Az �rz�kel�s fogalma, fajt�i, alapjelens�gei.

�rz�kel�s: v�lasz az �rz�kszervekre hat� energi�kra, a k�rnyezet mechanikai, h�-, k�miai �s f�nyenergi�t szolg�ltat, amelyekkel a receptorrendszereknek meg kell birk�zniuk. A szervezet �s a k�rnyezet akt�v kapcsolat�nak megnyilv�nul�sa, ez az alkalmazkod�s szolg�lat�ban �ll, l�nyege az inform�ci�felv�tel.

�rz�kel� rendszerek:

-         egyens�ly�rz�kel�s → bels� �rz�klet: egy szerv felel �rte, amely a bels� f�lben tal�lhat�, 3D-s elmozdul�sokra �rz�keny folyad�k van benne, az �rz�kel� sejtek fogadj�k a folyad�k elmozdul�s�t

-         tapint�s

-         �zlel�s

-         szagl�s

-         hall�s

-         l�t�s

-         a test bels� k�z�rzeti rendszere

-         szem�vegekbe szerelt lencs�kkel, prizm�kkal k�nnyen torz�that� a l�that� vil�g → kezdetben ez nagyon zavar�, rontja a t�j�koz�d�st, megnehez�ti a t�rgyak megfog�s�t

-         a tapasztalat szerepe fokoz�dik a t�rzsfejl�d�s sor�n (alkalmazkod�s)

-         az �szlel�s �s az �rz�kel�s val�j�ban nem k�l�nb�z� jelens�gek → ugyanazok a receptorok fogj�k fel �s idegi impulzusokk� �talak�tva  a r�juk hat� energiav�ltoz�sokat az agy elemzi

-         k�l�nb�znek azonban d�nt� fiziol�giai folyamatokban �s a keletkezett �lm�ny tekintet�ben

-         az inger fizikai t�rt�n�s, amely az �rz�kszervre hat → az �rz�klet ennek megfelel� esem�ny

-         kapcsolatukkal a pszichofizika foglalkozik

Vizsg�lati ter�letei:

-         azok az ingertulajdons�gok, amelyek az �rz�kleti min�s�gben t�kr�z�dnek

-         az ingerek �szrevehet�s�ge, az �rz�klet felkelt�s�hez sz�ks�ges legkisebb energia

-         az ingerek megk�l�nb�ztethet�s�ge, az a legkisebb ingerl�sbeli v�ltoz�s, amely felfedezhet�

-         az �rz�klet nagys�g�nak �s az inger nagys�g�nak �sszef�gg�se, az �rz�kleti sk�la

-         az �rz�klet azon tulajdons�gainak meghat�roz�sa, amelyek v�ltozatlanok maradnak, amikor az inger bizonyos jellemz�i megv�ltoznak

Az �rz�klet min�s�gi �s mennyis�gi jellemz�i:

-         l�t�s: sz�n tel�tetts�ge �s mint mennyis�gi jellemz�, a f�nyess�g

-         hall�s: mennyis�gi a hanger� (hangoss�g) �s min�s�gi a hangmagass�g

-         �zlel�s: min�s�gi a s�s, a keser�, az �des �s a savany� jellegek → t�rsulnak a szag-, szerkezeti �s h�m�rs�klet benyom�sokkal is

-         f�jdalom�rz�s: van �les, sz�r� f�jdalom �s m�ly, tompa f�jdalom

-         az �rz�klet fajt�j�t az ingerelt k�rgi ter�let hat�rozza meg

Ingerk�sz�b vagy abszol�t k�sz�b: a legkisebb ingerhat�s, amit a szervezet felfog, a receptorrendszerek �rz�kenys�g�t�l f�gg �s �rz�kszervenk�nt v�ltozik.

K�l�nbs�gi k�sz�b: az ingerl�s legkisebb megk�l�nb�ztethet� v�ltoz�sa ar�nyos az ingerl�ser�ss�g�vel. Ez az ar�ny 1/60 a f�nyess�gn�l �s 1/11 a hangoss�gn�l.

A l�t�s�rzet keletkez�se:

-         a l�t�s ingere a f�nyenergia, elektrom�gneses sugarak k�z� tartozik a gamma-sugarakhoz vagy a r�di�hull�mokhoz hasonl�an

-         jellemz�s�re a hull�mhossz szolg�l → 400 nm < l�that� f�ny > 700 nm

-         spektrum: a napf�ny prizm�n kereszt�lbocs�tott sziv�rv�nyszer� f�nymint�ja (k�k – v�r�s)

-         a legkisebb l�t�st eredm�nyez� f�nymennyis�g (pl. a f�ves talaj csillagf�nyben) �s a leger�sebb k�zt, amit m�g k�rosod�s n�lk�l elvisel�nk (havas t�j napf�nyben), milli�szoros k�l�nbs�g van

-         adapt�ci� vagy alkalmazkod�s: a szervezet fiziol�giai vagy pszichikai hozz�igazod�sa az adott vagy megv�ltozott k�rnyezeti felt�telekhez → l�t�sn�l a szemnek a f�nyhez, ill. a s�t�thez val� alkalmazkod�sa

-         „kieg�sz�t�” komplementer sz�nek: v�r�s+z�ld=s�rg�s sz�n, ha tiszta k�ket �s s�rg�t kever�nk �ssze, kioltj�k egym�st �s sz�rke lesz

-         ut�k�p: ha egy sz�nes mint�t hosszan n�z�nk (30 mp), majd becsukjuk a szem�nket, vagy egy sz�rke fel�letre tekint�nk, szint�n kieg�sz�t� sz�nt l�tunk

-         kontrasztjelens�g: olyan l�t�si jellemz�, melyben 2 inger k�z�tti t�nyleges, fizikai k�l�nbs�g feler�s�dik → vil�goss�g kontrasztn�l ugyanaz a k�z�psz�rke sz�n vil�gos alapon s�t�tnek, fekete alapon vil�gosnak l�tszik

-         sz�nt�veszt�k: nem �rz�kenyek a hull�mhosszk�l�nbs�gekre, r�szlegesen vagy teljesen sz�nvakok (f�rfiak 8%-�nak, a n�k 1%-�nak van valami sz�nl�t�si zavara)

A hall�s�rz�klet keletkez�se:

-         a hall�s ingere a leveg�molekul�k ritmikus s�r�s�d�se �s ritkul�sa, amit egy t�rgy (hangforr�s) rezg�se kelt

-         hull�mok form�j�ban terjed tov�bb

-         egyes pszichol�giai jellemz�i (�rz�kleti min�s�gei) kapcsolatba hozhat�k a fizikai ingerrel

-         a hangmagass�got f�leg a hanghull�m frekvenci�ja (gyakoris�ga, s�r�s�ge) hat�rozza meg, m�g a hangoss�got (hanger�t) az amplit�d�ja (kileng�se)

-         az emberi f�l 20 �s 20000 ciklus/m�sodperc (Hz) rezg�ssz�m� hangtartom�nyt hallhat → �regkorra ez a frekvenciatartom�ny sz�k�l

-         f�l�nk az �sszetett hull�mokat tiszta hangokra k�pes lebontani  nem tov�bb�tja t�k�letesen a hull�mokat a receptorokhoz, ill. az �sszetett hull�mok elemz�se (lebont�sa) nem pontos (kombin�lt hang hall�sa)

-         felhang: egy zeneszersz�m nemcsak saj�tos, jellegzetes frekvenci�t bocs�t ki, hanem annak t�bbsz�r�seit is → meghat�rozza a hangsz�nt