| 		
		 
 JOHN STUART MILL
  2007.05.11. 07:58 
JOHN STUART MILL: (1806-1873) 
  
-felismerte, hogy az egyn mozgstere leszklt 
-a szabadsg magba foglalja a gondolkods, az rzelmek, a lelkiismeret, a vlemnyek s kinyilvntsuk, tovbb az zls s az egyesls teljes szabadsgt 
-trsadalomnak nincs beavatkozsi joga a magnletbe 
-egynisg kulcsfontossg tnyez 
-alapttele: az egynnek a polgri trsadalom ellenben kell a boldogsgt kikzdenie 
-csak az egynisgek kpesek elidzni a fejldst 
-egynnek el kell sajttania a trsadalmi tapasztalatokat, szoksokat 
-nem lehet a cselekvsek rtkt kizrlag a hasznossgon mrni 
-utilitarizmus nem alapulhat egyedl a hasznossg elvn, prostani kell a hasznossgot az igazsgossg elvhez 
-modellt kvn szolgltatni a szabadsg problematikjnak vizsglathoz 
-az a np, amely a hatalmat gyakorolja nem mindig azonos azzal, amelyen a hatalom gyakoroltatik 
-a np akarata a np legnagyobb, vagy legaktvabb rsznek az akaratt jelenti 
-lehetsges az, hogy a np elnyomja az sszessg egy rszt, az ilyen jelleg elnyoms ellen ugyangy vintzkedseket kell tenni, mint a hatalommal val visszals ellen 
-felismerte, hogy a polgri trsadalom struktrjnak alakulsa, az llam vltozsai, a brokratikus szervezet trhdtsa, az irnythat trsadalmi nyilvnossg egyttese rvn az egyn mozgstere leszklt 
-mostanra a trsadalom flbe kerekedett az individualitsnak 
-a kzvlemny s az llamhatalom is az egyn zsarnokv vlhat 
-a trsadalom jogtalanul kiterjesztheti hatalmt az egyn felett 
-alapelv, amely szablyozza a trsadalomnak az egynnel szemben alkalmazott ellenrz s knyszert tev-t: az nvdelem az egyetlen olyan cl, amelynek rdekben az emberisgnek joga van beavatkozni brmely tagja cselekvsi szabadsgba 
-a szabadsg mindenekeltt a szabadsg tudata, elvlaszthatatlan a megismerstl 
-minden emberi cselekvsnek a szenveds elkerlse s az rm vgya az oka, minden ember a sajt rmt keresi az letben 
-BENTHAM: hasznossgi elmlet alapelve: az llam s a jogrendszer feladata sszehangolni az nrdek motivlta cselekvseket a kzrdekkel, oly mdon, hogy biztostsa az llampolgrok szmra a boldogsg lehetsges maximumt 
-Mill kimutatja, hogy nem lehet a cselekvsek rtkt kizrlag a hasznossgon mrni 
 |