint a fi�t�l is).

-         Latin-Amerika: nyugathoz kapcsol�dik, gyarmati sorban l�tezett, de ma m�r �n�ll�. Oka: elt�r� t�rsadalmi szerkezet, D�l-Amerik�ban nincs k�z�poszt�ly! Tekint�ly-elv�s�g (nyugaton nincs, politikai viszonyok – dikt�tor) Vall�s, homog�n katolicizmus, eleny�sz� protest�nsok, helyi hagyom�nyok, indi�nok (keveredtek)

-         Iszl�m: 622. Arab h�d�t�s, t�r�k. Nem egys�ges, siita, szunnita. K�l�nb�z� kult�r�kra bomlik sz�t, arab, t�r�k, perzsa, mal�j (legn�pesebb). N�pess�grobban�s, sz�muk 22 sz-ra meghaladhatja a kereszt�nyek�t.

-         Hindu: vall�s a f� alap. Legr�gebbi, 6-7 ezer �ves. India vezet� gazd-i hatalom. Nagyon n�pes (minden 4. indiai).

-         Buddhista: Indi�ban alakult ki, k�naiak a saj�t k�p�kre form�lt�k. Tibet, Sri-Lanka, Mong�lia, Thaif�ld. Vil�gvall�s, vil�gpolitikailag nem sz�mottev�.

-         K�na: mostani K�na mennyire �r�k�se a cs�sz�ri K�n�nak? Nyugati �s bels� ter�leteken a hagyom�nyos kultur�lis szok�sok m�k�dnek. A vall�si viszonyok hivatalosan nem t�kr�zik.

-         Jap�n: 2-3 sz lev�lt K�n�r�l, elt�r� m�don fejl�dtek tov�bb. Nyelvben, �r�sm�db�l elt�r�sek.

-         Afrika: tekinthet�-e civiliz�ci�nak? �szaki r�sz iszl�m. Nincs egys�ges arculata, amely �n�ll� civiliz�ci� l�t�t t�kr�zi. Gyarmatos�t�k lerabolt�k. Elvesztett�k a nyelv�ket (angol, francia) s�t kult�r�jukat is. Nincs �sszefog� k�zponti �llam (D�l-Afrika?), amely terelhetn� egy k�z�s ir�nyba. Folyamatosak a polg�rh�bor�k, t�rzsi h�bor�k, nem teszik lehet�v� a fejl�d�st. Szeg�nys�g k�vetkezt�ben el��ll� n�pess�grobban�s. Pl: gazdas�gi patt helyzet: kinek siker�l �jragyarmatos�tani Afrik�t, megszerezni, mint piacot vagy �kol�giai katasztr�fa, kev�s �l�hely marad – n�pv�ndorl�s, korl�tozott helyeken iv�v�z, mez�gazdas�gi termel�s.

Sok civiliz�ci�s modell, ezek alak�tj�k tov�bb a vil�g rendj�t.

Hidegh�bor� id�szaka: nyugat, Szovjetuni�, t�bbi orsz�g. Identit�s hovatartoz�s szerint kapitalista, kommunista. 90-es �vekre Szovjetuni� �sszeomlott. Ez�rt j�tt l�tre a sok civiliz�ci�s modell. A vil�g a 21. sz-ban kultur�lis identit�s ment�n alakul, magukat a konfliktusokat is az identit�sb�li k�l�nbs�gek okozz�k majd. Vil�gpolitika sokp�lus�v� v�lik. Civiliz�ci� k�z�tti er�egyens�ly m�dosul, nyugat befoly�sa hanyatlik, �zsiaiak� n� (USA elad�sodott K�n�nak, neki k�sz�nheti katonai-gazds�gi erej�ket), ill demogr�fiai robban�s is jellemzi ezt az egyens�ly felborul�st. A t�rsadalmak egyre hat�rozottabban �llnak ki a saj�t kult�r�juk mellett (Mohamed karikat�ra). Egy�ttm�k�d�s azonos civiliz�ci�k alapj�n, kultur�lis rokons�g (EU). Sikertelen egy eredeti civiliz�ci�j�t lecser�lni k�v�n� �llam l�trej�tte (T�r�korsz�g – Musztafa Kem�l Attat�rk II. VH. Pr�b�lnak eu-hoz csatlakozni, de nem fogadj�k be, egy r�sz�k visszat�r az �si hagyom�nyokhoz, nyugatik�nt nem tudj�k magukat elfogadtatni.). Fenn�ll a vesz�ly, hogy a nyugat konfliktusba bonyol�dik m�s n�ci�kkal. (Afganiszt�n, Irak – USA demokr�ci�t akar, idegen modell �tpl�nt�l�sa, m�g nem alkalmas r� adott orsz�g, meg kell �rnie. Orosz – k�olajvezet�k elz�r�sa) Mindig fenn�ll a helyi h�bor� elterjed�s�nek esete. (D�l-Szl�v h�bor�, bosny�k-iszl�m (Ir�n), szerb-ortodox (Orosz), horv�t-nyugati (Anglia) civiliz�ci�.) Nyugat �letben marad�s�nak felt�tele, hogy bel�ssa, nem egyetemes.

