multidiszciplin�ris megk.: a sz� azt jelenti, hogy a tud. �g t�bb, m�s tud. �g m�dsze-reire, eredm�nyeire �p�t

redszerszeml�let� megk.: a szoc. minden egyes t�rs.- ban fell�p� probl�m�t �sszef�g-g� rendszerk�nt pr�b�lja kezelni, ok- okozati �sszef�gg�st keres.

t�rt�net�r�s, t�rt�nettudom�ny: az �r�sbelis�g �ta l�tezik, nem �lt. t�rv�nyszer�s�gek le�r�s�ra, vizsg�lat�ra, hanem egyedi t�rt�netek lejegyz�s�re t�rekszik

filoz�fia: az emberi l�tr�l val� gondolkod�s tudom�ny�ga, sz�mos m�s tud. �g kiala-kul�s�nak �sforr�sa

demogr�fia: a XVII. sz. k�zep�n alakult ki, atyj�nak John Grauntot tekintj�k. London hal�loz�si statisztik�it elemezte, vizsg�lta. A demogr�fia t�rgya a n�pess�g sz�m�ra, �sszet�tel�re hat� folyamatokat vizsg�l� tud. �g.

politika tudom�ny: a VXII. Sz. m�sodik fel�ben John Locke nev�hez k�t�dik kiala-kul�sa (az angol polg. forr . ideje). A polg�ri r�teg egyre nagyobb szerepet akart mag�-nak, politikai befoly�st k�veteltek. Locke felsz�lal�saiban t�rv�nyjavaslatokkal, t�rv. m�dos�t�sok aj�nl�s�val pr�b�lta a polg�rs�g gazdas�gi hatalma mell� a politikai hatalmat is n�velni.

A politika tudom�ny t�rgya: a politikai int�zm�nyek, a politikai folyamatok, a politi-kai magatart�sform�k elemz�s�vel foglakoz� tudom�ny.

A politika tudom�ny emberk�pe a homo politicus. Ez azt takarja, hogy az ember tettei m�g�tt mindig a hatalom megszerz�s�re, n�vel�s�re, megtart�s�ra ir�nyul� t�rekv�s �ll.

k�zgazdas�g tudom�ny: a XVIII. sz. k�zepe; Adam Smith nev�hez f�z�dik. Fontos munk�ja a Nemzetek Gazdas�ga c. k�nyv. Ebben fejtette ki a „l�thatatlan k�z” elm�let�t, amely azt takarja, ha az �llam nem avatkozik bele a gazdas�gi �letbe, akkor az egy�nek �n�rdekk�vet� magatart�sa optim�lis gazdas�gi eredm�nyeket id�z el�. Az �llam ne szab�lyozzon semmilyen folyamatot, a versenyszitu�ci� majd eld�nti a helyzetet.

a szociol�gia tudom�nya: a XIX. sz. elej�n alakult meg �n�ll� tudom�nyk�nt. Kialakul�s t�bb ember nev�hez f�z�dik; �k kezdt�k el k�rvonalazni a tud.-�g alapjait:

A tud. �g „igazi” alap�t�i:

Az 1700- as �vek v�g�n, �s az 1800- as �vek elej�n Eur�p�ban jellemz� volt az urba-niz�ci�, az emigr�ci� a smith-i politik�nak k�sz�nhet�en, amely a gazdas�got helyezte el�nybe. A legrosszabb helyzetben a v�rosi munk�scsal�dok voltak (gyerekmunka, rossz �letk�r�lm�nyek, szeg�nyh�z, 14-16 �r�s napi munka). A XVIII. sz elej�t�l megfigyelhet� volt az a tendencia, amely a kialakult rossz �letk�r�lm�nyek miatt n�vekv� alkoholizmust, er�szakoss�got, �ngyilkoss�got eredm�nyezett. Marx �s Engels els� munk�ja arra ir�nyult, hogy hogyan lehetne a munk�ss�g helyzet�n jav�ta-ni, visszaszor�tani a devi�ns viselked�st. Javaslataikat nem fogadt�k nyitottan, a t�rs. jobb�t�s�ra ir�nyul� t�rekv�seiket nem tudt�k �rdemben megval�s�tani.

