Nonprofit Gazd�lkod�s 1. konzult�ci�s anyag

(dr. Remsei S�ndor)

Nonprofit szervezetek elm�letei

1.      �llam

2.      V�llalat

3.      Versenyszf�ra

I.                  K�zgazdas�gtani elm�letek (els� gener�ci�s elm�letek)

70’-80’-as �vek, a nonprofit szervezetek viselked�se �s szerepe a t�rsadalmi �letben.

Szerepelm�letek:

-     Mi�rt vannak jelen a nonprofitok a gazdas�gban?

-     Milyen a gazdas�gi funkci�juk?

-     Amelyik �gazatban vannak ott mi�rt �s m�shol mi�rt nem?

Keresleti modellek:

1.      a piac kudarca (k�zjavak elm�lete) �llam kudarc�nak az elm�lete

BURTON WEISBROD 1975 –�s elm�lete: a piac is �s az �llami szektor is kudarcra van �t�lve a t�nyleges t�rsadalmi keresletek kiel�g�t�s�ben, ez�rt van sz�ks�g a nonprofit szektorra.

Hogy jelenik meg a piac kudarca?

-     a k�zjavak term�szet�b�l ad�dik (egyszer el��ll�tott�k, �s mindenki ingyen haszn�lja) hi�nyzik a profit bel�le, �s sok a potyautas. FREERIDER elm�let (probl�ma)

-     ell�t�s probl�m�ja: sokan nem tudj�k a szolg�ltat�sok egy r�sz�t megvenni a piacon, ezek ugyan mag�njavaknak min�s�lnek, de fontos, hogy a t�rsadalom fogyassza (pl: oktat�s)

A korm�ny �s az �llam kudarca:

- az �llam kiszolg�lni a t�bbs�g vagy a befoly�sos csoportok ig�nyeit akarja a javakb�l, �gy mindig van kiel�g�tetlen kereslet. Min�l r�tegzettebb a t�rsadalom, ann�l ink�bb. A kiel�g�tetlen ig�nyek kiel�g�t�s�t a nonprofitok tudj�k kiel�g�teni. Vagyis a t�rsadalom kisebb csoportjainak tudna juttatni.

Gazdas�gi �rtelemben az�rt j�:

- kieg�sz�ti az �llami szektor k�n�lat�t

- alternat�v�t ny�jt a piac �ltal el��ll�tott mag�n javakkal szemben

2.    Szerz�d�ses kapcsolatok kudarc�nak elm�lete (bizalom elm�let)

HENRY HANSMANN 1980-ban alkotott elm�lete.

K�zponti gondolata: a nonprofitok mindig ott jelennek meg, ahol a piaci szerz�d�ses kapcsolatok kudarcot vallanak, az�rt mert gyakran nem az a megrendel� vagy a v�s�rl�, aki a fogyaszt� lesz. Ilyenkor nem tudnak a fogyaszt�k �rdek �rv�nyes�teni, �s nem tudj�k a szolg�ltat�sok mennyis�g�t �s min�s�g�t pontosan meg�t�lni.

A j�vedelemforr�s �s az ir�ny�t�s m�dja szerint tipiz�lni lehet a nonprofit szervezetek csoportjait:

a, j�vedelemforr�sok alapj�n

  - adom�nyokb�l

  - �zleti bev�telb�l �l� szervezetek, melyek valamilyen szolg�ltat�st vagy term�ket �ll�tanak el�, az elad�s�b�l sz�rmaz� j�vedelmet nonprofit c�lra k�lti.

b, ir�ny�t�s alapj�n:

  - �nigazgat� t�pus�: ahol az ir�ny�t�sr�l az d�nt, aki az adom�nyt adta

  - v�llalkoz�i t�pus�: ahol beszedj�k a p�nzt, �s mi d�nt�nk annak felhaszn�l�s�r�l

Nonprofit t�pusai:

1.      adom�nyokb�l �l� �nigazgat� t�pus

2.      adom�nyokb�l �l� v�llalkoz�i t�pus

3.      �zleti bev�telb�l �l� �nigazgat� t�pus

4.      �zleti bev�telb�l �l� v�llalkoz�i t�pus

A nonprofitok �ltal�ban vegyesek �s megpr�b�lj�k minden honn�t a p�nzt megteremteni.

3.    K�n�lati modell elm�lete: JAMES 1987-ben: szerinte a k�n�lat oldal�r�l is vizsg�lni kell. A nonprofit szervezetek �ltal el��ll�tott javak legink�bb k�zjavaknak tekinthet�. Mivel k�zfogyaszt�si �s mag�nfogyaszt�si ig�nyeket is kiel�g�tenek ezekkel a javakkal.

A nonprofitok nem a piaci szervezetekkel, hanem az �llammal konkur�lnak. De a finansz�roz�s tekintet�ben az egy�ttm�k�d�s �s a korrig�l�s jellemzi a kapcsolatukat. Meg�llap�tja, hogy az �llam n�ha lemond a k�zjavak el��ll�t�s�r�l, nem a forprofit szektornak, hanem a nonprofitnak adja ki.

Okai:

- politikai

- gazdas�gi racionalit�s

Nonprofit szervezetek alap�t�s�nak motiv�ci�i:

-     profitmot�vum (csal�s)

-     st�tuszteremt�s (mi legy�nk st�tuszban), preszt�zs->csin�lok alap�tv�nyt (Bill Gates)

-     politikai befoly�sszerz�s, n�vel�s

-     ideol�giai ind�t�k (nem mag�nszem�ly hozza l�tre, hanem valamilyen szervezetek ideol�giai politikai csoport (egyh�z)

A k�n�lati elm�letek alapvet� t�zise: hogy a piac �s az �llam kudarca az egy sz�ks�g, de nem el�gs�ges felt�tel ahhoz, hogy a nonprofit fejl�d�si form�k k�l�nb�z�s�gei megmagyar�zhat�kk� v�ljanak.

A nonprofit szervezetek viselked�si modelljei

            - Milyen c�lokat k�vetnek a nonprofit szervezetek?

            - Miben k�l�nb�znek az �llamt�l �s a piact�l?

            - Hat�konys�guk vizsg�lata.

1.      Optim�lis modellek: valamilyen speci�lis int�zm�ny �ltal�ban a korh�zak m�k�d�s�t vizsg�lj�k.

Felt�telezett c�lok alapj�n vizsg�lj�k f�ggv�nyeiket: leggyakrabban azt felt�telezik, hogy a szolg�ltat�s mennyis�ge �s min�s�g�nek n�vel�se a c�l, az int�zm�nyek megpr�b�lj�k a k�lts�gvet�si keretet is n�velni.

2.      Hat�konys�gi modellek: mindenk�ppen alacsony lesz a nonprofit szervezetek hat�konys�ga, mert a k�lts�geket nem tudj�k leszor�tani, mert nincs tulajdonos, ez�rt a hat�konys�g alacsony, ezzel magyar�zhat�, hogy olyan �gazatokban vannak jelen, ahol a piaci szf�ra nem tud gazdas�gosan m�k�dni. M�sr�szt pedig a szerz�d�ses kapcsolatok kudarca lehet�v� teszi a megjelen�s�ket. (Henry Hansmann).