Elm�letek:

1. Egyetlen vil�g elm�let – Fukuyama: meghirdette a t�rt�nelem v�g�t. A Szovjetuni� felboml�s�val mindenhol kialakul az egy p�lus� demokr�cia, soha nem lesz h�bor�, csak gazd-i verseny lesz, ez fogja rendezni a viszonyokat.(Biztons�gpolitikai szakembert nem vettek fel egy amerikai egyetemre.) Soha nem volt ennyi n�pirt�s, mint ekkor, neokommunista, neofasiszta eszm�k �jj��ledtek.
2. K�t vil�g elm�let – kultur�lis alapon lesz a megosztotts�g, nyugat-kelet (15%-85%) ment�n t�rt�nik majd. Keleti civiliz�ci�k nem egys�gesek, illetve nyugat nem a k�zpont. Kb. 184 �llam modellje, minden �llam szuver�n, �n�ll� k�l- �s belpolitik�val rendelkezik, nincsenek hat�rokkal kapcsolatos ellent�tek, j� viszonyt �pol egym�ssal, k�lcs�n�s bar�ti seg�ts�gny�jt�s, kultur�lis kapcsolatok. Teljes k�osz elm�let. Fegyveres, b�n�z� csoportok �tveszik a hatalmat, anarchikus, jog alapj�n m�r nem szab�lyozott �llamok uralkodnak. Terrorizmus.

Nyugatosod�s �s a moderniz�ci�(2 fogalom m�s)

Moderniz�ci�:t�rsadalmi mobilit�s a jegye,gazdas�g el�t�rbe ker�l

komplex foglalkoztat�si rendszer,iparosod�s,urbaniz�ci�

F�gg az eg�sz att�l milyen gazdas�gr�l van sz�, de tulajdonk�ppen a t�rsadalom szerkezet�t is befoly�solja.

Nyugatosod�s = kultur�lis �rtelemben vett eszmerendszer VIII-IX sz.-b�l, de m�r Eur�p�ban is vannak gy�kerei. Visszal�pve a g�r�g�kh�z filoz�fia, matematika.

R�m�b�l → r�mai jogot

Latin nyelv → tudom�nyok alapnyelve. Nyugati nyelvek a latinnak k�sz�nhetik l�t�ket.

Vall�s is saj�tos nyugaton.

Vall�si �s vil�gi tekint�ly k�l�nv�laszt�sa Isten �s cs�sz�r k�t k�l�n tekint�ly.

Reform�ci� ut�n cs�kkent a cs�sz�rok tekint�lye.

Iszl�mban Cs�sz�r az Isten. Reform�ci� ut�n d�len katolikus.�szakon protestantizmus.

M�sik saj�toss�g. Jogrend, a civiliz�lt l�t alapja :term�szetes jog,k�zjogi k�rd�sek.

T�rsadalmi pluralizmus

 Nem v�rrokons�g alapj�n szervez�dnek, hanem valamilyen eszme alapj�n j�nnek l�tre k�l�nf�le auton�m csoportok (kolostorok, c�hek, greenpeace)

Oszt�ly pluralizmus

Volt egy er�s auton�m arisztokr�cia

     -  ’’  - tekint�lyes paraszts�g

                polg�rs�g, aki tekint�lyes keresked�kb�l �llt.

Arisztokr�cia korl�tozta az abszolutizmust.Paraszts�g, ha kellett → felkelt.

K�pviseleti test�letek l�trej�tte

T�rsadalmi pluralizmus r�v�n l�trej�nnek.

A demokr�cia alappill�rei

            - parlamentek, int�zm�nyek

Egy�n belesz�lhat a dolgok alakul�s�ba.

