Sz�beli vizsga lesz, az iskolai f�nym�sol�ban az al�bbi k�nyvekb�l lehet majd anyagot tal�lni:

• Samuel P. Huntington: A civiliz�ci�k �sszecsap�sa �s a vil�grend �talakul�sa; Eur�pa Kiad�, 2002.

• T. S. Eliot: A kult�ra meghat�roz�sa; Szent Istv�n T�rsulat, 2004.
• Spengler: A nyugat alkonya; Eur�pa Kiad�, 1995.
• Ny�ri Krist�f: A glob�lis t�rsadalom, helyi kult�ra – tanulm�ny; MTA kiad�sa, 2000.
• Proh�szka Lajos: A v�ndor �s a bujdos�; Bp., 1990.
• N�meth L�szl�: A magyar �let antin�mi�i; TTFK �s kort�rs., 2002.

1-2-3-4.         konzult�ci�

Kult�ra:

„Az emberis�g, vagy egy nemzet t�rt�nete sor�n felhalmozott, sz�m�ra �rt�kkel b�r� t�rgyi, tapasztalati, �s szellemi javak �sszess�ge.”

�sszetev�i: gazdas�g, vall�s, politika, m�v�szet. Fontos m�g a nyelv, az �letm�d is.

A kult�ra �s a civiliz�ci� ugyanaz-e?

Egyfel�l szinonim�i egym�snak, m�sfel�l viszont a kult�ra a civiliz�ci�nak egy kisebb r�sze. �gy is meg lehet k�l�nb�ztetni.

Spengler megk�l�nb�ztet�se:

Szerinte a kult�ra m�g folyamatosan fejl�dik �s vir�gzik. A civiliz�ci� m�r egy tet�z�s, egy lez�rt �llapot. Ez a cs�cs, ami egyben a hanyatl�s kezdete is.

K�l�nb�z� kult�r�k:

Sum�r, hettita, k�na�nita

Kr�tai, g�r�g-r�mai, egyiptomi

Azt�k, maja, inka

A kult�r�k sz�letnek, majd meghalnak. Nincs �r�k civiliz�ci�.

Huntington-modell:

Nyugati (Ny-E, �-Am., Ausztr�lia), ortodox (K-E, g�r�g), latin-amerikai (hi�nyzik n�luk  a k�z�poszt�ly), hindu (India �s k�rny�ke), buddhista (India, T�vol-Kelet), k�nai (kommunista K�na), jap�n, iszl�m (K�zel-Kelet), afrikai (az eredeti afrikai civiliz�ci� elpusztult a gyarmatos�t�sok miatt, csak maradv�nyok vannak).

Globaliz�ci�:

A gazdas�gi, kultur�lis �sszefon�d�st, a nemzetek feletti egys�get jelenti. Igaz�b�l neh�z meghat�rozni.

A nyugati civiliz�ci� Eur�p�ra �s �szak-Amerik�ra terjed ki. K�z�s �s meghat�roz� benne a kereszt�nys�g. De a n�pek �s nyelvek mutatnak elt�r�st (szl�v, latin, indoeur�pai, finnugor). Ez lehet genetikai, �ghajlati okok miatt.

A k�z�pkort�l az �jkorig a kereszt�ny vall�s megteremtett egyfajta egys�get = univerz�lis n�pk�z�ss�get. Ez l�tezett a k�z�pkori Eur�p�ban az egyh�znak k�sz�nhet�en. A reform�ci� kialakul�s�val azonban megsz�nt.

A gazdas�gi k�l�nbs�gek is fontosak, �s m�r a k�z�pkorban is megvoltak. A n�pi kult�r�ban is nagy a k�l�nbs�g. A t�rsadalmi berendezked�st a polg�rosod�s jellemzi. A polg�rs�g kialakul�sa �sszef�gg a reform�ci�val. �rt�kk� v�lik a munka. Kelet-Eur�p�ba k�s�bb �rkezett.

Az amerikai kult�ra nagyon m�s, mint az eur�pai. Sok bev�ndorl� miatt van ez, �s a XX. sz-i irodalmon is j�l l�tszik.

Gyarmatos�t�s:

A nyugati civiliz�ci� term�keinek (ideol�gia, technika) export�l�sa. R�er�ltet�s m�s kult�r�kra. Mindig a nyugat dominanci�j�t jelentette, ez m�ig tartja mag�t, de Huntington szerint ebben lesz a buk�sa is.

T�rt�nelem:

Az emberi magatart�sform�k v�ltoz�saib�l �ll. Ez fejl�d�s, folyamatos �trendez�d�s.

Fejl�d�sn�l Hegelt eml�thetj�k. Vil�gszellemben gondolkodott.

