Feln�ttk�pz�s nemzetk�zi szervezetei (2. �ra anyaga!)

UNESCO
Egyes�lt Nemzetek Nevel�s�gyi, Tudom�nyos �s Kultur�lis Szervezete
 United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization

n      191 tag�llama �s 6 t�rsult �llama van

n      Magyarorsz�g: 1948. szeptember 14.

FUNKCION�LIS ANALFAB�TIZMUS

REJTETT N�PESS�G

l�tsz�mukat 3 t�nyez� miatt neh�z meghat�rozni

n      1. f�ldrajzilag nem lokaliz�lhat�k

n      2. nem m�rhet� a terjed�si �teme

n      3. tipol�giai jelleg� t�nyez�k

T�pusai:

n      funkcion�lis analfab�t�k

n      f�lig iskol�zottak

n      teljesen analfab�t�k

FUNKCION�LIS ANALFAB�TIZMUS

REJTETT N�PESS�G

l�tsz�mukat 3 t�nyez� miatt neh�z meghat�rozni

n      1. f�ldrajzilag nem lokaliz�lhat�k

n      2. nem m�rhet� a terjed�si �teme

n      3. tipol�giai jelleg� t�nyez�k

K�pz�sek feladata:

n      �r�s-olvas�s-sz�mol�s k�szs�ge

n      mindennapi �letben sz�ks�ges ismeretek

n      munk�jukhoz sz�ks�ges plusz ismeretek

P�tk�pz�sek:

n      �letkor �s �lettapasztalat

n      els� munkahely keres�se vagy �jra-beilleszked�s seg�t�se

n      id�skor�ak speci�lis probl�m�i

n      a legfiatalabbak k�l�n�sen vesz�lyeztetettek

n      az emberek iskol�skori �lm�nyeikre ellenszenvvel gondolhatnak vissza

Feln�ttk�pz�s

n      Gyakorlat-centrikus

n      Foglalkoztat�s-centrikus

   C�l:

   A megszerzett tud�s eredm�nye: kompetencia

   (alkalmazhat� ismeretek, k�szs�gek, magatart�s)

Feln�ttk�pz�s c�lja ma:

n      teljesebb emberi �lethez jut�s

n      humanisztikus oldalr�l k�zel�tj�k meg

Tanul�shoz val� hozz�f�r�s:

n      j�l �tl�that� k�pz�si rendszer

n      fizikailag is el tudja �rni az int�zm�nyrendszert

n      anyagi hozz�f�r�s

AZ �R�STUDATLANS�G OKAI

n      az iskolarendszer a v�logat�sra �s a kiz�r�sra �p�l

n      a form�lis oktat�st �tlagos tanul�kra tervezik

n      az �r�studatlans�g �sszef�gg a szeg�nys�ggel is

n      dualista t�rsadalom:

n      1. aki szakk�pzett, van munk�ja

n      → a hatalom r�szese �s hordoz�ja

n      2. a tanulatlanoknak nincs �lland� munkahely�k

n      → nem r�szes�lnek a hatalomb�l

A funkcion�lis analfab�ta jellemz�i:

n      szeg�nys�g

n      visszah�z�d�s, majd perif�ri�ra ker�l�s

n      h�tr�nyos helyzet: munka, szabadid�, csal�d

n      presztizs-hi�ny

n      t�rsadalmi lemorzsol�d�s

n      az alapfok� oktat�s tartalm�nak �s m�dszereinek megv�ltoztat�sa

n      a tan�r szerep�nek �t�rt�kel�se

n      a foglalkoztat�s-politika megv�ltoztat�sa

Oktat�si rendszer �talak�t�sa:

n      →

n      gyakorlati megfontol�sok �szt�nzik �jratanul�sra az embereket

n      a k�pz�shez �s a foglalkoztat�shoz kapcsol�d� m�velts�g-fejleszt�s

   az oktat�s feladata:

n      munk�ra el�k�sz�t� funkci�

n      „t�l�l�si technik�k” elsaj�t�ttat�sa

ALFABETIZ�CI�S VIL�GKONGRESSZUS
1965. - TEHER�N - IR�N

n      A vit�k t�mak�rei:

n      1. Vil�gm�ret� harc az analfabetizmus lek�zd�s��rt

n      2. Az alfabetiz�ci� �s a feln�ttk�pz�s kapcsolata

n      3. Az alfabetiz�ci� �s a fejl�d�s

v�gzetts�g-szakk�pzetts�g-m�velts�g  -------  gazdas�gi fejletts�g

egyenesen ar�nyos

Az �r�stud� fogalma

n      ismeretek �s kompetenci�k

n      saj�t csoportj�ban �s t�gabb k�z�ss�g�ben val� hat�kony k�zrem�k�d�s

n      olvas�sban, �r�sban �s sz�mol�sban

n      k�pess�gek hasznos�t�sa

n      saj�t fejl�d�s --- k�z�ss�g fejleszt�se

n      akt�v r�szv�tel saj�t orsz�ga �let�ben

n       

PIERRE FURTER
AZ ANALFAB�T�K NYOLC CSOPORTJA

n      1. �r�sbelis�ggel nem rendelkez� n�pek

n      2. Olyan orsz�gok, ahol az �r�s csak a v�rosokban terjedt el, az analfab�tizmus falusi jelens�g

