2007. okt�ber 16.

A modern regionalizmus t�rnyer�se: a k�z�pszint fel�rt�kel�d�se a nemzeti �s eur�pai gazdas�gi, politikai �s t�rsadalmi v�ltoz�sok hat�s�ra

K�vetkezm�ny:

• a hatalmi g�pezet szervezeti �jraszab�lyoz�s

• a t�rsadalmi ir�ny�t�s �jraszab�lyoz�sa

• a forr�sfeloszt�s �jraszab�lyoz�sa

Ennek eredm�nyek�nt felgyorsult a decentraliz�ci�s folyamat. Azaz a ter�letfejleszt�s szubnacion�lis szerepl�inek meger�s�d�se v�lt jellemz�v�, amely a centraliz�lt hatalom t�rbeli ellens�lya lett

A regionalizmus t�rnyer�se

Az etnikai-kultur�lis regionalizmus: a nemzet�llami modell �s a region�lis nemzeti mozgalmak konfliktusa: pl.: belga, spanyol region�lis szubkult�r�k (vallon. Flamad, baszk, kaszt�liai, andal�z, aragon….

Etnikai mozgalmak: k�vetel�seik �s hat�raik v�ltozatosak. Pl.: Olaszorsz�g: etnikai szervezetek ter�leti hat�rai stabilak, �gy nincs komoly politikai nyom�s R�m�ra

De az �j olasz regionalizmus – az �szaki Liga m�r nem etnikai alapon szervez�d�tt, hanem idegengy�l�l� csoportok sz�vets�ge – id�nk�nt felvetik az auton�mia ig�ny�t, s�t esetenk�nt er�s szeparatista felhangok jelennek meg. Politikai legitim�ci�val is rendelkeznek (Berlusconi), amely m�r vesz�lyezteti a nemzet�llam integrit�s�t – ezt m�r nem nevezz�k regionalizmusnak

Spanyolorsz�g: 500 �ves region�lis identit�s (1479 �ta l�tezik Spo., addig k�l�nb�z� szuver�n territori�lis egys�gek alkott�k a spanyol �lamokat

Franco hal�la ut�n (1975) sz�eltett meg az �j alkotm�ny, amely elismerte a region�lis jogos�tv�nyokat

Baszkf�ld: a baszk szeparatizmus (nem indoeur�paiak) – az orsz�gr�sz vagy nemzeti kisebbs�g elszakad�si (k�l�nv�l�si t�rekv�s�t hirdetik (a nemzeti kisebbs�g alapon t�rt�n� szeaparatizmust Franciaorsz�g is el�t�li – ott is �lnek baszkok)

ETA k�pviseli: Euskadi Ta Askatasoma – �ltal�ban terrorszervezetnek min�s�tik

A sz�ls�s�ges nacionalizmus nem minden esetben szeparatista: pl. a flamand nacionalista p�rt az etnikai ar�nyoknak megfelel� hatalmi poz�ci�kat k�vetelt Flandri�nak Belgiumon bel�l, illetve, hogy a flamand is legyen k�telez� �llami nyelv

Az �j belga alkotm�ny: f�derat�v alapon fogalmazta meg az �llamot (F�der�ci� –f�deralizmus: �llamsz�vets�g)

A flamand k�vetel�sek t�kr�zt�k a region�lis gazdas�gi �trendez�d�st, �gy az etnikai mozgalmak perif�rikus �rdekcsoportt� v�ltak �s �j ig�nyeket fogalmaztak meg

Vall�nia: a neh�zipar b�zisa (1973 �ta v�ls�g�vezet) helyett Flandria lett a meghat�roz� a belga gazdas�gban: ennek megfelel�en �j t�rform�ci� alakultk i – szak�t�s a hagyom�nyos forr�seloszt�s elveivel

Teh�t megval�sult a fogyaszt�si t�pus� gazdas�gi regionalizmus modellje, amely decentraliz�l, de nem hirdeti a kiv�l�st az �llamt�rb�l

Gazdas�gi eredet� region�lis auton�miaig�nyek: ha a gazdas�g n�veked�si p�ly�n mozog, ezek a kih�v�sok relat�ve k�nnyen kezelhet�ek, az ig�nyek teljes�thet�ek

Mi�rt �ppen az 1960-as �vek v�g�t�l, az 1970-es �vek elej�t�l jelentkezett?

