Ludwig  WITTGENSTEIN

-az �sszetett dolgokr�l sz�l� kijelent�s premissz�i �s implik�ci�i (k�vetkezm�nyei) nem egy�rtelm�en meghat�rozottak

-a vil�g felbont�s�n�l t�nyleges egyszer� alkot�r�szekhez kell eljutni

-ami bizonytalan azok a mi meghat�roz�saink

-ezt a vil�got a gondolat logikailag lek�pezi

-a nyelv csak t�nyekr�l sz�lhat

-a kiz�r�lag igaz kijelent�sekb�l �ll� �s minden lehets�ges igaz kijelent�st tartalmaz� nyelv a vil�g t�k�letes k�p�t alkotja

-a szubjektum, az ember, maga is t�rggy�, a nyelv t�rgy�v� v�lik

-ez�ltal a vil�g emberi �s nem emberi elemei ismeretfiloz�fiailag egy szintre ker�lnek, �gy lesz a nyelv �s annak logik�ja a vil�g t�k�rk�pe

-mindarr�l, amir�l a nyelv nem sz�lhat hallgatni, kell

-amit mondani lehet, az vil�gosan mondhat�, amir�l viszont nem lehet besz�lni, arr�l hallgatni kell

-a kimondhatatlan mindazon�ltal l�tezik

-az ember k�ptelen racion�lisan gondolkodni, ha nem vmif�le k�z�ss�g tagjak�nt �t�l a dolgokr�l

-nyelv: vonatkoz�si rendszer, l�t-alap, k�z�ss�gben k�telez� �rv�ny�, k�z�ss�get konstitu�l� normarendszer, etalon

-nyelvet 2f�le aspektusb�l lehet szeml�lni: 1. t�rgy nyelv, metanyelv (amellyel a t�rgy nyelvr�l besz�l�nk)

-minden objekt�v igazs�got a nyelvben kell keresn�nk, mert ez az �thagyom�nyoz�dott t�rsadalmi tapasztalatok, tev.form�k t�rh�za

-nyelvj�t�kok: megmutassa azokat a szab�lyokat, amelyeken nyelv�nk m�k�d�se alapszik

-a nyelvi kifejez�sek felsz�ne a nyelvtan, a grammatika

-nyelv maga az alap, a fundamentum

-csak �gy lehet haszn�lni, mint a sakkot, ki lehetne tal�lni m�s kifejez�seket, szab�lyokat, de az m�r egy m�sik j�t�k lenne

-a k�z�s emberi cselekv�si m�d az a vonatkoz�si rendszer, amelynek a seg�ts�g�vel 1-1 nyelvet �rtelmez�nk

-�rtelmez�s teh�t cselekv�s

Oswald Spengler (1880-1936):

A huszadik sz�zadi �letfiloz�fi�k egyik reprezent�nsa. Nev�t f�m�ve, A Nyugat alkonya (I. k�t. 1918; II. k�t. 1922) tette h�ress�. E m�ve s m�s politikai �r�sai alapj�n a �n. konzervat�v forradalom gondolatk�r�nek k�pvisel�i k�z� sorolj�k. A Nyugat alkonya egy­szer­re b�lcseleti alapvet�s �s koranal�zis, melyben a t�rt�nelemmel val� sz�mvet�s a j�v� fel�l �rtelmez�dik. Spengler elutas�tja a t�rt�nelem ha­gyo­m�­nyos korszakol�s�t, a line�ris halad�s elv�t, mely szerint a fejl�d�s cs�cspontja az eur�pai polg�ri kult�ra. Szerinte a t�rt�nelemben kult�rk�r�k vannak, ezek mindegyike bej�rja a maga �letp�ly�j�t, s kibontja a r� jellemz� �sszimb�lumot. A kult�rk�r�k k�z�tt a fejl�d�si szakaszok alapj�n anal�gi�kat �ll�thatunk fel. �gy saj�t kult�rk�r�nk, az �n. fausti kult�rk�r eur�pai–ame­rikai) j�v�j�vel kapcsolatban is k�vetkeztet�seket vonhatunk le. Minden kult�rk�rnek van egy felfel� �vel�, eredeti alkot�sokat l�trehoz� kultur�lis szakasza �s egy hanyatl�, csup�n kvantitat�v m�don felhalmoz� peri�dusa, ezt nevezi Spengler civiliz�ci�nak. A civiliz�ci� sorsa a pusztul�s, m�g akkor is, ha az ag�nia hossz� �s l�tv�nyos gazdags�got produk�l. Spenglernek l�nyegi megjegyz�sei vannak a cezarizmussal, a vil�gv�rosok �letform�j�val, a m�di�val �s a t�megkult�r�val kapcsolatban. A n�ci uralomt�l Spengler r�vid k�zeled�si k�s�rlet ut�n elhat�rol�dott (A d�nt�s �vei, 1933), majd mar­gi­na­liz�l�dott; hal�l�ig bels� ellenz�kk�nt �lt.