Szoci�lis tanul�selm�leti n�z�pont

Albert Bandura:

-         elm�lete a szoci�lis �sszef�gg�sben kialakul� illetve m�dosul� viselked�st vizsg�lja

-         Skinnerhez hasonl�an azt �ll�tja, hogy a viselked�s, norm�lis illetve devi�ns megnyilv�nul�saiban egyar�nt, tanult reakci�

-         elismeri, hogy sz�mos viselked�s a k�zvetlen meger�s�t�s hat�s�ra alakul ki, de ugyanakkor hangs�lyozza, hogy csaknem minden viselked�si forma megtanulhat� a k�zvetlen meger�s�t�s hi�ny�ban is, m�gpedig a megfigyel�ses tanul�s r�v�n

-         m�sok viselked�s�nek �s a viselked�s k�vetkezm�nyeinek megfigyel�se alapj�n megtanuljuk, hogy hasonl� viselked�s hasonl� k�vetkezm�nnyel fog j�rni → ez nem k�zvetlen tapasztalat, hanem k�zvetett meger�s�t�s

-         nem z�rja ki a viselked�st bel�lr�l befoly�sol� v�ltoz�kat, szerinte a kogn�ci� vagy gondolkod�s meghat�rozza a megfigyel�ses tanul�s mik�ntj�t, egy szem�ly nem automatikusan m�solja le �s reproduk�lja a l�tott viselked�st, hanem tudatosan �s szabadon d�nt arr�l, hogy hasonl�an cselekedjen-e vagy sem

-         a k�zvetett meger�s�t�s �ltal t�rt�n� tanul�s felt�telezi, hogy a szem�ly el�revet�ti �s felbecs�li a m�r m�sokn�l megfigyelt, de k�zvetlen�l m�g nem tapasztalt k�vetkezm�nyeket, ez�ltal a szem�ly szab�lyozni �s ir�ny�tani k�pes a saj�t viselked�s�t

1.      Ut�nz�s: a megfigyel�ses tanul�s alapja

-         Bandura nem becs�li le a k�zvetlen meger�s�t�s jelent�s�g�t a viselked�s m�dos�t�s�ban, de tagadja, hogy a tanul�s kiz�r�lag ezen a m�don k�vetkezhet be, szerinte a meger�s�t�s nem el�gg� hat�kony, id�ig�nyes �s vesz�lyes is lehet (pl k�zleked�s, �sz�s, aut�vezet�s)

-         a viselked�s legt�bb form�ja megtanulhat� egyszer� ut�nz�ssal → a szem�ly megfigyeli, majd reproduk�lja m�sok viselked�s�t

♠ A h�res Bobo-doll k�s�rletben a kiscsoport tagjai ut�nozt�k a modell agressz�v viselked�s�t f�ggetlen�l att�l, hogy �l�, filmben vagy rajzfilmben szerepl� modellt figyeltek meg. A kontrollcsoporthoz viszony�tva a viselked�s�k k�tszer annyi agressz�v elemet tartalmazott.

2.      Ut�nz�s �s gyakorl�s:

-         a mozg�s reproduk�l�s�nak folyamata val�s�tja meg a szimbolikus reprezent�ci� �tford�t�s�t konkr�t viselked�ss�, sz�mos viselked�s eset�n sz�ks�g van a mozg�s begyakorl�s�ra �s finom�t�s�ra is, pl. �r�s, vezet�s, �sz�s �s minden komplex k�szs�g

3.      �szt�nz�s, motiv�l�s:

-         a megfigyelt viselked�s gyors �s pontos reproduk�l�s�ra k�szteti a szem�lyt, amennyiben el�gs�gesek

-         a motiv�l� t�nyez�k �gy hatnak, hogy a szem�ly el�revet�ti az adott viselked�s pozit�v vagy negat�v k�vetkezm�ny�t, annak megfigyel�se, hogy a modell, viselked�se eredm�nyek�nt jutalmat kapott vagy b�ntet�st ker�lt el, er�teljesen �szt�nzi az adott viselked�s megtanul�s�t

Az ut�nz�s fejl�d�si szakaszai:

-         csecsem�korban a megfigyel�ses tanul�s az azonnali ut�nz�sra korl�toz�dik, n�luk ugyanis m�g nem fejl�dtek ki a kognit�v funkci�k, k�l�n�sen a k�pzeleti �s verb�lis reprezent�ci�, amelyek a k�sleltetett ut�nz�s alapjai

-         2 �ves kor ut�n a gyermekek k�pess� v�lnak arra, hogy a megfigyelt viselked�st egy bizonyos id� ut�n reproduk�lj�k

-         csecsem�kn�l �s gyerekekn�l a meger�s�t�st fizikai ingerek k�pviselik (t�pl�l�k, b�ntet�s, �rzelmek), id�sebb korban a meger�s�t�st m�sok helyesl�se vagy helytelen�t�se jelenti

-         a k�ls� meger�s�t�sek id�vel be�p�lnek a szem�lyis�gbe, bels�v� v�lnak �s az �nmeger�s�t�s (jutalmaz�s vagy b�ntet�s) eszk�zeiv� v�lnak