Az � rendszere:

                                   eszme              term�szet

                                      abszol�t eszme (szellem)

Mindent �tfog� szellem j�n l�tre. Az eszme cseleket alkalmaz, mert elhiteti, hogy az emberek saj�t c�ljaikat val�s�tj�k meg, pedig nem �gy van teljesen.

Vaclav Havel:

„Egyetlen glob�lis civiliz�ci�ban �l�nk, �s ez eltakarja a vall�si, t�rt�nelmi hagyom�nyokb�l sz�rmaz� k�l�nbs�geket.”

Ami k�z�s, azt nevezhetj�k �ltal�nos kult�r�nak. Ez termeli ki azt, hogy �gy osztjuk fel a vil�got, mint: civiliz�lt �s primit�v kult�r�k.

Ilyen k�z�snek tekinthet� a Davosi kult�ra. Itt gy�lnek �ssze azok az emberek, akiknek kez�ben a F�ld jelent�keny darabja van. �k ir�ny�tj�k a vil�ggazdas�got.

K�z�sek az emberi �rt�kek is, az emberi jogok is.

K�z�s a t�megkult�ra. Egyetemesnek t�nik, �s ott az Internet is. A t�megkult�r�t f�leg a divat dikt�lja, a divat pedig tulajdonk�ppen egy h�bort. A nyugati kult�ra nem egyenl� a t�megkult�r�val. Megszabja saj�tos jelleg�t.

�rt�kszempontok szerint a sz�rakoztat�s alacsonyabb rend�, mint p�ld�ul a nevel�s. A vil�gmeg�rt�s fontos a kult�ra szempontj�b�l a XX. sz-t�l.

A kult�r�ra t�meges ig�ny jelent meg, de ez az eszt�tikai sz�nvonal cs�kken�s�t jelenti.  A t�megkult�ra l�nyeg�ben az �n�lvezet el�r�s�re alakulhatott ki.

A nyelv probl�m�ja:

L�tezik-e egyetemes nyelv, vil�gnyelv?

Ma ezt a funkci�t az angolnyelv t�lti be. Ugyanakkor a mandarin nyelvet sokkal t�bben besz�lik anyanyelvi szinten. A mandarin a k�nai nyelvj�r�s leggyakoribb form�ja. Az angolnyelv ismerete cs�kken�ben van, a spanyol �s portug�l n�vekv�ben.

I. Civiliz�ci�s modellek:

A vil�gt�rt�nelem �s a vil�gpolitika sokp�lus�. Az eur�pai hatalmak sem egys�gesen l�pnek fel. �n�ll� p�lusk�nt jelentek meg a vil�gpolitika sz�npad�n a nagy orsz�gok.

A moderniz�ci� nem egyenl� a nyugatis�ggal.

II. A civiliz�ci�k k�z�tti er�egyens�ly m�dosul:

A nyugat befoly�sa hanyatlik, a t�vol-keleti n�. Politikai, gazdas�gi, katonai szempontb�l egyar�nt.

A demogr�fiai robban�sok n�hol befoly�solj�k az er�egyens�lyt. Destabiliz�ci�hoz vezet mindez, teh�t nyugtalans�got sz�l, f�leg az iszl�mn�l.

III. �j civiliz�ci�kon alapul� vil�grend:

Az egy�ttm�k�d�s mindenf�le t�ren kultur�lis rokons�g alapj�n szervez�dik.

IV. A nyugat konfliktusokba keveredik saj�t egyetemes�t� t�rekv�sei miatt:

Ez f�leg az iszl�mmal �s K�n�val szemben �rz�dik. A nyugat befoly�sa cs�kken. A helyi h�bor� k�nnyen kisz�lesedhet.

V. A nyugat �letben marad�sa att�l f�gg, hogy v�ltoztasson, teh�t ne akarjon egyetemes�teni, mindenhat� szerepet j�tszani. F�leg az US�nak kellene v�ltoztatnia.

A hidegh�bor� idej�n a feloszt�s:

1)      Szabad vil�g: USA �s a nyugat-eur�pai blokk.

2)      Kommunista vil�g

3)      Fejl�d� orsz�gok

K�s�bb a m�sodik blokk megsz�nt. Az ideol�giai megk�l�nb�ztet�s helyett a kultur�lis identit�s lesz a meghat�roz�. Ugyanakkor az ellens�gk�p-gy�rt�s nem sz�nik meg.

A hidegh�bor� ut�n:

1)      Egyetlen vil�gmodell: Fukuyama nev�hez k�t�dik, aki szerint a hidegh�bor� v�g�vel megsz�nik a t�rt�nelem, csak gazdas�gi verseny lesz.

