| 		
		 
 A SZOCILIS ATTITD –ATTITDVLTOZS –ELLENLLS AZ ATTITDVLTOZSSAL SZEMBEN
  2007.11.19. 11:10 
6. ttel 
A SZOCILIS ATTITD –ATTITDVLTOZS –ELLENLLS AZ ATTITDVLTOZSSAL SZEMBEN 
  
THOMAS s ZNANIECKI hasznlta elszr az attitd fogalmat.  
  
Ma elfogadott rtelmezs szerint az attitd valamely szemllyel, emberek csoportjval, trgyakkal, jelensgekkel, szitucikkal kapcsolatos rtkel belltds; olyan viszonytsi (vonatkozsi) keret, aminek alapjn az egyn vlemnyt alkot, viselkedik, rtkel. Az attitd a viselkedsben, a hozzllsban, a vlemnyalkotsban, az rtktletben nyilvnul meg.  
  
ROSENBERG s HOVLAND hromdimenzis modellje szerint az attitdnek hrom sszetevje van: 
Ø      az affektv oldal, amely az rtkel viszonyulsokat (az elfogadsokat, ill. az elutastsokat) tartalmazza 
Ø      a kognitv oldal, amely az attitdtrggyal kapcsolatos ismeretek, vlemnyek, elkpzelsek krt fogja t 
Ø      s a konatv oldal, amelyhez a viselkedsi szndkok, cselekvstendencik tartoznak. 
  
Az attitdnek a tnyek vlogatsban is nagy szerepe van. Az ember hajlamos arra, hogy csak a sajt attitdjeivel megegyez tnyekkel foglalkozzon, msokat pedig elhanyagoljon. Az attitdk tbbsge pozitv (kedvez) vagy negatv (kedveztlen); kisebb szmban azonban akadnak semleges, szemlytelen attitdk is, mint amilyenek az elgedettsg, a tolerancia, az elfogulatlansg, a kzmbssg. Az ember termszetesen nem szletik ksz attitdkkel, hanem kzvetlen tapasztalatok rvn sajttjk el azokat, ill. msok attitdjeit veszi t.  Ahhoz, hogy az attitdk az alkalmazkodst szolgljk, llandnak kell lennik. Ez a konzisztencia nem szabad, hogy teljesen merev legyen, hisz a vilg vltozik krlttnk. Az attitd: tapasztalatokon keresztl szervezdtt mentlis s idegi kszenlti llapot, amely irnyt s dinamikus hatst gyakorol az egynnek az sszes attitdtrggyal vagy helyzettel kapcsolatos reaglsra. 
  
Jellemzi:  
Ø      tarts belltds 
Ø      tarts viszonyuls 
Ø      a klvilg szmunkra val llandsgt biztostja 
Ø      felkszt a jvbeli viselkedsre 
Ø      Ennek rvn ksz viszonyulsi smkat fejleszt ki.  
Ø      Nem egy valsgos, hanem egy hipotetikus koncepci, annak rdekben, hogy a valsghoz val viszonyulst rtelmezni tudjuk. 
Ø      Trsadalmilag meghatrozott, de 
Ø      Egynileg kivitelezett lelki llapotknt ll elttnk. 
  
  
Az attitd igen mlyen rgzlt s rendszerint nem tudatosult kpzdmny, ezrt rendkvl ellenll mindenfajta vltoztatsi szndkkal szemben. Mivel az rzelmi oldala a legersebb, megvltoztatst errl az oldalrl clszer megksrelni. Az attitdk megvltoztatsnak problematikjval az n. konzisztencia-elmletek foglalkoznak.  
E trgykrben legismertebb FESTINGER kognitv disszonancia –redukci elmlete: az ember a logikailag vagy rzelmileg ssze nem ill s mgis egymssal sszefggsbe hozott tudati elemek (gondolatok, rzelmek) okozta feszltsgek kikszblsre valamilyen kvetkezetessget rvnyest, amely  a helyzet, magatarts megvltoztatsval, a vlemny mdostsval, illetleg az informci eltorztsval az ellentmonds (sszefrhetetlensg) kiiktatsra, az sszhang (konzisztencia) megteremtsre ksztet.  
  
KATZ, WHITE, McGUIRE az attitd ngy funkcijt emelik ki: 
- Vannak attitdk, amelyek a krnyezet pozitv hatsainak maximalizlsval, ill. a negatv hatsok minimalizlsval segtik az egynt a nehzsgek elkerlsben, cljai elrsben. Ezek az attitdk eszkzfunkcit (vagyis alkalmazkodsi funkcit) tltenek be.
 
- Ms attitdk az egynt pozitv vonsainak erstsvel tartjk tvol a negatv rzsektl. Az ilyen attitdk nvd vagy nvdelmi funkcit ltnak el. 
  
