8. t�tel: Mit nevez�nk t�rsadalmi szerkezetnek, t�rsadalmi r�tegz�d�snek �s t�rsadalmi egyenl�tlens�gnek? Mutassa be a magyar t�rsadalom szerkezet�t a k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szakt�l napjainkig!

A t�rsadalomban �l� egy�neknek �s csal�doknak nagy t�mb�kben val� elrendez�d�se. Ezek a t�mb�k k�l�nb�znek egym�st�l, a t�rsadalmi munkamegoszt�sban elfoglalt helye, a sz�k�s javakhoz val� hozz�jut�s m�dja �s m�rt�ke szerint, valamint egym�st�l elt�r� �s ellent�tes �rdek�k alapj�n.

K�l�nb�z� ism�rvek foglalkoz�s, beoszt�s, munkahely, iskolai v�gzetts�g, lak�hely alapj�n meg�llap�tott kateg�ri�k �s azok hierarchikus sorrendje. Ezen ism�rvek alapj�n alakul ki egyenl�tlens�g a t�rsadalomban

Az egy�nek �s a csal�dok, valamint a k�l�nf�le ism�rvek alapj�n defini�lt t�rsadalmi kateg�ri�k helyzete a t�rsadalomban, melyek nagy k�l�nbs�geket mutatnak

A k�t vil�gh�bor� k�zti id�szak t�rsadalmi helyzet�b�l sz�letett elk�pzel�sek, melyeket Erd�lyi Ferenc vizsg�lta. Az 1943-as Sz�rsz�i-konferenci�n adta el� n�zeteit a kett�s strukt�r�ja szerint: a feud�lis �s kapitalista strukt�ra egy-id�ben l�tezik, egym�st kieg�sz�tve m�k�dik.

A feud�lis t�rsadalom r�tegei:

�llamhivatalnokok, nagybirtokosok, t�rt�nelmi arisztokr�cia, �ri k�z�poszt�ly, egyh�zak, nemzeti kispolg�rs�g.

A kapitalista t�rsadalom r�tegei:

nagyv�llalkoz�k, polg�ri sz�rmaz�s� arisztokrat�k, kisiparosok- kiskeresked�k, szabad �rtelmis�giek, polg�ri k�z�poszt�ly, ipari munk�ss�g.

A fent megnevezett csoportok a t�rs. 10-12%-�t tett�k ki, a fennmarad� nagy h�nyadot a paraszts�g tette ki, amely leszakadva, nagyon rossz k�r�lm�nyek k�z�tt tengette mindennapjait. Nagy t�bbs�gben voltak -Erd�lyi t�rsadalom alatt �l�knek nevezet �ket- nem sz�ltak bele a gazdas�gi, politikai k�rd�sekbe, m�g a saj�t helyzet�ket �rint� k�rd�sekbe sem.

N�pi demokratikus rendszer j�tt l�tre. Politikai �letben a t�bbp�rtrendszer kezdett kialakulni,

Gazdas�gi �let ben vegyes tulajdon volt jellemz�, a mag�n, a termel�sz�vetkezeti �s az �llami.

F�ldoszt�sok lezajl�sa, melynek c�lja: elker�lni a lakoss�g �lelmiszerhi�ny�t. A 100 holdn�l nagyobb f�ldeket felosztott�k, �s a nincstelenek k�z�tt sz�tosztott�k. F�ldet a nincstelen zsell�rek kaphattak. Ennek k�vetkezm�nye, hogy a kisbirtokosok �s a t�rpebirtokosok lettek t�ls�lyban, aminek k�vetkezt�ben a t�rsadalom szerkezete is megv�ltozott. A nagybirtokosok ar�nya cs�kkent, a t�ls�lyt a paraszts�g jellemezte. A csal�dtagonk�nt j�r� 1-2 hekt�r f�ld csal az �letben marad�shoz volt el�g, tov�bbl�p�sre, fejleszt�sre nem volt lehet�s�g.

Szovjet hat�s meger�s�d�se. �talak�tott�k a politik�t, egyp�rtrendszer val�sult meg.