Individualizmus (renesz�nsszal �rkezik nyugatra XIV-XV. sz.) Egy�ni v�laszt�sra helyez�dik a hangs�ly (R�me� – J�lia forradalom).

Kemalizmus1960-as �vek �ta tud�s alap� t�rsadalom kifejez�s ezek szinonim�k a korra.

Tud�s lesz a versenyel�ny egyik legfontosabb forr�sa. Inform�ci�s kommunik�ci�s strukt�r�k fejl�d�se h�vja �letre.

Helyi munkaer�  kivonul a glob�lis munkaer� piacra. A glob�lis munkaer�piac ig�nyli azt, hogy a helyi munkaer� meg�llja hely�t a vil�gban. Kutat�sfejleszt�s ez�rt lesz fontos.

A j�l k�pzett munkaer� min�l olcs�bb, ann�l vonz�bb.

Versenyk�pes munkaer� = legal�bb 2 nyelv� az azt jelenti, hogy �r�sban, sz�ban tudjon legal�bb 1 nyelvet �s az anyanyelvet. Nemzeti nyelv haszn�lata elengedhetetlen. Pl. roma gyerek h�romszor j�rja az �t�diket, de az anyja elh�vja mag�val a post�ra, mert az anyja m�g annyit sem tud.

Inform�ci� �nmag�ban m�g nem tud�s. Tud�s = az �sszef�gg�seiben felfogott inform�ci�. Tud�s �ltal teremtett gazdags�g l�p fel a tud�shi�nyos szeg�nys�ggel. Nem a diplom�k sz�ma sz�m�t, se nem a lexik�lis tud�s.

Inform�ci�s t�rsadalom:

A tud�s folyamatosan b�v�tett �jratermel�s�nek t�rsadalma, amelyben a k�l�nb�z� civiliz�ci�s term�kek szerepe azt t�masztja al�, hogy az inform�ci�t min�l gyorsabb �s nagyobb r�tegben tudjuk el��ll�tani, feldolgozni.

A tud�salap� t�rsadalom �s a tanul�salap� t�rsadalom egym�st felt�telezi. Az ember munka melletti tanul�sra k�nyszer�l, ha „l�tezni” akar.

Memoriz�lt, �r�sban r�gz�tett hivatalnoki tud�s.

Elm�leti tud�s, vagy tudom�nyos tud�s, �br�k, k�pletek. K�zvetett hat�ssal b�rnak a gazdas�gokra. Tud�s kor�bban a papok� volt.

Hatalom f� forr�sa is a tud�s. Technika, infrastrukt�ra lesz a d�nt�.

Inform�ci�s t�rsadalom a tud�s folyamatosan b�v�tett �jratermel�s�nek a t�rsadalma.

Technol�giai term�kei a min�l gyorsabb �s nagyobb mennyis�g� inform�ci� feldolgoz�s�t �s el��ll�t�s�t c�lozz�k. (160 GB-os Winchi nem ritka)

Tud�s alap� t�rsadalom = tanul�salap� t�rsadalom is. Life long learming LLL. N�pszer� lesz a t�voktat�s a munka melletti tanul�s.

Ismereteket az Internet �ltal is lehet szerezni. Internet = politikai, gazdas�gi, kultur�lis, gazdas�gi k�zeg. Vegyes sz�nvonal�. Internet alap�tja meg a Gutenberg galaxist.

Virtu�lis k�nyvt�rak. Az egy�n is r�sze lehet a glob�lis kult�r�nak.  AZ egy�n lehet �nmaga kiad�ja.

Kommunik�ci�ban t�rt�n� v�ltoz�sra j� p�lda az e-mail.

A fizikai t�vols�g nem akad�lya a kapcsolatok fenntart�s�nak.

Az ismerets�g el�bbi,  mint a szem�lyes tal�lkoz�s WWW, Chat…

Virtu�lis aktivit�s nem felt�tlen�l �ros. Ha megfelel� kritik�val alkalmazza az Internetet.

Megv�ltozik a nemzed�kek k�z�tti viszony. Azaz elt�nik az �letkor v�laszt� vonala, mert mindenki ugyanabban a k�zegben mozog.

J�t�k, sz�rakoz�s, munka egybefolyik. Ezek a technik�k mindh�rmat bet�lthetik. Munka k�zben sz�lhat a zene.