1. �j versenyhelyzet

2. szociokultur�lis elemek fejleszt�se – nemzeti identit�s er�s�t�se (int�zm�nyek l�trej�tte)

A perif�ri�k iparosod�sa, gazdas�gi felemelked�se egy�ttj�rt a kultur�lis homogeniz�ci�s k�zponti t�rekv�sekkel �s kiform�l�dott a nemzetis�gi kult�ra region�lis szint� v�delmi rendszere

Mindezzel p�rhuzamosan elfogadott politikai t�rekv�ss� v�lt a t�rsadalomir�ny�t�s demokratiz�l�d�sa:

• demokratikus int�zm�nyek b�v�l�se

• klasszikus demokratikus alapelvek (pl. egyenl�s�g) b�v�l�se

Er�s�ti a region�lis identit�sokat, mik�zben az �llam n�vekv� javait mindink�bb egyenl�bben k�nyszer�lt elosztani a

1. szem�lyek

2. t�rsadalmi csoportok

3. orsz�gr�szek

4. telep�l�sform�k k�z�tt

A regionalizmus egy�b �szt�nz�i: a t�rsadalomir�ny�t�s funkcion�lis elemeinek racionaliz�l�sa

Azaz a modern ter�leti k�zigazgat�s kialakul�sa �s fejl�d�se: - az eur�pai v�rosfejl�d�s els� szakasz�ban fogalmaz�dtak meg az alapelvek, majd az urbaniz�ci�s hull�m k�vetkezt�ben tov�bbfejlesztett�k

Ezut�n k�vetkezett be a n�pess�g �s a gazdas�gi tev�kenys�g v�rosb�l val� kitelep�l�se a szuburbi�kba �s a rur�lis t�rs�gekbe

Ennek hat�s�ra a ter�letei k�zigazgat�s is differenci�ltabb� v�lt: a funkci�b�v�l�ssel p�rhuzamosan bek�vetkezett a finansz�roz�s n�veked�se is. A k�lts�gvet�si forr�sok nagyobb h�nyada ker�lt szubnacion�lis szinten felhaszn�l�sra

A funkcion�lis recionalit�s eredm�nyek�nt fel�rt�kel�dtek a region�lis hatalmi t�nyez�k �s tudatos politikai, gazdas�gi �s tudom�nyos tev�kenys�gg� fejl�d�tt a region�lis tervez�s

Nyugat-Eur�pa: az 1960-as �vekt�l a francia gazdas�gtervez�si modell terjedt el: a k�zponti, �gazatcentrikus tervez�st felv�ltotta a r�gi�kra �p�l� tervez�s – a nemzetgazdas�g region�lis soksz�n�s�g�nek legitim�ci�ja

A nemzeti region�lis politika kialakul�s�val p�rhuzamosan megjelent a gazdas�gi tervez�si r�gi� az �llam �s a helyi (lok�lis) �nkorm�nyzat k�z�tt, amely alkalmas politika terepnek bizonyult a politikai elit sz�m�ra

R�gi�-region�lis politika: az �llam hat�konys�g�nak n�vel�se �rdek�ben hozt�k l�tre, hogy a r�gi�kat mind akt�vabban bevonj�k a nemzetk�zi munkamegoszt�s folyamat�ba. Mindez egy�tt j�rt az �rdek�rv�nyes�t�s lehet�s�geinek sz�lesed�s�vel

R�gi�: egyszerre jelent f�gg�s�get �s auton�mi�t

Az 1970-es �vek: ism�t feler�s�d� centraliz�ci�s t�rekv�sek a termel�s hat�konys�ga �rdek�ben. A r�gi� (lobby) a fogyaszt�s prefer�lta

Regionalizmus: az univerz�lis egalitarizmus �s korporatizmussal szemben fogalmaz�dott meg. A region�lis int�zm�nyrendszer az �rdekegyeztet�s f�ruma, sz�ntere lett

Korporati(vi)zmus: azonos foglalkoz�s� r�tegek hivat�srendj�re �p�l� politikai berendezked�s

Korpor�ci�: dolgoz�k+munkaad�k k�z�s �rdekk�pviselete

Neok~: az �llam �s a nagy �rdekk�pviseletek egy�ttm�k�d�se (O�T)

Region�lis fejl�d�s: eredm�nye a region�lis �rdekartikul�ci�. De ez szemben�ll az oszthatatlan nemzet�llam eszm�j�vel: k�zponti gazdas�gpolitika – helyi �rdekek konfront�ci�ja

Regionalizmus �s integr�ci�

Tag�llamok region�lis koncepci�i, ig�nyei �s azok �sszehangol�sa – 1957-ben a R�mai Szerz�d�s preambulum�ban �rintett�k, majd 1987-ben az Egys�ges Eur�pai Okm�nyban megfogalmazt�k a f�bb elveket �s megnevezt�k az eszk�z�ket

2007. november 6.