2)      K�tvil�g-elm�let:

a)      kelet-nyugat ellent�te, de kultur�lis alapon jelenik meg

b)      �szak-d�l ellent�te, gazdas�gi alapon jelenik meg

3)      KB. 184 �llam modellje: Az �llamok szuver�nek, rendelkeznek az �nrendelkez�s k�pess�g�vel.

4)      Teljes k�osz elm�lete: Er�s�dik a szervezett b�n�z�s, a terrorizmus hatalmas m�reteket �lt. A korm�nyok tekint�lye cs�kken.

Moderniz�ci�, nyugatosod�s hat�sai a nem nyugati civiliz�ci�kra:

Moderniz�ci�:

-         t�rsadalmi mobilit�s a jegye

-         gazdas�g el�t�rbe ker�l

-         komplex foglalkoztat�si rendszer

-         iparosod�s

-         urbaniz�ci�

F�gg az eg�sz att�l milyen gazdas�gr�l van sz�, de tulajdonk�ppen a t�rsadalom szerkezet�t is befoly�solja.

Wittfogel: A mez�gazdas�gra �p�l� kult�r�kban sz�ks�gszer� a tekint�lyelv�, centraliz�lt rendszer kialakul�sa.

Mi jellemzi m�g a nyugatot?

1)      klasszikus �r�ks�g:

G�r�g-r�mai kult�ra (filoz�fia, matematika, latin nyelv, r�mai jog)

Kereszt�nys�g (vil�gi, egyh�zi tekint�ly sz�tv�laszt�sa megt�rt�nt nyugaton, de az iszl�mban ez nem �gy van)

2)      jogrend:

A r�mai jog jellemz�je, hogy civiliz�lt t�rsadalom csak jogi alapokkal j�n l�tre. ennek k�sz�nhet� az alkotm�nyoss�g kialakul�sa, az emberi jogok, tulajdonjogok v�delme. Minden �nk�nyes uralkod�ssal ellenkezik.

3)      t�rsadalmi pluralizmus:

Nem v�rrokons�gi az auton�m k�z�ss�g. Foglalkoz�s, eszme ment�n szervez�dik ink�bb: szerzetes rendek, c�hek, egyes�letek, t�rsas�gok, manufakt�r�k.

Oszt�lypluralizmus:

A t�rsadalom �gy r�tegzett, hogy ennek funkci�ja, eredm�nyes hat�sa volt. Az arisztokr�cia kord�ban tartotta m�g az abszolutista uralkod�kat is.

A paraszts�g nem volt nyugaton olyan kiszolg�ltatott, minta keleti r�szeken.

A polg�rs�g tehet�snek sz�m�tott, b�r kevesen voltak.

4)      a k�zigazgat�s, k�pviseleti test�letek:

A t�rsadalmi pluralizmus k�vetkezt�ben kialakultak a test�leti rendek, melyek megalapozt�k a demokr�ci�t. Helyi auton�mia szerepe…

5)      individualizmus:

A renesz�nsz korban j�tt el�. Antik gy�kerek jellemzik, �n. „R�me� �s J�lia forradalom”. A szabad v�laszt�s joga. Egy�nis�g kultuszba csaphat �t. A jogegyenl�s�gnek alapot szolg�l.

A t�bbi civiliz�ci� viszonya a nyugattal:

1)      Teljes elutas�t�s:

K�na �s Jap�n, egy id�ben elvetett�k a nyugatosod�st. A XIX. sz. k�zep�t�l v�ltak nyitott�. A szellemis�g megmaradt, a technika a nyugatot k�veti. Ma m�r az elutas�t�s nem m�k�dik, mert a k�l�nb�z� �llamok nagyon f�ggnek egym�st�l. Kiv�ve a primit�v t�rzseket vagy a sz�ls�s�ges, nyugatellenes fundamentalist�kat.

2)      Teljes elfogad�s:

Ezt nevezik kemalizmusnak, vagy her�dianizmusnak. Az el�bbi Musztafa Kem�l Atat�rkh�z f�z�dik, aki t�r�k volt, �s megsz�ntette, ami az iszl�mra alapozott, ami a hagyom�nyos kult�r�ra vonatkozik. �gy gondolta, k�ptelens�g moderniz�l�dni nyugatosod�s n�lk�l.

3)      Moderniz�ci� nyugatosod�s n�lk�l:

  A

nyugatosod�s

                               C

                                                                       A: nyugatosod�s moderniz�ci� n�lk�l, pl.:

                                                                            Egyiptom

                                                                       B: moderniz�ci� nyugatosod�s n�lk�l, pl.:

                                               D                         picit K�na �s Jap�n

                                                                       C: nyugati �llamok

D: el�r a nyugatosod�s egy szintet �s visszat�r az addig l�tens hagyom�nyokhoz, pl.: T�r�korsz�g

                                                      B

moderniz�ci�

Teh�t az egyetemes�t�s nyugatr�l nem felt�tlen�l pozit�v vonzat�.

