A k�z�pkor zen�je

A m�v�szett�rt�net a k�z�pkort a R�mai Birodalom buk�s�t�l (476) kb. a XV. sz�zad v�g�ig, Amerika f�lfedez�s�ig (l492) sz�m�tja. Ebben az id�szakban alakult ki �s vir�gzott a k�pz�m�v�szetben �s az �p�t�szetben a rom�n �s a g�t st�lus. A rom�n �p�t�szet legjellemz�bb st�lusjegye a keresztboltozat, amely szab�lyos n�gyzet alak� tereket z�r le. A neh�z f�lk�r�ves boltozat teljes s�lya a falra t�maszkodott, ez�rt a falak vastagok, t�m�rek. Az �p�let k�ls� megjelen�se is komor er�d�tm�nynek hat. A g�tika �jat hoz� t�rekv�s�t kezdetben megvetett�k, g�tnak, azaz barb�rnak tartott�k. Az �j m�v�szeti ir�ny az �p�t�szetben bontakozott ki els�k�nt. Az �szak-franciaorsz�gi Saint-Denis (e: szend�ni) kolostor ap�tja, Suger (e: sz�zs�) f�lfel� t�rekv� �p�tm�nnyel, f�nnyel el�rasztott bels� terek l�trehoz�s�val akarta �rz�keltetni Isten dics�s�g�t. A rom�n keresztboltozat �veit magasabbra, meredekebbre emeltette, s �gy j�tt l�tre a jellegzetes, g�tikus cs�cs�ves st�lus.

A g�tikus fest�szet is �jat hozott. A rom�n st�lus� falfresk�kon az alakok mereven egym�s mellett, egym�s f�l�tt helyezkednek el. A g�tikus fest�szet ezzel az egys�k� �br�zol�ssal ellent�tben a t�rbelis�get �rz�kelteti.

A k�z�pkorral �j korszak kezd�d�tt Eur�p�ban. Kialakult a feud�lis t�rsadalmi �s gazdas�gi rend, az egyh�z hatalma megn�vekedett, megszil�rdult. A vall�sos szeml�let meghat�roz�v� v�lt a tudom�nyok �s a m�v�szetek, �gy a zene fejl�d�s�ben is.

A korai k�z�pkor zen�je nagyobbr�szt egysz�lam�, a t�bbsz�lam�s�g csak a XII. sz. k�r�l alakult ki.

volt:

• az �kori zsid�k vall�si liturgikus zen�je (zsolt�rok)
• g�r�g egyh�zi �nekek (himnuszok)

Ezek a dallamok �vsz�zadokig sz�jhagyom�ny �tj�n terjedtek. A IV. sz�zadt�l a kereszt�ny liturgia nyelve a g�r�g helyett a latin lett, s az egyh�z ir�ny�t� k�zpontja R�ma.

Az V. �s VII. sz. k�z�tt az �ppen uralmon l�v� p�pa hat�rozta meg a vall�si szertart�sok �s az azokhoz kapcsol�d� vall�si dalok rendj�t. I. Gergely (Nagy Szent Gergely) p�pa (59O-6O4) els�k�nt rendszerezte a kereszt�ny egyh�z teljes dallamkincs�t �s �ssze�ll�totta az akkor haszn�latos �nekek dallamgy�jtem�ny�t. Ez l�nyeg�ben a XVI. sz-ig v�ltozatlan maradt. Ezeket a dalokat gregori�n �nekeknek nevezik, elnevez�s�ket Gergely p�pa nev�r�l kapt�k, mivel a Gergely latinul Gregorius. Hogy Gergely p�pa milyen m�rt�kben vett r�szt a rendszerez�s nagy m�v�ben, nem tudjuk. Val�sz�n�, hogy els�sorban az akkor m�r m�k�d� Schola Cantorum (�nekesek iskol�ja) test�let�re t�maszkodott.

A gregori�n �nek a r�mai katolikus egyh�z �si, hivatalos, latin nyelv� �neke.

• egysz�lam� dallam, tele hajl�t�sokkal
• latin sz�veg�, bibliai vagy egy�b vall�sos t�rgy�
• k�s�ret n�lk�l, k�tetlen ritmusban sz�lal meg
• a dallamok rendszerint l�pcs�zetesen vagy kis
• hangk�zl�p�sekben mozognak, de el�fordulnak az ugr�sok is
• a szillabikus �s melizmatikus szakaszok v�ltakoz�sa egyens�lyt eredm�nyez
• (szillabikus, azaz sz�tagol� �nekl�s = egy sz�tagra egy hang ker�l melizmatikus �nekl�si m�d = egy-egy sz�tagra t�bb hang vagy eg�sz kis dallam�v juthat)

A gregori�n �nek k�t nagy r�szre oszlik:

• a papi zsolozsma �nekei
• a mise �nekei

Tal�n az egyik legismertebb gregori�n eml�k�nk a “Dies irae” kezdet�, �si hagyom�nyokat �rz� k�z�pkori dallam. A f�lhangz� latin sz�veg szabad ford�t�sban �gy hangzik: A harag, vagyis a v�g�t�let napj�n a vil�g hamuv� lesz.