Globaliz�ci� �s az inform�ci�s t�rsadalom �sszef�gg�sei.

Kapitalista gazdas�g glob�lis, de a nyersanyagt�l, munkaer�t�l, helyi viszonyokt�l f�gg, ma m�r (posztindusztri�lis t�rsadalom) nincs �gy. A helyi sz�ll�t�s olcs�bb� v�lt, ami hozz�ad�dik az a tud�s. Ez pedig a sz�m�t�g�pen akad�lytalanul mozog.

Nemzeti piac fogalma ki�resedik. R�szben a nemzeti munkaer�piac fogalma is. Glob�lis piacot akar teremteni. Munkaer�k lak�helyet, munk�t cser�l Amerik�ban, n�lunk ez n�ha k�nyszer.

Globaliz�ci� az inform�ci�s t�rsadalom l�trej�tt�vel teljesedik ki, de m�gis van n�mi ellent�t.

Globaliz�ci� alapvet�en kirekeszt�, antidemokratikus. T�bb a vesztese mint a nyertese. Vesz�lyes, mert megn� a Multik hatalma. Termel�s vil�gm�ret� integr�ci�j�t akarj�k megval�s�tani. Minden megvehet�.

Ebben a form�ban akad�ly a nemzet�llam k�l�nb�z� nyelvek miatt, k�l�nb�z� ad�k miatt, k�l�nb�z� t�rv�nyek miatt.

 Globaliz�ci�ban a nemzet�llam el is veszti �rdek�rv�nyes�t� erej�t. Demokr�cia, k�rnyezetv�delem,    baj van.

Glob�lis v�llalat az egyetlen, amely mentes a nacionalizmust�l → (ez nem teljesen �gy van) kev�sb� elnyom�. Kialak�t egy fogyaszt�i k�z�ss�get, att�l vannak olyan feladatok, amelyet a nemzet�llam tudja ell�tni. Nemzet�llam = ter�let �s kultur�lis egys�g.

Glob�lis v�llalatt�l nem v�rhat� el, hogy munkan�lk�li seg�lyt fizessen. Lojalit�sa az „egyenlege” fel� van meg. Helyi piac mindig van. Ez�rt a nemzet�llam feladata lesz, a globaliz�ci� �ltal megbontott egyens�ly kiegyenl�t�se. �kol�giai, pszichol�giai egyens�lyt.

T�rsadalmi egyenl�tlens�g egy�ltal�n nem cs�kken. T�rsadalmi mobilit�s, ing�z�s …. kih�v�sok a csal�dnak, de a v�ros, telep�l�s szempontj�b�l is. Mobilit�s → gy�k�rtelens�g.

Identit�sa v�ls�gba ker�l.

Glob�lis munkaer�piac:

A munkaer� vil�gpiaci �ra lefel� tart. A globaliz�ci� miatt van ez is. Ugyanaz�rt a tud�s�rt kevesebbet k�rnek, pl.: K�n�ban, mint az USA-ban.

A kutat�sfejleszt�s technol�gi�ja sem mozog egyszer�en. Hossz� t�v� befektet�s a tud�s, viszont versenyel�ny lesz.

A termel�s sor�n is sok inform�ci�t kell megtanulni, amit k�nyvb�l nem lehet.

Fogyaszt�i t�rsadalom ezt nem tudja megoldani. Uniformiz�lni akar, t�meg�zl�st akar. Ez vezet a fogyaszt�i elidegened�shez.

Regionalit�s:Az �llam k�nytelen megfelelni a globaliz�ci�nak, int�zm�nyes elv�r�soknak, de lefel� is vesz�t, mert megn� a r�gi�k szerepe, a munkahelyteremt�s is region�lis probl�ma lesz. Milyen szerep jut �gy a nemzet�llamnak? A k�zszolg�lati dolgok miatt sz�ks�g lesz r�: eg�szs�g�gy, oktat�s, stb.A kisebb egys�gekben h�l�zatis�g alakul ki.

A t�rsadalomban l�trej�hetnek kommunik�ci�s �s �rdekk�z�ss�gek, melyek az inform�ci�cser�vel alakulnak ki. 

Marcuse: Egydimenzi�s ember Ember fogyaszt�i automat�v� v�lik.

Val�di �rintkez�s lehetetlenn� v�lik.Kommunik�ci�s tartalom elsek�lyesed�se (szappanoper�k, id�j�r�s..)Nemzetk�zi munkamegoszt�s → hat�kony.