A gazdas�gi �letben nincs mag�ntulajdon, csak �llami, sz�vetkezeti. A kul�ks�got is felsz�molt�k. Neh�zipar fejleszt�s�nek al�rendeltek mindent, �j gy�rakat hoztak l�tre ® a falvakb�l sok ember v�ndorolt az ipari centrumokba, a mez�gazdas�ggal foglalkoz�k betan�tott- �s seg�dmunk�sokk� v�ltak.

A t�rs.-ban nagyr�szt politikai ideol�giai nyom�sra elterjedt a h�s szt�lini t�rsadalmi szerkezeti modell. Alapvet�en a Szt�lini t�rsadalom szerkezet, modell: az �n. 2 + 1 modell, mely m�g az 1980-as �vekben is �ltal�nosan elfogadott volt.

2 Oszt�ly ipari munk�ss�g

termel�sz�vetkezeti paraszts�g

1 r�teg �rtelmis�gi r�teg

Ferge Zsuzsa ’60-as �vekben �j t�rs.-i szerkezetet v�zolt fel a szociol�gi�ban. Elm�let�t az jellemezte, hogy a munka jellege szerint osztotta fel a t�rs.-at. A csal�d jelleg�t a munka jellege szerint lehetett v�lem�nye szerint felosztani.

Ferge-f�le csoportokat tov�bb differenci�lt�k. Vezet� beoszt�s�akat k�l�n v�lasztott�k a nem vezet� beoszt�si szak�rtelmis�gt�l.

A vezet� beoszt�s�akat alcsoportokba sorolt�k aszerint, hogy milyen munk�t v�geztek:

A szak�rtelmis�get szakm�k szerint differenci�lt�k:

Az irodai dolgoz�kat m�g jobban k�l�nv�lasztott�k a k�z�pszint� szellemi foglalkoz�s�akt�l.

A szakmunk�sokat �s a betan�tott munk�sokat szakm�k szerint differenci�lt�k:

A mez�gazdas�gban foglalkoztatottakat k�t szempont szerint differenci�lt�k:

Ez a t�rs.-i szerkezet m�r t�ldifferenci�lt, �tl�thatatlan volt, szemben a szt�lini t�legyszer�-s�tett modellel.

Kolosi Tam�s v�lem�nye szerint nem el�g a munka jelleg�b�l kiindulni, hanem sz�ks�g van az egy�nek �s a csal�dok �letk�r�lm�nyeinek, �s �letm�dj�nak elemz�s�re is. Munk�ja nagy �tt�r�st hozott.

dimenzi�k:

Szel�nyi Iv�n �s Konr�d Gy�rgy elemezte a magyar t�rsadalom szerkezet�t. Az �rtelmis�g �tja az oszt�lyhatalom fel� c�m� alkot�suk nagy v�ltoz�s volt. 7 csoportot hat�roztak meg. Kett�s piramis elm�let.

�llami szektor

1

3 2 Mag�n szektor

4

6 5 7

1, k�der elit: akkori rendszerh� gazd.-i, pol.-i vezet�k csop.-ja.

T�bb gazdas�gi v�ltoz�s volt, mely kedvez�tlen�l befoly�solta a t�rs. szerkezet�nek alakul�s�t.

Ennek „eredm�nyei”:

Ma a „j�vedelemoll�” sz�rai k�zti k�l�nbs�g 10-12x es j�vedelem. A k�z�pr�teg nagyon kicsi, gyenge, nincs er�s, gazdas�gilag stabil v�llalkoz�i r�teg. Ha az oll� m�g tov�bb ny�lik, ki fog alakulni a d�l- amerikai szindr�ma.

Az anyagi �s szellemi javak �sszess�ge. Minden ember alkotta t�rgy, tud�s �s hiedelem, valamint azok a viselked�si szab�lyok, amelyeket a t�rsadalom tagjai az el�z� nemzed�k tagjait�l �r�k�lnek �s tanulnak meg.

Elemei:

Pierre Bourdiene francia szociol�gus foglalkozott a k�rd�ssel, a „T�rsadalmi egyenl�tlens�gek �jra termel�d�se” c. m�v�ben.

Meg�llap�t�sai:

A kultur�lis t�ke probl�m�it is � elemezte:

Minden csal�d rendelkezik egy meghat�rozott szint� kultur�lis t�k�vel, amit a gyerekeknek �tadnak.

