Glob�lis eur�pai �s nemzeti kult�r�k                                                              2007.02.16.

Globaliz�ci�, a vil�g megv�ltoz�s�val hogy v�ltozik az �let�nk.

Irodalom: Huntington: Civiliz�ci�k �sszecsap�sa �s a vil�grend �talakul�sa

Kult�ra �s civiliz�ci�

Kult�ra - m�v�szet, vall�s, politikai rendszer, nyelv, gazdas�g, �letm�d.

�letm�d - gasztron�mia a kult�ra r�sze (szalonna, hagyma), t�kr�zi az adott n�p �rz�svil�g�t.

Kult�ra: azaz emberis�g vagy egy nemzet t�rt�nete sor�n felhalmozott sz�m�ra �rt�kkel b�r� t�rgyi , tapasztalati �s tud�s javak �sszess�ge. Mint felt�telrendszer m�k�dik, objektiv�l�dott tartalom, lehet�v� az emberi cselekedeteket, az emberr� v�l�s alak�t�s�t. Meg�rz� jelleg� ugyanakkor lehet�v� teszi az alak�t�st, mert az ember soha nincs megel�gedve az adott felt�telrendszerrel.

Civiliz�ci�: kult�ra szinonima.

-  k�znapi �rtelemben technikai, gazdas�i t�nyez�ket foglalja mag�ba. T�rer�, aut��t, - civiliz�lt ter�let.

- civiliz�ci�n bel�li egys�g a kult�ra – nemzeti kult�r�k,

- O. Spengler: Nyugat alkonya – a kult�ra �s civiliz�ci� ugyanarra a dologra vonatkozik, csak a k�l�nbs�g abban van, hogy a kult�ra egy t�rsadalom vir�gz� �llapota, a civiliz�ci� a hanyatl�sa, diakr�m-m�dszer (t�rt�netileg vizsg�lja a kult�r�kat, inka, egyiptomi m�v�szeti alkot�sok, gazdas�g, kiteljes�tette �nmag�t, akkor bel�pett a civiliz�ci�s f�zisba „tet�pont”, onnant�l hanyatl�s. Minden kult�r�t el�r az a v�gzett, hogy civiliz�ci�v� v�lik vagy elpusztul.

Pl: Hanyatl�s: erk�lcs�k meglazul�sa, sz�rakoztat�s v�lik f� c�ll� (R�m�ban nem sz�lettek trag�di�k, hedonista �letm�d, vall�si �let v�ltoz�sa – politeista vall�s helyett kereszt�nys�g, Mithr�sz-kultusz, Izisz-kultusz) Elt�nnek civiliz�ci�k pl: inka.

-         Huntington: egyidej�leg vizsg�lja a ma l�tez� civiliz�ci�kat (9)

-         nyugati: Eu, �szak-Amerika, Ausztr�lia, �j-Z�land: a 6-7 sz t�j�k�n alakult ki, r�mai birodalom nyomain, barb�r n�pek kult�r�j�n. Alapvet� jellege egyetemes�t� t�rekv�se, saj�t civiliz�ci�j�t r�er�ltetni a t�bbiekre.

-         Ortodox: Oroszo. a k�zponti �llama, nyugattal szoros kapcsolatban, de m�gis �n�ll�. 1054-es egyh�zszakad�shoz, R�mai Birodalom kett�szakad�s�hoz k�thet�. Filio que (fi�t�l is). Csak az aty�t�l sz�rmazik az egyh�z (nyugati szerint a fi�t�l is).

-         Latin-Amerika: nyugathoz kapcsol�dik, gyarmati sorban l�tezett, de ma m�r �n�ll�. Oka: elt�r� t�rsadalmi szerkezet, D�l-Amerik�ban nincs k�z�poszt�ly! Tekint�ly-elv�s�g (nyugaton nincs, politikai viszonyok – dikt�tor) Vall�s, homog�n katolicizmus, eleny�sz� protest�nsok, helyi hagyom�nyok, indi�nok (keveredtek)

-         Iszl�m: 622. Arab h�d�t�s, t�r�k. Nem egys�ges, siita, szunnita. K�l�nb�z� kult�r�kra bomlik sz�t, arab, t�r�k, perzsa, mal�j (legn�pesebb). N�pess�grobban�s, sz�muk 22 sz-ra meghaladhatja a kereszt�nyek�t.

-         Hindu: vall�s a f� alap. Legr�gebbi, 6-7 ezer �ves. India vezet� gazd-i hatalom. Nagyon n�pes (minden 4. indiai).

-         Buddhista: Indi�ban alakult ki, k�naiak a saj�t k�p�kre form�lt�k. Tibet, Sri-Lanka, Mong�lia, Thaif�ld. Vil�gvall�s, vil�gpolitikailag nem sz�mottev�.

-         K�na: mostani K�na mennyire �r�k�se a cs�sz�ri K�n�nak? Nyugati �s bels� ter�leteken a hagyom�nyos kultur�lis szok�sok m�k�dnek. A vall�si viszonyok hivatalosan nem t�kr�zik.

-         Jap�n: 2-3 sz lev�lt K�n�r�l, elt�r� m�don fejl�dtek tov�bb. Nyelvben, �r�sm�db�l elt�r�sek.

