Ludwig Andreas Feuerbach (1804-1872)

Ludwig Andreas von Feuerbach (1804. j�lius 28. – 1872. szeptember 13.), n�met filoz�fus �s antropol�gus volt, Paul Johann Anselm Ritter von Feuerbach h�res �gyv�d negyedik gyermeke.

Feuerbach, mint neves n�met jog�sz gyermeke 1804-ben sz�letett N�metorsz�gban. 1823-t�l a heidelbergi egyetemen teol�gi�t tanult. Majd ki�br�ndulva a vall�sb�l 1824-ben Berlinbe utazik, hogy Hegelt hallgassa. 1828-t�l mag�ntan�rk�nt tan�t az erlangeni egyetemen. Els� m�v�t, a szerz� nev�nek felt�ntet�se n�lk�l 1830-ban jelenteti meg, a m� c�me: "Gondolatok a hal�lr�l �s a halhatatlans�gr�l", e m�ben tagadja az egy�ni halhatatlan�got. Azonban kitud�dik a m� szerz�j�nek a kil�te, minek k�vetkezt�ben Feuerbachot elbocs�jtj�k az egyetemr�l. M�sodik m�v�t 1833-ban publik�lja "Az �jkori filoz�fia t�rt�nete Bacont�l Spinoz�ig". Majd 1837-ben meg�rja a "Leibniz filoz�fi�j�nak ismertet�se, elemz�se �s bir�lata" c�m� k�nyvet. 1836-ban Bruckbergben telepszik le, �s itt is marad az elk�vetkez� 25 �vben. Itt ismerkedik meg a baloldali hegeli�nusokkal, melynek k�vetkezt�ben 1839-ben kiadja a "Hegel filoz�fi�j�nak bir�lat�hoz" c�m� �r�st, ebben a m�ben szakad el az idealizmust�l �s �t�ll a materialist�k k�z�. F� m�v�t, a "Kereszt�nys�g l�nyeg�" -t 1841-ben �rja meg. Ezt k�vet�en m�g sz�mos hasonl� jelleg� k�nyvet publik�l. Karl Marxnak a T�ke c�m� m�v�nek tanulm�nyoz�sa ut�n 1870-ben bel�pett a N�met Szoci�ldemokrata P�rtba. T�bbet nem �rt filoz�fiai m�veket. 1872-ben meghalt.

Feuerbach filoz�fi�ja materialista jelleg�: az anyagi term�szeten �s az emberen kiv�l nem l�tezik semmi. Az anyg term�szet�re n�zve �r�k: nem keletkezett �s el nem puszt�l�. Tulajdons�gai objekt�vek azaz f�ggetlenek az ember tudat�t�l. A f�ldi �letet nem hozta l�tre semmi, spont�nul, mag�t�l keletkezett. Saj�t filoz�fi�j�t a �gy jellemzte: els� gondolatom volt Isten, m�sodik az �sz, harmadik �s utols� az ember. Feuerbach tan�t�sa szerint, az emberben nincs l�lek, az ember tiszta anyag, ezenkiv�l semmi. A gondolkod�s csak az agy funkc��ja seg�ts�g�vel lehets�ges. Szerinte az igazi filoz�fia nem idealizmus, sem materializmus, hanem antropol�gia, azaz az emberr�l szol� tudom�ny. Hegellel ellent�tben Feuerbach nem az abszol�t szellemb�l, hanem a h�s-v�r emberb�l indul ki, nem foglalkozik az ember t�rt�netis�g�vel, t�rsadalmiass�g�val. Az emberr�l kiz�r�lag antropomorf m�don besz�l.

Feuerbach az ismeretelm�let ter�n is a materializmust k�vette: tan�t�sa szerint a k�lvil�g tudatukt�l f�ggetlen�l l�tezik. �rz�kel�s �gy j�n l�tre az emberben, hogy a k�lvil�g t�rgyai hat�st gyakorolnak �rz�kszerveinkre. Ez az �rz�kel�s azonban csak kezdete a megismer�snek, az �rz�kel�st ki kell eg�sz�tenie a gondolkod�snak.

Feuerbach filoz�fi�j�nak a legjelent�sebb r�sz�t a vall�skritika k�pezte. N�zeteit f� m�v�ben A kereszt�nys�g l�nyeg�ben fejti ki, melyban a XVIII. sz�zadi francia materialist�khoz kapcsol�dik.

Feuerbach szerint a vall�s nem m�s mint a fantasztikum visszat�kr�z�se az ember fej�ben. Az ember l�ny�nek legjobb tulajdons�gait kivet�ti �nmag�b�l, �s ezekkel teremti meg Istent: Isten �ntudata, az ember �ntudata, isten megismer�se az ember megismer�se. A vall�s l�nyeg�ben �s tudat�ban semmi m�s nincsen, mint �ltal�ban az ember l�ny�ben �s �nmag�r�l �s a vil�gr�l val� tudat�ban van. A vall�snak nincsn saj�t k�l�n tartalma. Az isteni l�nyeg ann�l pozit�vabb lesz min�l t�bb j�t vet�t ki az ember �nmag�b�l: Amivel istent gazdag�tj�k, azzal az embernek szeg�nyednie kell.

Feuerbach nem a vall�st akarta megsz�ntetni, nem a "tot�lis tagad�s" fel� hajlott, hanem a "vall�si elv meg�jjul�s�t" szerette volna el�rni.

A vall�s probl�m�ja ter�n is szembesz�l Hegel-el, szerinte ugyanis abszol�t vall�s nem l�tezhet, mert minden vall�s a keletkez�si kor �s a l�trehoz� emberek fejletts�g�t�l f�gg: nem az abszol�tum az �ntudat, hanem az �ntudat az abszol�tum. Amilyen az ember, olyan az istene.