Elit csal�dok:

A gyermekeit arra nevelik, hogyan kell viselkedni, �s az elit t�rsadalomban jellemz� t�m�kra k�sz�tik fel, t�bb idegen nyelvre tan�tj�k. Elit sport�gak �z�s�re �szt�nzik pl.: lovagl�s, tenisz, golf stb…

Nem elit csal�dok:

A gyerekek nyelvi kifejez� k�szs�g�t elemezte, nagyon alacsony szint� volt (sz�haszn�lat, sz�szerkezet) a csal�db�l hozt�k. H�tr�nyos helyzetben vannak, az iskola nem tudja korrig�lni, kiegyenl�teni.

A m�sik fontos befoly�sol� t�nyez� az ETHOS jelens�ge, amellyel minden csal�d rendelkezik a kultur�lis alapt�ke mellett. Az ETHOS nem m�s, mint a csal�dok gyermek�k tan�ttat�s�hoz kapcsol�d� �rt�k- �s normarendszere. Az alacsony v�gzetts�g� sz�l�ket kudarcker�l� magatart�s jellemzi, ez ETHOS szempontj�b�l azt jelenti, hogy nem v�rj�k el gyermekeikt�l a magasabb iskolai v�gzetts�get. Nem akarj�k szembes�teni ut�daikat lemarad�sukkal. Az elit csal�dok gyermeki ezzel sz�ges ellent�tben cselekszenek.

Probl�ma: a lakoss�g �ltal�nos m�velts�gi sz�nvonala alacsony volt. Az elemi iskola 6 oszt�lyos volt. 1945 ut�n vezett�k be a 8 oszt�lyos rendszert. Az �ltal�nos m�velts�get emelni kellett, mert erre tudt�k r��p�teni a szakk�pes�t�st. L�trehozt�k a dolgoz�k esti iskol�j�t. A gazdas�gban er�ltetett iparos�t�s ment v�gbe, f�leg a neh�zipart fejlesztett�k. Ezzel gazdas�gi ig�nyeknek rendelt�k al� az oktat�si rendszert is. A megl�v� neh�zipari, m�szaki egyetemeket fejlesztett�k, �j f�iskol�kat hoztak l�tre. A m�szaki �rtelmis�g k�pz�se k�t egyetemen folyt, a Miskolci Neh�zipari Egyetemen, �s a Budapesti M�szaki Egyetemen. Ki�p�tett�k a szakmunk�sk�pz�s orsz�gos h�l�zat�t. Az �j rendszer vezet� r�teg�t k�l�nb�z� tov�bbk�pz�-seken fejlesztett�k tov�bb.

A gazdas�gi �letben �j koncepci� a mez�gazdas�g fejleszt�se. A mez�gazdas�ggal kapcsolatos oktat�si int�zm�nyek ker�ltek el�t�rbe. Agr�rtudom�nyi egyetemek fejleszt�se a nagy�zemi mez�gazdas�g ig�nyeinek megfelel�en. Mez�gazdas�gi f�iskol�kat hoztak l�tre. Technikumok h�l�zat�nak ki�p�t�se. Mez�gazdas�gi szakk�z�piskol�k l�trehoz�sa. Szakmunk�sk�pz�s orsz�gos h�l�zata.

A ’60-as �vek v�g�n a megyek�zpontok fels�oktat�si int�zm�nyt szerveztek maguknak, mert ez volt a divat® tan�t�, tan�rk�pz� f�iskol�k elszaporod�sa, mert gyorsan �s olcs�n ki lehette alak�tani, nem a munkaer�ig�nyhez igaz�tott�k az iskol�k l�trehoz�s�t.

A gazdas�gi szervezetek inspir�lt�k az embereket magasabb fizet�ssel, levelez� �s esti tagozatok indultak (beiskol�z�s) ® elterjedt a mennyis�gi szeml�let (l�nyeg, hogy min�l t�bb hallgat�t bocs�sson ki, a munkahelyen magasabb fizet�s �s beoszt�s) ® pap�rszeml�let ® ez kihatott a gazdas�gi t�rsas�gok m�k�d�s�re (negat�van).