A region�lis politika saj�toss�ga, hogy akt�v, illetve, hogy sohasem lehet prevent�v jelleg�: gyakorlatilag egy gazdas�gtervez�si folyamatot jelent

Annak saj�tos beismer�se, hogy a spont�n piaci er�k �s �rdekek t�rsadalmilag gyakorta nem k�v�natos eredm�nyeket hozhatnak:

Ez�rt sz�ks�gess� v�lik a kontroll, a beavatkoz�s.

J. M. Keynes: a j�l�ti �llam modellj�nek elm�leti megalapoz�sa: a nagy (1929-33-as) gazdas�gi v�ls�g id�szak�ban, illetve annak tapasztalatai alapj�n fogalmazta meg elm�let�t.

A II. vil�gh�bor�t k�vet�en Nyugat-Eur�p�ban �ltal�nosan elterjedt az �tfog� gazdas�gtervez�s �s szab�lyoz�s mint�ja p�rhuzamosan a nemzet�llam rehabilit�l�d�s�val. Az 1940-es �vek v�g�t�l az 1970-es �vekig szil�rdan l�tezett �s j�l m�k�d�tt a klasszikus j�l�ti �llam modellje, mint komplex gazdas�gi-t�rsadalmi jelens�g, int�zm�ny.

�j gazdas�gpolitika: az univerz�lis j�l�ti �llam megjelen�se �s m�k�d�se �j korszakot jelentett a region�lis ter�letfejleszt�s politik�j�ban.

Akt�v ter�letfejleszt�si politik�k indultak meg k�zponti ir�ny�t�ssal, �llami beavatkoz�ssal – ez a javak redisztrib�ci�j�ra (�jraeloszt�s�ra) �p�l� intervenci�s gondoskod�s korszaka

Ennek hat�s�ra komplex region�lis fejleszt�si programok indultak: a t�rszerkezet �tform�l�sa, az egyenl�tlens�gek m�rs�kl�se volt a c�l

1973, majd 1979: az olajv�ls�g – amely egyben struktur�lis v�ls�got is eredm�nyezett:

• ez a j�l�ti �llam kr�zis�nek kezdete
• a j�l�ti rendszer t�rsadalmi gondja
• Bretton Woods sz�thull�sa

A vil�ggazdas�gi korszakv�lt�s hatott a region�lis politik�ra is: a kor�bbi, t�megtermel�sre �p�l�, k�zponti felhalmoz�st �s redisztrib�ci�t a differenci�lt piac szerep�n alapul�, decentraliz�lt gazdas�gi fejl�d�s v�ltotta fel

Az ipar helyet a mozg�konyabb, �j ter�letpolitikai �s telep�t�si k�v�nalmakat ig�nyl� tercier (szog�ltat�sok) szektor v�lt meghat�roz�v�: ez az �.n. posztindusztri�lis korszak kezdete

Ebben az id�szakban �talakult a vil�ggazdas�g kereslet-k�n�lat szerkezete, �j fogyaszt�si szok�sok �s mint�k, modellek (szubkult�r�k) jelentek meg �s v�ltak meghat�roz�v� �s er�s�d�tt a gazdas�g aktorainak versenye

A keresletn�vel�, a teljes foglalkoztatotts�gon alapul� gazdas�gpolitk�t a k�n�latorient�lt verseny- �s strukt�rapolitika v�ltotta fel

Ennek k�sz�nhet�en az eur�pai kontinens t�rt�nelmi iparvid�kei a legproblematikusabb gazdas�gi terekk� lettek – az egys�ges er�centrum (Anglia, N�metalf�ld, �szakkelet-Franciaorsz�g, Nyugat-N�metorsz�g) feldarabol�dott

