A stressz �s a megk�zd�si strat�gi�k

Stressz: amikor az emberek fizikai vagy pszichol�giai j�ll�t�ket vesz�lyeztet� esem�nnyel szembes�lnek.

-         1936-ban Selye J�nos fogalmazta meg: a szervezetnek a nem fajlagos hat�sokra - a megfelel�sre, a kih�v�sokra �s a sz�ks�gletekre - adott v�lasz�nak k�z�s jellemz�je

-         Selye azt vetette fel, hogy bizonyos hat�sok, melyek az �rzelmi, vegetat�v �let�nkre hatnak, nagyon komolyan �s k�rosan befoly�solj�k szer­vein­ket, �let�nket. Selye kutat�sai voltak az els�k, melyek a pszih� �s a test kapcsolat�t kezdt�k tu­do­m�­nyo­san vizsg�lgatni.→ patk�nyokon k�s�rletezett → sz�v �s �rrendszer, immunrendszer, mell�kvese �s ves�k, a t�pcsatorna valamint a b�r �s b�rf�ggel�kek k�rosod�st szenvedtek

-         Tipikusan �j, �gynevezett urbaniz�ci�s betegs�g. A stressz nem egyszer� betegs�g, hanem egy betegs�gsorozat elind�t�ja lehet.

-         a stressz akkor l�p fel, amikor az �rz�kelt terhel�s meghaladja egy�ttm�k�d�si k�pess�g�nket → lehet val�s (k�ls�), de lehet benn�nk rejl� is (bels�, vagy �rz�kelt terhel�s)

-         a megterhel�st nem k�pes rugalmasan elviselni a szervezet, ez�rt valahol az idegrendszerben vagy a testben elv�ltoz�s l�p fel → lenyomatot k�pez

-         nagysz�m� embert �rint

-         stresszorok: stresszt kiv�lt� okok (term�szeti katasztr�f�k, ember �ltal okozott katasztr�f�k, v�gzetes balesetek, fizikai t�mad�sok, magunkban is lehet)

-         stresszreakci�k: v�laszreakci�k a stresszorokra

Jelei:

-         hangulatv�ltoz�sok, idegess�g, ingerl�kenys�g, b�rprobl�m�k, fejf�j�s, f�radts�g, letargia, betegs�g (h�tv�g�n �s a szabads�g alatt), �lmatlans�g, izomfesz�lts�g, roml� koncentr�ci�, az �tkez�si szok�sok megv�ltoz�sa, alacsony �nbecs�l�s, roml� mem�ria, gyakori fels�l�g�ti panaszok

-         v�g n�lk�l vagy l�tsz�lag kif�rad�s n�lk�l dolgozik, kev�s �rz�st vagy �rzelmet mutat (az eseti d�hkit�r�sek kiv�tel�vel), t�bb alkoholt, k�v�t, cigarett�t fogyaszt, vagy m�s olyan szert (gy�gyszert), mely elnyomja a stressz �rzet�t, viselked�se "kifordul a jellem�b�l", k�ptelen ellazulni

-         ha valaki hossz� ideig sok stressz alatt van, ez s�lyosabb testi betegs�gek form�j�ban is jelentkezhet (gyomorfek�ly, k�l�nb�z� sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek (pl. magas v�rnyom�s!), "kisebb" betegs�gek (allergi�k, b�rbetegs�gek, migr�n), m�s s�lyos betegs�gek (pl. �z�leti gyullad�s, r�k, cukorbetegs�g), ment�lis probl�m�k (pl. depresszi�)

A traumatikus esem�nyekn�l a v�laszok:

-         jellemz�je a katasztr�fa-szindr�ma

-         a t�l�l�k el�sz�r k�bultak, teljesen  ki�r�ltek �s �gy t�nik nincsenek tudat�ban a s�r�l�seiknek vagy a vesz�lynek

-         a t�l�l�k m�g mindig passz�vak, k�ptelenek a legegyszer�bb feladat kezdem�nyez�s�re is, az utas�t�sokat azonban k�vetik

-         a t�l�l�k szorongani kezdenek, nehezen koncentr�lnak, s �jra �s �jra elmondj�k a katasztr�fa t�rt�net�t

A k�z�ns�gesebb esem�nyek is vezethetnek stresszreakci�khoz.

Jellegzetess�g�k:

-         van amelyek hatnak arra, hogy stresszkelt�nek �szlelj�k-e �ket: a befoly�solhat�s�g, a bej�solhat�s�g

-         mennyire teszik pr�b�ra k�pess�geinket

-         mennyire kezdik ki �nk�p�nket

-         elt�r�en hatnak egyes szem�lyekre a stresszorok

A stressz kezel�se:

- cs�kkentj�k az egy�nt ezut�n �r� stresszek mennyis�g�t: vagy cs�kkentj�k a terhel�st, aminek az egy�n ki van t�ve, vagy n�velj�k az egy�n alkalmazkod� k�pess�g�t

- stressz ellen j� a medit�ci�, j�ga, l�gz�ster�pia, friss leveg�, aromater�pia (pl levendula, menta, citromf�)