Fausn� Szikra Katalin: A tud�s le�rt�kel�d�se.

L�nyege: Magyarorsz�gon megindult a mag�nszektor fejl�d�se. ® t�bb p�nzkereset. Az �retts�gizett fiatalok nem mindig tanultak tov�bb, ink�bb j�l men� szakm�t v�lasztottak. Az �rtelmis�gi p�lya egy r�sze eln�iesedett. A tud�s le�rt�kel�d�tt. Az 1988-as T�rsadalmi t�rv�ny elfogad�sa ut�n eredeti t�kefelhalmoz�d�s kezdett beindulni, aki tudott, a privatiz�ci�b�l nagyobb hasznot tudott szerezni, mint a v�gzetts�gb�l.

�ltal�nos probl�m�k: egyre kevesebb a gyerek ® �sszevonj�k az iskol�kat, a kisebb telep�l�seken csak egy iskola van. Gazdas�gi probl�m�t okozott a n�pess�gcs�kken�s. A korm�nyz�s nem foglalkozott vele. A pedag�gusok egy r�sz�t le�p�tik. A megold�si javaslat erre:

funkcion�lis analfab�tizmus olt jellemz� haz�nkra. Az �lt. isk.-b�l kiker�l�k 10-15%-a ilyen. Tud �rni �s olvasni, de nincs sz�veg�rt�s, �n�ll� gondolkod�s. Az ilyen di�kok t�bbs�ge szakmunk�sk�pz�kbe nyert felv�telt szakm. k�pz�k. Sz�nvonal�nak visszaes�se.

Feleslegesen k�pzett szakmunk�sokb�l lettek a potenci�lis munkan�lk�liek. A gyakorlati oktat�st is egyre nehezebben tudt�k biztos�tani, anyagi �szt�nz�st is bevettetek. Id�vel az iskol�hoz sz�ks�ges tan- �s munkaeszk�z�k beszerz�se a sz�l�kre h�rult.

Az egyes gimik sz�nvonala k�zt is jelent�s k�l�nbs�gek voltak. A m�rce az volt, hogy di�kjaik k�z�l milyen ar�nyban nyertek felv�telt n�v�sabb egyetemekre.

Az 1990-es �vek els� fel�ben az int�zm�nyek strukt�r�ja sz�ttagolt volt. 89 �n�ll� jog� fels�oktat�si int�zm�ny volt (�llami), szorgalmazt�k, hogy az int�zm�nyeket vonj�k �ssze (integr�ci�) v�rosi vagy r�gi�i szinten. C�l, hogy a hallgat�i l�tsz�m legal�bb 5000 f� legyen. M�sik c�l a p�rhuzamos k�pz�sek, int�zm�nyek felsz�mol�sa. Az egyetemek, f�iskol�k fejkv�t�b�l gazd�lkodnak, de sz�ks�g van piack�pes k�pz�sekre. Igyekeztek olyan k�pz�seket ind�tani, hogy bev�telre tegyenek szert. Az integr�ci�s koncepci� 2000 janu�r 01.-t�l l�pett �rv�nybe, ennek �rtelm�ben 13 Universitas (egyetemi) k�zpont j�tt l�tre.

1. Szegedi

2. Debreceni

3. Miskolci

4. G�d�ll�i

5. Budapesti K�zgazdas�gi �s �llamigazgat�si

6. Budapesti M�szaki

7. E�tv�s L�r�nt Tudom�ny Egyetem

8. SOTE + Hajnal Istv�n Eg�szs�g�gyi

9. P�csi

10. Veszpr�mi

11. Kaposv�ri

12. NYME: karai:

Tand�j: A Bokros-csomag idej�n bevezett�k®t�ntet�sek! Tov�bbtanul�si k�lts�gek egy r�sze. Hitelkonstrukci�k: a hallgat�k a v�gz�s�ket k�vet�en t�rlesztik.

A rendszerv�lt�s ut�n ingatlanjaik egy r�sz�t visszakapt�k. Vil�gi szakon is k�peznek embereket, pl.: jog�szokat, k�zgazd�szokat. Erre t�rekedik az �sszes egyetem.