Georg Wilhelm Friedrich Hegel

1770-ben Stuttgard-ban sz�letett.

-teol�gi�t �s filoz�fi�t hallgatott

-szobat�rsa volt Schellingnek

-korai �veiben lelkesedik Rousseau-�rt, �s a francia forradalom�rt

-k�s�bb attit�d-v�lt�s k�vetkezik be: a val�s�ggal val� megb�k�l�st v�lasztja

1801: Schelling �ltal J�n�ban kap munk�t

-meg�rja els�, fontos k�nyv�t: A szellem fenomenol�gi�ja

1806: Bamberg

1808: N�rnberg: egy gimn�zium igazgat�ja

-m�sodik k�nyve: A logika tudom�nya

1816: Heidenberg Egyetem

-harmadik k�tet: Enciklop�dia (Logika, Term�szetfiloz�fia, Szellem filoz�fi�ja)

1818: Berlinbe h�vj�k, hatalmas h�rn�vre tesz szert: A jogfiloz�fia alapvon�sai

1831: koleraj�rv�ny t�r ki a v�rosban, � is belehal.

-gondolkod�i k�vetkezetess�g

-a l�t eg�sz szf�r�ja – szellemi l�t: tagadja az �nteremt�st

-kezdetben volt a LOGOSZàmindig volt/van/lesz, � teremt mindent, � a minden.

-nem zavarja az anyag, az emberi akaratszabads�gàmi nemcsak felismerj�k a logoszt, hanem az munk�lkodik benn�nk

↓

Abszol�t idealizmus, p�nlegizmus!

-az abszol�t vil�gszellemet igyekszik minden oldalr�l k�rbej�rni

-az �g�r�g ontol�gi�t, a kereszt�nys�get, a keleti vall�sokat tanulm�nyozza: igyekszik mindent be�p�teni az eszmevil�g�ba.

-� az utols�, eg�sz, befejezett �letm�v� metafizikus!!!

-elt�nik n�la az �sk�p-k�p, a transzcendencia, az immanenciaàhelyette azonoss�g-elv/ identit�s-elv jelenik meg: nem Isten magyar�zza a vil�got, hanem �ppen ford�tva: a vil�g az Istent!!!

-szerinte Kant a megismer�s form�it �tengedte az �n spontaneit�s�nak.

-Hegel hozz�teszi: a t�rgy �gy val�s�gos-e?

Kant: „szubjekt�v, lapos idealizmus”

Hegel Arisztotel�szt id�zi: „A gondolkod�s igazs�ga a t�rgyak igazs�ga.”

↓

Objekt�v idealizmus megval�sul�sa

(Fichte: a t�rgy az �n t�telez�se – � Kant nyom�ban j�rt)

-az emberi gondolkod�s: az igazs�g �s a l�t tal�lkoz�sa, a teremt� vil�gszellem gondolkod�sa.

Szellem=geist

-a gondolkod�s, az igazs�g �s a l�t egybeesnek: absz. idealizmus

„Minden, ami val�s�gos, az �sszer�. �s minden, ami �sszer�, az val�s�gos.”

-abszol�t eszme: idee

-szellem: geist

-a szellem teremti �nmag�t: Istenre nincs sz�ks�g!

A szellem dialektik�ja

Schelling: szellem= l�thatatlan term�szet

Fichte: kidolgozta a szubjekt�v tudat t�rt�net�t

Hegel: WERDEN – Lev�s folyamata: alakul�sban/ mozg�sban lev�s folyamata

Abszol�tum=�ntev�keny tudat, szellem – meghat�rozza �nmag�t, a sokas�gban is egyedi, egys�ges, megism�telhetetlen marad)

-sz�ks�ge van a lev�sre, hogy �nmag�ra tal�ljon, „felemelkedjen!” ez�rt a folyamatos fejl�d�s �tj�n j�r

-v�gs� eredm�nye az abszol�tum!

-a gondolatok cseppfoly�sak

Plat�n: „a l�t nem mozg�s-e?”

-fogalom (t�zis) �tcsap ellent�t�be (antit�zis) à ezek egym�sban val� felold�d�sa a szint�zis

„az azonoss�g �s nem-azonoss�g azonoss�ga”

-totalit�s elve: a r�sz van az eg�sz�rt, az eg�sz fontos csak igaz�n.

(aufreben: felemel/megsz�ntet – fogalma)

-azonoss�g t�rv�nye

Ellentmond�s

-a mennyis�gi v�ltoz�s �ltal�ban min�s�gi v�ltoz�st is eredm�nyez

-Isten hal�l�nak t�tele: Istenre nincs sz�ks�g – Isten halott; b�r l�teleme a felt�mad�s!

Filoz�fi�j�t  spekulat�v nagyp�nteki filoz�fi�nak tartj�k.

Filoz�fiai rendszere:

A) logika/ ontol�gia

-az abszol�t eszm�t t�rgyalja, mag�n �s mag��rt val� l�t�ben �s annak folyamat�ban!

-a logika az eszm�nek l�t�t, mint elvont fogalmat �rja le.

-kifejletlen�l, �nmag�t m�g nem ismerve l�tezik.

-ez m�g a semmivel azonos.

-csak az v�lhat val�s�g elem�v�, ami a lev�s folyamat�ba l�p. (werden)

-megtagadja �nmag�t – elidegenedik mag�t�l; �tl�p egy m�s l�tbe: a term�szetbe.

B) term�szetfiloz�fia

-az abszol�t eszm�t t�rgyalja, az � m�sl�t�ben �s annak folyamat�ban

-az eszme k�ls�v� v�lik, t�rgyiasul.

-a term�szet m�r t�rben l�tezik, s b�r id�beli l�tez�se m�g nincs; csak �r�k k�rforg�sa van!

-a term�szet l�pcs�fokszer�en bontja ki mag�t:

• Mechanikai
• Fizikai
• Szerves fizikai fejl�d�s

(egym�sra k�vetkeznek↓)

-az elidegenedett szellem csapong a vil�gban, fokr�l fokra t�r �ntudatra

-lassan az emberbe „k�lt�zik”

C) szellemfiloz�fia

-az abszol�t eszm�t, mint mag�hoz val� visszat�r�s�t, �nfelismer�s�t �s annak folyamat�t vizsg�lja.

-kialakul a l�tez�s id�beli ter�lete – a t�rt�nelmi l�tez�s

-az ember felismeri �s megval�s�tja a szabads�g�t

-tudatos�tja saj�t fejl�d�s�t (vall�s, m�v�szet, filoz�fia)

-a szabads�g felismert sz�ks�gszer�s�g, az �sz csele

-rendszere determinista: nincsenek v�letlenek → minden az absz. eszme szab�lyai szerint m�k�dnek.

-az abszol�t eszme �nmag�ra ismer (vall�s, m�v�szet, filoz�fia seg�ts�g�vel) �s felismeri, hogy v�ltoz�sa az �nkifejez�s�nek, �nkifejl�d�s�nek folyamata volt.