  
  
- Megint msok a tnyleges egyni rtkek rvnyessgt erstik, azaz rtkkifejez szerepet jtszanak.
 
- Vgl ismereti vagy tudsfunkcit tltenek be azok az attitdk, amelyek lehetv teszik, hogy az j lmnyeket a mr meglv rtkel dimenzik mentn kategorizlhassuk, s ezzel leegyszersthessk a vilg dolgainak megismerst.
  
  
Az attitdk tbbflekppen mrhetk: 
-         nregisztrlssal (amikor is az illet szemly valamely trggyal kapcsolatos rtkel belltdsnak intenzitst s eljelt az arrl val vlekeds alapjn maga llaptja meg) 
-         Kls elbrl ltali regisztrlssal (amikor ugyanezt egy kvlll szemly vgzi el) 
-         Sklamdszerrel (specilis vizsglati mdszer az attitdtrggyal kapcsolatos vlemnyek kvantifiklsra) (Thurstone –skla, Likert –skla…) 
  
(Dr. Szab Istvn: Bevezets a szocilpszicholgiba) 
  
Thurstone –skla: egyenl intervallumok mdszerre pl. Van egy kzps, semleges rtkels, amitl pozitv, ill. negatv irnyba ott vannak az elfogad, ill. elutast rtkelsek. 
Likert –skla: tfok skla. Milyen a pozitv, negatv viszonyuls? Ezt kell megtlni. 
sszegz –skla: Az alacsonyabb rtk llts mr egy magasabb rtkels llts elemeknt jelenik meg. Pl. Bogardus –skla: trsadalmi tvolsgi skla. Az egynnek klnbz lltsokat kell igennel vagy nemmel megtlnie.  
(rai jegyzet) 
  
relevancia: a szban forg trgyhoz kapcsold attitd mennyire fontos a szemly szmra, mennyire knnyen mozgsthat s milyen mrtkben elktelezett irnta a szemly 
attitd intenzitsa: az a bizonyossg, mely a szemlyt adott attitdjvel kapcsolatban eltlti 
  
Az attitdk idben llandak, lassan s nehezen vltoznak. 
  
(Csepeli Gyrgy) 
  
  
  
Egyensly elve 
FRITZ HEIDER olyan helyzeteket vizsglt, amelyben kt szemly egymshoz val viszonya s egy szemlytelen trgyhoz val viszonyukat nzte. Kognitv szinten ezek hogyan kapcsoldnak ssze? A hrom elem kzt ktfle lehetsges viszonyt klnbztetett meg: az rzsviszonyt, ahol a szemlyeket rokonszenv vagy ellenszenv hajtja t egyms s a harmadik elem irnt, valamint a logikai termszet egysgviszonyt, mely lehet birtokls, birtoklsrl val lemonds, oksg, oksg hinya, hasonlsg, klnbzs. A ktfle viszony azonos mdon funkcionl a llekben: vagy pozitv irny, vagy negatv irny sszekttetsnek felelhet meg. 
Kiegyenslyozott llapotok, rmteliek s kellemesek lvn, fennmaradsra hajlamosak, mg a kiegyenslyozatlan llapotok, knyelmetlenek s kellemetlen lelki lmnyt jelentve, egyenslyi llapotokk val vltozsra hajlamosak. 
Kiegyenslyozott llapot: p szempontjbl nzve a rendszer hrom elemt csupa pozitv irny viszony kti ssze, ill. a kzttk ltesl viszonyok kzl kett mindenkppen negatv. Ez lthat az brn: 
  
  
  
  
  
Kiegyenslyozatlan llapot az, ahol p szempontjbl nzve a rendszer mindhrom eleme kztt csupa negatv viszony ltesl, ill. a kzttk ltesl viszonyok kzl kett mindenkppen pozitv. 
  
  
  
  
  
  
(Csepeli) 
  
Az sszhang elve: 
OSGOOD a Heider fle elmletet tovbbfejlesztette. Pozitv viszonyknt az asszociatv kapcsolatot, negatv viszonyknt pedig a disszociatv kapcsolatot rta le. 
Hogyan prblja megteremteni az egyn az ellenkez attitdk kzti sszhangot?  
Hrom megoldsi md:  
- trtkels : az egyn trtkeli attitdjeit, az ersebb gyz.
 
- Vdelmezs: az egyn rszrl menteget vagy vdaskod megnyilvnulsok jelennek meg. 
 
- Ktsgbevons: tvedsnek, hazugsgnak tekinti az ellenttes attitdt. 
  
  
Kognitv disszonancia: 
Tuds szinten ssze nem ill attitdk tallkoznak. Megprblja az sszeegyeztethetetlen sszeegyeztetst. (rai jegyzet) 
 |