n      3. Fejl�d� t�rsadalmak, orsz�gok

n      4. A t�rsadalom tagjainak d�nt� t�bbs�ge elvileg tud �rni-olvasni

n      5. Olyan orsz�gok, ahol a gazdas�gi n�veked�s temp�ja hirtelen felgyorsul

n      6. Fejlett ipari orsz�gok (visszaes�s jelens�ge)

n      7. A marginaliz�l�d�s kollekt�v jelens�gei

n      8. A dolgoz�k eur�pai migr�ci�ja

UNESCO                Jelent�sebb napok

n      Szeptember 8.

Az �rni-olvasni tud�s nemzetk�zi napja - International Literacy Day

n      Okt�ber 5.

A tan�rok nemzetk�zi napja - International Teachers' Day

n      1970.

Az oktat�s nemzetk�zi �ve - International Year of Education

n      1990.

Az �rni-olvasni tud�s nemzetk�zi �ve - International Literacy Year

n      2003-2012.

Az �rni-olvasni tud�s ENSZ �vtizede - United Nations Literacy Decade

STRAT�GIA

n      az oktat�s mint alapvet� jog el�mozd�t�sa

n      az oktat�s min�s�g�nek jav�t�sa (tartalmak �s m�dszerek)

n      az oktat�s ter�n az �j�t�s b�tor�t�sa, inform�ci�csere

Priorit�sok az oktat�sban

n      F� priorit�s:

   mindenki sz�m�ra biztos�tand�

   alapfok� oktat�s

n      Egy�b priorit�s:

 k�z�pfok� oktat�s (m�szaki �s szakmai oktat�s �s k�pz�s)

 fels�fok� oktat�s

 min�s�gi oktat�s (oktat�k k�pz�se)

Strat�giai c�lok
(fejl�d� orsz�gok)

n      nemek k�z�tti egyenl�s�g

n      h�tr�nyos helyzet� gyermekek felz�rk�ztat�sa

n      szakemberek k�pz�se; oktat�i st�tusz jav�t�sa, p�ly�n marad�s, munkak�r�lm�nyek jav�t�sa

n      a k�pz�s min�s�g�nek jav�t�sa az oktat�k k�pz�s�t v�gz� int�zm�nyekben

n      oktat��rt�kel� rendszer

Strat�giai c�lok
(EU-tag�llamok)

n      t�voktat�s, elektronikus tanul�s �s informatikai-kommunik�ci�s technol�gi�k

n      fels�oktat�si akkredit�ci� �s min�s�gbiztos�t�s

n      partnerekkel kidolgozott k�pz�si modulok;

n      inform�ci�s-kommunik�ci�s technol�gi�k (ICT)

n      a min�s�gi oktat�si szolg�ltat�sokhoz val� hozz�f�r�s sz�les�t�se

Oktat�s Mindenkinek
Oktat�si Vil�gkonferencia
Dakar - 2000.

Afrika

n      legszeg�nyebb kontinens

    (az afrikaiak 50%-a kevesebb, mint napi 1doll�rb�l �l)

n      itt a leggyorsabb a n�pess�gn�veked�s

    (a v�rosi n�pess�g n�veked�se �vi 3,5%)

n      itt a legmagasabb a mez�gazdas�gb�l �l�k ar�nya

    (66%)

n      itt a legnagyobb a 25 �vesn�l fiatalabb lakosok ar�nya

    (71%)

n      itt a legalacsonyabb a megm�velt ter�letek ar�nya

    (kb. 6%)

n      itt a legmagasabb az analfabetizmus

    (a 15 �vesn�l id�sebb lakoss�g k�r�ben 60%)

C�lok

a.) a kora gyerekkort�l kezd�d� gondoz�s �s oktat�s

b.) 2015-re minden gyerek, mindenekel�tt a l�nyok, a h�tr�nyos helyzet� �s az etnikai kisebbs�gekhez tartoz� gyerekek hozz�f�rjenek a k�pz�shez, ingyenesen

c.) valamennyi fiatal �s feln�tt ig�nye szerinti k�pz�sben r�szes�lj�n

d.) 2015-re �tven sz�zal�kos javul�st el�rni a feln�tt analfab�tizmus visszaszor�t�s�ban

e.) 2015-re el�rni a nemek k�zti teljes egyenl�s�get, a l�nyok egyenl� ar�nyban r�szes�ljenek j� min�s�gi alapoktat�sban

f.) a min�s�gi oktat�s valamennyi aspektus�nak jav�t�sa, k�l�n�sen az �lethez elengedhetetlen alapj�rtass�gok ter�n.

A digit�lis megosztotts�g emberi dimenzi�i

n      Tanulm�nyok �s kutat�s t�mogat�sa

n      Igazs�gosabb inform�ci�s t�rsadalom l�trehoz�sa

n