A tanult viselked�s megv�ltoztat�sa, m�dos�t�sa:

-         ha a viselked�s a megfigyel�ses tanul�s szab�lyai szerint alakul ki, akkor lehets�ges a viselked�s megv�ltoztat�sa vagy �jratanul�sa is → ez a viselked�ster�pia kiindul�pontja

-         a nem megfelel�, devi�ns, destrukt�v viselked�si form�kat semleges�teni lehet �s �j, megfelel� viselked�ssel lehet �ket helyettes�teni

-         Bandura nem foglalkozik a tudattalan konfliktusokkal, elfojt�sokkal hiszen szerinte a devi�ns szem�lyis�g kialakul�s�t az inadekv�t viselked�sek megtanul�sa okozza, ez�rt a ter�pia a viselked�s megv�ltoztat�s�ra ir�nyul → a t�netet kezelni annyi, mint a rendelleness�get kezelni, a kett� egy �s ugyanaz

-         a ter�pi�ban a kliensnek bemutatj�k a f�lelemkelt� vagy fenyeget� szitu�ci�kkal val� megbirk�z�s m�dozatait (�l�ben vagy filmen), a rejtett ut�nz�s m�dszere eset�n a szem�lyeknek el kell k�pzelni�k f�lelemkelt� helyzettel megbirk�z� szem�lyt, a modell viselked�s�nek megfigyel�se hat�konyan cs�kkenti a hasonl� helyzetekt�l val� f�lelmet (pl. kuty�kt�l vagy k�gy�kt�l), m�g hat�konyabb a ter�pia, ha a szem�lyek akt�v, ir�ny�tott r�szv�telnek vetik al� magukat, vagyis fokozatosan bevon�dnak a f�lelemkelt� helyzetbe, majd a modell ir�ny�t�s�val siker�l megbirk�zniuk vele

-         Bandura hangs�lyozza, hogy a kognit�v v�ltoz�k is m�dosulnak, els�sorban az �n�rt�kel�s, a sikeres ter�pia nemcsak adekv�t viselked�ssel helyettes�ti az inadekv�t viselked�st, hanem n�veli a szem�ly �n�rt�kel�s�t is

Bandura emberk�pe:

-         a viselked�st egyar�nt szab�lyozza a szem�lyis�g (a kognit�v folyamatok r�v�n) �s a k�rnyezet (a szoci�lis ingerek, esem�nyek r�v�n) → k�lcs�n�s determinizmus

-         az egy�n nem automatikusan reag�l a k�ls� ingerekre, hanem a k�vetkezm�nyek el�revet�t�se �s felbecs�l�se ut�n aktiv�lja a v�laszokat

-         az egy�n k�pes arra, hogy �rt�kelje a viselked�s hat�sait �s hogy ennek alapj�n meghat�rozza, milyen helyzetben melyik a megfelel� viselked�s

-         a viselked�s �nszab�lyoz� megk�zel�t�se optimista emberk�pet vet�t, Bandura szerint az egy�n k�pes r�szben �talak�tani a k�rnyezet�t, a devi�ns viselked�s nem m�s, mint rossz szok�sok egy�ttese, amelyek tanul�s �tj�n j�ttek l�tre, �s ugyanolyan m�dszerrel meg is v�ltoztathat�ak

-         Bandura szerint a genetikailag meghat�rozott saj�toss�gok (fizikai, fejl�d�s, testfel�p�t�s, megjelen�s) befoly�solhatj�k a meger�s�t�s m�djait, k�l�n�sen gyerekekn�l

-         kihangs�lyozza a gyerekkori tapasztalatok jelent�s�g�t �s nagyobb befoly�st tulajdon�t nekik a viselked�s kialakul�s�ban, mint a feln�ttkori tapasztalatoknak (a teljes�tm�ny-elv�r�sok, �n�rt�kel�s, fogalmaink a helyes - helytelem viselked�sr�l)

-         az egy�nnek az �lete folyam�n olyan viselked�si standardokat �s teljes�tm�ny-elv�r�sokat kell kialak�tania, amely re�lis a m�ltbeli tapasztalatokhoz viszony�tva, �s amely lehet�v� teszi az �n�rt�kel�s optim�lis szintj�nek fenntart�s�t.

B�r�latok, kritik�k:

1.      a viselked�s k�ls� aspektusainak t�lhangs�lyoz�sa �s a tudatos/tudattalan motiv�ci�k, �rzelmek, konfliktusok elhanyagol�sa;

2.      a fentiek k�vetkezm�nyek�nt a ter�pia t�neti kezel�se; a t�netek megsz�nhetnek ugyan, de k�s�bb b�rmikor megjelenhetnek �jra, mivel a tulajdonk�ppeni ok kezeletlen maradt;

3.      el�gtelen magyar�zatok arra vonatkoz�an, hogy mik�nt befoly�solj�k a viselked�st a kognit�v v�ltoz�k, hogy milyen mechanizmusok �s folyamatok r�v�n �rv�nyes�tik a befoly�sukat a viselked�sszab�lyoz�sban