szoci�lpszichol�gia tudom�nya: Gustav Le Bon nev�hez f�z�dik, a XIX. sz m�sodik fel�t�l, a T�megl�lektan c. munk�j�t�l sz�m�tjuk �n�ll� tud.-nak. Ebben a munk�j�ban fogalmazta meg, hogy az egy�n elszigetelt emberk�nt m�s agatart�sform�t vesz fel, mint egy t�rs. csop. tagjak�nt. Vizsg�lati ter�lete a csoporthat�s egy emberre.

antropol�gia: a XIX. sz. elej�n alakult ki az USA- ban kultur�lis, Nagy- Britanni�ban szoci�lis antropol�gi�nak nevezik. T�rgy�t az befoly�solta, hogy gyarmattart� vagy nem tart� orsz�gban m�velt�k. A gyarmattart� orsz�gokban az ter�let�k�n �l� t�rzsek, nemzetek kult�r�j�t, hagyom�nyit pr�b�lta vizsg�lni.

A gyarmatot nem tart� nemzetekn�l a saj�t nemzet�k folkl�rj�t, szak�sait, hagyom�-nyait, kult�r�j�t vizsg�lta. Ezek megtart�s�ra, meg�rz�s�re t�rekedett.

ipar- �s �zemszociol�gia: azzal foglalkozik, hogy a k�l. gy�rakban, �zemekben a dolgoz�k milyen �letk�r�lm�nyek k�z�tt dolgoznak, milyen hat�konys�ggal termelnek, mivel lehet jav�tani a k�r�lm�nyeket �s n�velni a hat�konys�got.

agr�rszociol�gia: a mez�gazdas�gban �l�k �letk�r�lm�nyeinek tanulm�nyoz�s�val foglakoz� tudom�ny

v�llalkoz�sok szociol�gi�ja: azt vizsg�lja, kikb�l lettek v�llalkoz�k, milyen iskolai v�gzets�ggel rendelkeztek ezek az emberek, kik tudtak megmaradni itt, kikb�l ker�lt ki az �j rendszer kr�mje

v�rosszociol�gia: milyen ker�letben, ter�leten, etnikai csoportban �l�k, milyen funk-ci�j� v�rosban (vil�gv., f�v�ros, megyesz�khely) �l� emberek milyen k�r�lm�nyek k�z�tt �lnek, milyen a devi�ns viselked�s�ek ar�nya, egy adott szitu�ci� (pl. �j h�z) hogyan hat a k�z�ss�g �letk�r�lm�nyeire

faluszociol�gia: mekkora a falu l�leksz�ma, ennek hat�sai, az egyes falvak �sszeha-sonl�t�sa, az egyes r�gi�k (idegenforg., gazdas�gi, mezgazdi., elszigetelt) �sszehason-l�t�sa �s ennek befoly�sol� ereje

tanyaszociol�gia: k�t t�rsadalmi csop. figyelhet� meg, a tanulatlan, rossz anyagi k�r�lm�nyek k�z�tt �l�k, valamint az elit r�teg, amely a v�rosok ny�zsg�se el�l menek�ltek oda �nsz�ntukb�l, hobbyk�nt

1968- as p�rizsi di�kl�zad�s �ta l�tezik, a 16-30 �v k�z�ttiek saj�tos probl�m�it vizs-g�lja

az egy�n �let�ben milyen szociol�giai ter�letek, �llom�sok figyelhet�k meg (kato-nas�g, csoportba tart., stb)

az adott m� megsz�let�s�nek milyen t�rs.-i, kult., gazdas�gi hat�sok �llnak a h�tte-r�ben, az megjelenik- e a m�ben, �s ha igen, akkor hogyan