A “Dies irae” �nekform�ja: sequentia.

K�t fontos �nekform�t kell megeml�teni: sequentia �s tropus. Mindk�t forma �gy j�n l�tre, hogy a liturgikus dallamok hossz� melizm�i al� sz�veget szerkesztettek. A sequentia mint m�faj, jelent�sebb. Sequentia volt az �magyar M�ria Siralom is, eredeti c�me: Planctus ante nescia – szerz�je Geoffroi de Bretevil (XII. sz.)

A sequenti�k sz�ma id�vel igen megszaporodott �s egyre t�bb n�pi “prof�n” elem vegy�lt bele, amit az egyh�z nem n�zett j� szemmel. Ez�rt a XVI. sz�zadban eltiltott�k �nekl�s�ket, csup�n �tnek a haszn�lat�t enged�lyezt�k. (Ebben szerepel a Dies irae = halotti sequentia.)

Bizonyos egyh�zi sz�vegek tartalma alkalmas volt arra, hogy dramatiz�lva adj�k el� �ket, �gy keletkeztek a X. sz�zadban a liturgikus dr�m�k.

“�t queant laxis” (a szolmiz�ci�s gyakorlatok kialakul�sa)

A k�z�pkor vil�gi zen�j�t els�sorban a lovagi k�lt�szet k�pviseli, mely Franciaorsz�gb�l indult. D�l-Franciaorsz�gban, Provance-ban sz�letett a XII. sz�zadban, majd a XIII. sz�zadban az eretnekh�bor� miatt �ttev�dik �szak-Franciaorsz�gba. D�len trubad�roknak, �szakon trouvereknek nevezt�k e m�v�szet k�pvisel�it, akik k�lt�k �s zeneszerz�k is voltak egyszem�lyben.

Sz�rmaz�sukat tekintve: als�- �s k�z�pnemesek, de voltak f��ri k�pvisel�i is (hercegek, kir�lyok; a trouverek neves k�pvisel�je volt Oroszl�nsz�v� Rich�rd angol kir�ly). Alacsony sorb�l sz�rmaz� trubad�rokr�l is tudunk (v�ndordi�kok, koldul� szerzetesek). Dalaik: ballad�k, dr�mai elbesz�l� szerelmi dalok. (Ez ut�bbi a trubad�rk�lt�szet jellegzetes t�pusa.) T�bbnyire nemzeti nyelven sz�lalnak meg, hangszerk�s�rettel.

Mariot d’Arras (ejtsd: moni� d�rr�sz): “Ny�ri �nek” (a XIII. sz�zadb�l)

N�metalf�ld�n e m�faj k�pvisel�it minnesangereknek nevezik (minnesanger = szerelmi dalok szerz�je).

R�ma egyes kolostoraiban az a szok�s alakult ki, hogy a gregori�n dallam mell� k�s�r� sz�lamot kezdtek �nekelni. Ekkor ez m�g nem jelentett t�bbet, mint az egyes sz�lamok p�rhuzamos halad�s�t egym�s mellett, azonos t�vols�gban. Ennek a gyakorlatnak a neve “parafonia” volt, el�ad�it parafonist�knak nevezt�k. Feltehet�en kvart, illetve kvint t�vols�gban sz�lalt meg a k�s�r�sz�lam. K�zben a kolostorokban �s a templomokban megjelent az orgona, amely alkalmas volt a k�t sz�lam �sszecseng�s�nek kipr�b�l�s�ra. Az eur�pai t�bbsz�lam�s�g err�l a hangszerr�l kapta a nev�t is, �gy lett organum elnevez�s� ez az �nekl�si technika, melynek h�rom t�pus�t k�l�nb�ztetj�k meg.

1. Paralel (p�rhuzamos organum)
   Az alapdallamot kvart, illetve kvint t�vols�gra k�s�rte a m�sodik sz�lam (esetleg okt�v is megsz�lalhatott)
   
2. Szabad organum
   Az alapdallam az als� sz�lamban jelenik meg, a fels� sz�lam szabadon mozog. Haladhat p�rhuzamosan is az als� sz�lammal, de lehet ellenmozg�s is a k�t sz�lam k�z�tt (ellenpont).

   Egy�tthangz� hangk�zei: pr�m, kvart, kvint, okt�v, undecima.
   

3. Melizmatikus organum
   Az als� sz�lamban megsz�lal� alapdallam hossz� kotta �rt�keire a fels� sz�lamban t�bb hang sz�lal meg, ez�ltal a fels� sz�lam mozgalmas d�sz�t� sz�lamm� v�lik.

K�zismert p�lda erre: John of Fornsete (dzson of fornszet): Ny�r k�non (1240 k�r�l). A k�z�pkor �nekes zen�j�ben a hangszerek jelenl�te m�g igen eleny�sz�, sokszor alig �szrevehet�. Csak alkalmank�nt er�s�tett�k az �nekhangot.