V�geredm�nyben a moderniz�ci� nem gyeng�ti, hanem er�s�ti a hagyom�nyokat.

T�rt�nelem alakul�sa:

Geschichte:

            Jelenthet:          t�rt�netet, sztorit

                                   a vil�g, emberis�g t�rt�net�t

                                   t�rt�nelmet, mint tant�rgyat, tudom�nyt

                                   m�v�szet-, gazdas�g-, t�rsadalom-, �s f�ldt�rt�nete

Teh�t a t�rt�net�r�st mindig �thatotta a politika.

Hegel: � volt az els�, aki fel�p�tett egy olyan filoz�fi�t, amelyben a fejl�d�s gondolata nagy szerepet t�lt�tt be.

                                                           szellem

                                   term�szet                                 t�rsadalom

A t�rt�nelem mindig visszat�r �nmag�ba. A munka r�v�n az ember kidolgozza mag�t a term�szetb�l. A kult�r�ban az els� l�pcs�fok a m�v�szet. Enn�l magasabb szint a vall�s, enn�l pedig a filoz�fia.

Az m�v�szetben fontos az �rz�ki �br�zol�s. Ennek v�gpontja az abszol�t szellem megval�sul�sa, ahol teljes megnyugv�s �llapota van.

Ennek nagy hat�sa volt, szinte minden gondolkod� viszony�tott hozz� valahogy.

A t�rt�nelem folyamat�t t�rsadalmi csoportok k�z�tti ellent�tekre vezetik vissza: Marx, Ortega, Nitzsche, Chamberlaine.

T�meg (Marx)             elit (Nitzsche)

Melyik csoport ideol�gi�j�t k�pviselik.

Schopenhauer: Hegel nagy ellenfele volt. � azt mondta, hogy a vil�g nem annyira racion�lis, mint hissz�k. Fontos az akarat, ami nem �rtelem n�lk�li, de �nt�rv�ny�. Teh�t a vil�g, az �let csak szenved�s. A t�rt�nelemben nincs fejl�d�s.

Ebben az id�szakban az apokaliptikus elk�pzel�sek nagyon feler�s�dtek.

Kirkegard: Az egzisztencialist�kat el�zi meg gondolataival. Az emberi szabads�gban az ember nem szabadul fel, hanem felel�ss�ge miatt fogoly. Az ember mindig meg akar felelni, �s ez sz�m�ra teher. A d�nt�sek form�lj�k az embert. Nincs j� d�nt�s, csak rossz.

Pozitivist�k:

A t�nyekre szor�tkoznak, a term�szettudom�ny m�dszereivel dolgoznak. Nincs helye �ltal�nos�t�snak. A t�rt�nelem sz�mukra csak le�r� jelleg� tudom�ny.

Marx:

Hisz a t�rt�nelmi fejl�d�sben, csak � materialista szeml�letben magyar�zza. Szerinte spir�l alak� a fejl�d�s, mert mindig vannak visszaes�sek, de ett�l m�g mindig el�re fejl�dik.

Marxn�l a t�rsadalom, s f�leg a proletari�tus a t�rt�nelem nagy mozgat�ja, kiindul�ja.

Az emberi szabads�g megval�sul�sa a kommunizmusban rejlik. Az ember legfontosabb tev�kenys�g�ben, a munk�ban val�sul ez meg. Azonban a szabads�g korl�tozva van. A termel�eszk�z�k mag�ntulajdonba v�tele is akad�lyozza a szabads�got. Ez�rt kell ett�l megszabadulni.

Voltak, akik az ipar fejl�d�s�ben l�tt�k a t�rt�nelem fejl�d�s�t is. Termel�s �s fogyaszt�s m�dj�r�l is besz�l:

k�zvetlen fogyaszt�s                            termel�si fogyaszt�s

A t�rsadalmi sz�ks�gletek mindig �jratermel�dnek, de mindig magasabb szinten.

„A l�t hat�rozza meg a tudatot.” Kisebb rendszerek hat�rozz�k meg az egy�n, a t�rsadalom m�k�d�s�t.

A termel�sben viszonyrendszerek vannak: tulajdonviszony, csereviszony, stb.

Ez mind befoly�solja a t�rt�nelem alakul�s�t. A politikai fel�p�tm�nyek f�ggnek egym�st�l, a gazdas�gi alapt�l.

Marx �sszhang-t�rv�nye:

A termel�si viszonyok, illetve termel� er�k adj�k a t�rt�nelem menet�t. E kett� tal�lkoz�s adja a t�rt�nelem nagy esem�nyeit.

<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: cente