-         Afrika: tekinthet�-e civiliz�ci�nak? �szaki r�sz iszl�m. Nincs egys�ges arculata, amely �n�ll� civiliz�ci� l�t�t t�kr�zi. Gyarmatos�t�k lerabolt�k. Elvesztett�k a nyelv�ket (angol, francia) s�t kult�r�jukat is. Nincs �sszefog� k�zponti �llam (D�l-Afrika?), amely terelhetn� egy k�z�s ir�nyba. Folyamatosak a polg�rh�bor�k, t�rzsi h�bor�k, nem teszik lehet�v� a fejl�d�st. Szeg�nys�g k�vetkezt�ben el��ll� n�pess�grobban�s. Pl: gazdas�gi patt helyzet: kinek siker�l �jragyarmatos�tani Afrik�t, megszerezni, mint piacot vagy �kol�giai katasztr�fa, kev�s �l�hely marad – n�pv�ndorl�s, korl�tozott helyeken iv�v�z, mez�gazdas�gi termel�s.

Sok civiliz�ci�s modell, ezek alak�tj�k tov�bb a vil�g rendj�t.

Hidegh�bor� id�szaka: nyugat, Szovjetuni�, t�bbi orsz�g. Identit�s hovatartoz�s szerint kapitalista, kommunista. 90-es �vekre Szovjetuni� �sszeomlott. (Thomas Kuhn: Tudom�nyos forradalmak. Tudom�ny mindig paradigma=t�rv�nyeknek, norm�knak rendszere,  k�r�ben mozog.) Ez�rt j�tt l�tre a sok civiliz�ci�s modell. A vil�g a 21. sz-ban kultur�lis identit�s ment�n alakul, magukat a konfliktusokat is az identit�sb�li k�l�nbs�gek okozz�k majd. Vil�gpolitika sokp�lus�v� v�lik. Civiliz�ci� k�z�tti er�egyens�ly m�dosul, nyugat befoly�sa hanyatlik, �zsiaiak� n� (USA elad�sodott K�n�nak, neki k�sz�nheti katonai-gazds�gi erej�ket), ill demogr�fiai robban�s is jellemzi ezt az egyens�ly felborul�st. A t�rsadalmak egyre hat�rozottabban �llnak ki a saj�t kult�r�juk mellett (Mohamed karikat�ra). Egy�ttm�k�d�s azonos civiliz�ci�k alapj�n, kultur�lis rokons�g (EU). Sikertelen egy eredeti civiliz�ci�j�t lecser�lni k�v�n� �llam l�trej�tte (T�r�korsz�g – Musztafa Kem�l Attat�rk II. VH. Pr�b�lnak eu-hoz csatlakozni, de nem fogadj�k be, egy r�sz�k visszat�r az �si hagyom�nyokhoz, nyugatik�nt nem tudj�k magukat elfogadtatni.). Fenn�ll a vesz�ly, hogy a nyugat konfliktusba bonyol�dik m�s n�ci�kkal. (Afganiszt�n, Irak – USA demokr�ci�t akar, idegen modell �tpl�nt�l�sa, m�g nem alkalmas r� adott orsz�g, meg kell �rnie. Orosz – k�olajvezet�k elz�r�sa) Mindig fenn�ll a helyi h�bor� elterjed�s�nek esete. (D�l-Szl�v h�bor�, bosny�k-iszl�m (Ir�n), szerb-ortodox (Orosz), horv�t-nyugati (Anglia) civiliz�ci�.) Nyugat �letben marad�s�nak felt�tele, hogy bel�ssa, nem egyetemes.

Elm�letek:

1. Egyetlen vil�g elm�let – Fukuyama: meghirdette a t�rt�nelem v�g�t. A Szovjetuni� felboml�s�val mindenhol kialakul az egy p�lus� demokr�cia, soha nem lesz h�bor�, csak gazd-i verseny lesz, ez fogja rendezni a viszonyokat.(Biztons�gpolitikai szakembert nem vettek fel egy amerikai egyetemre.) Soha nem volt ennyi n�pirt�s, mint ekkor, neokommunista, neofasiszta eszm�k �jj��ledtek.
2. K�t vil�g elm�let – kultur�lis alapon lesz a megosztotts�g, nyugat-kelet (15%-85%) ment�n t�rt�nik majd. Keleti civiliz�ci�k nem egys�gesek, illetve nyugat nem a k�zpont. Bipol�ris vil�gk�p meghat�roz� Bush besz�deiben (k�zel-keleti t�rs�g) �szak-d�l ellent�t propag�l�sa, �szaki �llamok gazdagabbak, d�liek szeg�nyebbek (gazdag-szeg�ny konfliktus m�g nincs).
3. Kb. 184 �llam modellje, minden �llam szuver�n, �n�ll� k�l- �s belpolitik�val rendelkezik, nincsenek hat�rokkal kapcsolatos ellent�tek, j� viszonyt �pol egym�ssal, k�lcs�n�s bar�ti seg�ts�gny�jt�s, kultur�lis kapcsolatok. 1993-ban 164 hat�rokkal kapcsolatos konfliktus volt, 30 fegyveres a SZU-ban.
4. Teljes k�osz elm�let. Fegyveres, b�n�z� csoportok �tveszik a hatalmat, anarchikus, jog alapj�n m�r nem szab�lyozott �llamok uralkodnak. Terrorizmus.