Eloszt�s ter�let�ben viszont nem. Az egyenl�tlens�g pont az eloszt�sb�l fakad.

P�nzpiacnak nincs hat�ra, a befektet�k j�indulat�t�l f�ggenek az �llamok → az�rt, mert k�rd�s, hogy mennyit forgat vissza, mennyit von ki. Gazdas�g lef�l�z�tt haszn�t m�shov� forgatj�k �t.

Marschall MacLuhan = ……?.....

- �gy k�pzelte el, hogy a m�dia k�zels�get hoz a kapcsolatban, vil�gb�k�re t�rekv� k�pet fest le. De ez nem t�rt�nik meg.

Bolyg�nkra      - globaliz�ci�

- sz�tforg�csol�d�s hat.

Gazdag – szeg�ny t�r�svonal annyira m�ly�l, hogy l�tre j�nnek vil�gv�rosok �s peremvid�kek. Nagyv�rosokban is centrum �s nyomornegyed.

Globaliz�ci�s munkaer�piac:munkaer�piaci  �r lefel� nivell�l�dik,

demogr�fiai robban�s, egyes ter�leteken azonos tud�ssal olcs�bb a  munkaer�.

Kutat�sfejleszt�s �lvonalbeli kult�r�ja nem mobilis, mert a tud�s hossz�t�von szerezhet� meg. Tud�s mozog a vil�gban, de lassabban, mint a nyersanyag.

Multik oda mennek, ahol az �llam fejleszt �s fenntartja  a tud�st. Ahol fejleszt�sek vannak, ott lesznek a zs�ros �ll�sok.

Nemzeti gazdas�g pedig ott fog m�k�dni, ahol egym�st er�s�t� k�szs�g m�k�d�s�t seg�tik. Nemzet�llam funkci�ja megv�ltozik. 80-as �vekben j� volt az oktat�s, de rossz a gazdas�g, ez�rt tudt�k leszor�tani a b�reket. A fels�oktat�s �sszehangol�sa sz�ks�ges az alapoktat�ssal.

Az elemi szint� �rni olvasni tud�st a helyi iskol�kban saj�t�tott�k el, a magasabb szint� pedig az egyetem, de ott latinul.

XVI. sz.-ban a nemzeti nyelv szerepe feler�s�d�tt, k�nyvnyomtat�s kezdte terjeszteni az egys�ges nyelvhaszn�latot pl. bibliaford�t�s. Hivatalnok appar�tus ezt ig�nyelte. Nem lehetett t�bb dial�gusban kommunik�lni egym�ssal.

Az ipari t�rsadalmak kor�bban a …?... �s a kompetenci�k b�v�t�s�vel az iskolarendszer is teljesebb� v�lt. Ig�nyelte az egys�ges nyelv� oktat�st. Ezt az egyetem garant�lta. A kultur�lis egy�ntet�s�g fenntart�s��rt.

Horizont�lisan mobilis nemzeti munkaer� = minden �llampolg�r ugyanannak az elvont kult�r�nak a tagja legyen a  piramis cs�cs�n. Ez lefel� sz�tterjed.

�jkori nemzetekn�l kommunik�ci�s �s �rdekk�z�ss�gk�nt is felfoghat� ez az egys�g. T�bb csatorn�n kereszt�l intenz�v inform�ci�csere t�rt�nik. �rdekk�z�ss�g olyan csoport, amely tagjai sz�mos elt�r� �rdekkel b�rnak, de saj�t c�lok �rv�nyes�t�s�re meg�ri fenntartani ezt a csoportot.

A folyamatok nem csak t�ltermel�dnek az egyes �llamokon, hanem l�trej�nnek a regionalit�s, ter�leti korm�nyzatok. Bizonyos feladatok als�bb szinten mer�lnek fel. Ter�leti szinten.

Munkahelyteremt�s i s helyi feladat. Infrastrukt�ra ki�p�t�se. Olyanokat kell k�pezni, amelyek amelyek vonzz�k a t�k�t.Helyi �llamis�g. H�l�zat �llamis�g.

Megszervezi �nmag�t, auton�m egys�gk�nt m�k�dik.

Region�lis, glob�lis �sszek�ttet�sekkel rendelkezik.

Nem felt�tlen�l marad ez a nemzet�llam ter�let�n?