Az �j centrumok keletebbre tol�dtak: „k�k ban�n” elm�let

Az �j kih�v�sokra �s probl�m�kra a hagyom�nyos ter�letfejleszt�si politika eszk��zei el�gtelennek bizonyultak – rugalmatlan gazdas�gi-t�rsadalmi strukt�r�kat hoztak l�tre

A recesszi� vagy stagfl�ci� kor�ban a k�zponti gazdas�gpolitika kezdetben megk�s�relte orvosolni a roml� nemzetgazdas�g gondjait

T�lzott t�ket�mogat�sok: nincs kapcsolt imm�r a t�ke mennyis�ge �s indoka (foglalkoztatott-s�g) k�z�tt – vagyis a hagyom�nyos (v�ls�g)�gazatok t�mogat�sa volt jellemz�

Ez a kialakult gazdas�gi t�rszerkezet �jratermel�s�t finansz�roz� politik�v� v�lt – vagyis a region�lis k�l�nbs�gek n�veked�s�t eredm�nyezte

Az �j gazdas�gpolitika: �t�rt�kelte a k�zpont szerep�t �s a meghat�roz� aktorok k�z� sorolta a helyi politikai �s gazdas�gi hatalom birtokosait – ezzel p�rhuzamosan megfogalmazta felel�ss�g�ket a region�lis kih�v�sok kezel�s�ben

A reformelk�pzel�sek t�pusai:

1. A region�lis probl�m�k visszaszor�t�sa: az �ner�re t�maszkod�s elve – nincs k�zponti t�mogat�s, nincs region�lis seg�lyez�s. Tudatosan nem vette figyelembe a region�lis k�l�nbs�geket, csak nemzeti probl�m�k l�tez�s�t ismerte el. Azt mondta, hogy a k�zponti ir�ny�t�s �ltal�ban t�mogassa az innov�ci�t, de a gazdas�gi strat�gi�t a fejlett r�gi�k priorit�sait n�zve kell megfogalmazni (liber�lis �j jobboldal, neoliber�lis ir�nyzat)

2. Tradicion�lis region�lis politika rev�zi�ja: a glob�lis gazdas�gpolitika legyen komplexebb – legyen innov�ci�-, infrastrukt�rabar�t, vegye figyelembe a k�pzetts�g jelent�s�g�t, mert ezek gazdas�g�l�nk�t� hat�ssal b�rnak, vonzz�k a m�k�d� t�k�t =beruh�z�s�szt�nz�k
3. (konzervat�v �j jobboldal, hagyom�nyos baloldal)

4. Komplex region�lis fejleszt�s: a k�zponti �s helyi igazgat�s- �s gazdas�gpolitika harmoniz�ci�ja
5. K�zpont: legyen k�pes a region�lis ig�nyek integr�l�s�ra a gazdas�gpolitika megfogalmaz�sakor
6. Helyi: legyen k�pes megjelen�teni �s k�pviselni a region�lis �rdekeket – �rdek�rv�nyes�t�s, illetve a feladatok komplex megold�s�ra ( m�rs�kelt, �.n. v�rosi baloldal)

Nyugat-Eur�pa: a region�lis alap� preferenci�lis rendszer alakult ki: a kor�bbi automatikus t�mogat�si rendszerrel szemben a diszkrecion�lis form�k megjelen�se v�lt jellemz�v�

Mindez szigor� krit�riumrendszer kialak�t�s�t �s bevezet�s�t ig�nyelte:

Jellemz�i:

• decentraliz�lts�g: �szt�nz�si alapok region�lis szintje

• t�keorient�lt �szt�nz�s: a munkaer�-orient�lt felv�lt�sa

• tercier szektor t�mogat�sa

• kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok n�vekv� szerepe

A komplex �s szigor� krit�riumrendszer funkci�ja: sz�r, hogy a t�mogat�sok a megfelel� helyre jussanak

-         �rdemesek – a sz�ks�ges alapfelt�telek egyike

-         seg�lyre szorul�k

Helyi int�zm�nyek szerepe: gazdas�gszervez� �s tan�csad�, strat�giaalkot� (szint�n el�felt�tel)

Szempont:

ellen�rz� rendszer l�te – k�ls� vagy k�zponti int�zm�nyek

kontrolling rendszer – helyi szervek feladata