A romanik�hoz:

Ø      (congregatio monastica: egy rend t�bb �n�ll� kolostor�nak �nk�ntes sz�vets�ge egyetlen vezet� -  pl. korm�nyz�ap�t, f�ap�t –ir�ny�t�sa alatt.)

Els� p�ld�ja a clunyi kongreg�ci�

Cluny: Burgundi�i kolostor, amelyet J�mbor Vilmos aquit�niai her­ceg alap�tott 910. szeptember 11-�n. Az uralkod� gazdag aj�n­d�kokkal l�tta el, �s p�pai v�delem (teh�t nem fel�gyelet) al� helyeztette alap�tv�ny�t. Ap�tjai (-Berno, -Odo, -Od�lo) r�v�n Cluny egy kolostori reformmozgalom kiindul�pontja lett, amelynek az eredeti c�lkit�z�st messze fel�lm�l� hat�sa volt.

„Tudd meg - �rta Raoul Glaber -, e kolostornak nem akad p�rja a latin kereszt�ny vil�gban, kiv�lt, ha a d�mon uralta lelkeket kell megmenteni. Oly gyakran veszik itt magukhoz az �ltet� szents�geket, hogy alig m�lik el nap an�l­k�l, hogy seg�ts�g�kkel ki ne ragadn�nak egy lelket az �rt� d�monok hatalm�­b�l. A kolostorban a szerzetesek nagy sz�m�nak k�sz�nhet�en az a szok�s j�rja - s ennek j�magam is tan�ja voltam -, hogy a mis�ket megszak�t�s n�lk�l mondj�k, a nap els� �r�j�t�l az �jszakai nyugodalom idej�ig; oly nagy m�lt�s�g­gal, oly nagy �h�tattal, oly nagy tisztelettel, hogy �gy v�ln�d, nem emberek, sok­kalta ink�bb angyalok mis�znek."

Kieg�sz�t�s a g�tik�hoz:

Ø      A XII. sz�zadban Franciaorsz�g k�zponti ter�let�n, Ile-de-France-ban alakul ki az �j st�lus, a g�tika m�v�szete.

Ø      Jellemz�je lesz a korszaknak, hogy a sz�tsz�rtan fekv� nagy kolostori k�zpontok h�tt�rbe szorulnak �s felv�ltj�k �ket a v�rosokban l�trej�v� m�v�szeti centrumok.

Ø      A g�tika m�v�szetszeml�let�nek kiindul�pontja nem a Bern�t �ltal k�pviselt konzervat�v �ll�spont, a m�v�szetr�l alkotott �t�letek megalapoz�s�ban nagyobb szerephez jutnak a skolasztikus filoz�fia �j t�rekv�sei.

Ø      Mindenekel�tt a P�rizs k�rny�ki Saint-Victoire-kolostor iskol�ja hat er�sen a korai g�tik�ra.

Ø      A g�tikus sz�kesegyh�z Franciaorsz�gban a kir�lyi hatalom szimb�lum�v� fejl�dik, s ezen �p�lett�pus tov�bbi terjed�se minden�tt szoros kapcsolatban van a kir�lyi hatalom meger�s�d�s�vel.

Ø      Suger ap�t: Saint-Denis �p�ttet�je, kor�nak egyik legmark�nsabb egy�nis�ge. Fontos szerepet v�llalt a politikai �letben, VI. majd VII. Lajos kir�ly k�zpontos�t� t�rekv�seinek egyik legf�bb t�masza. A kir�lyi hatalom meger�s�t�s�n dolgozott kolostor�n bel�l is. Suger 1081-ben sz�letett �s 1151-ben halt meg. Fiatalon ker�lt Saint-Denis-be, r�vid id�n bel�l a kir�ly bizalmasa lett. 1122-ben v�lasztott�k ap�tt�, reformj�t 1127-ben hajtotta v�gre. H�zass�got k�zvet�tett VII. Lajos �s Aquit�niai Eleon�ra k�z�tt. 1147-t�l, mikor a kir�ly keresztes hadj�ratra ment, � volt az orsz�g r�gense. F� m�ve: VI. Lajosr�l �rt t�rt�nelmi munk�ja. Saj�t tev�kenys�g�r�l k�t m�vet is �rt, el�bb 1144. VI. 11. ut�n a felszentel�sr�l sz�l�t, majd k�s�bb egy a korm�nyz�sa alatt t�rt�nt dolgokr�l tud�s�t� munk�t.

Ø      Suger ap�t mestere volt a kor kiemelked� teol�gusa, Hug� (Szent-Viktori Hug�, Hugo de Saint-Victoire stb.) – (1096-1141)

Ø      Suger t�le vette �t a m�v�szeti sz�pnek, mint misztikus ragyog�snak a doktrin�j�t.

Ø      A katedr�lis bronz f�kapuj�ra a Suger �ltal megfogalmazott felirat ker�lt:

„B�rki, ha azt kutatod, mi ad �rt�ket kapuinknak,

Munk�j�t n�zd, �r�t �s arany�t ne csod�ljad.

F�nylik a m� nemesen, �s melynek f�nye nemes,

T�ltse be f�nnyel az elm�t, hogy igaz f�ny �tja nyom�ban Menjen el�re igaz f�nyig, hol igaz kapu Krisztus.

Jelzi emitt az arany kapu h�en, hogy milyen ott benn,

Mert anyag �ltal lust�n h�g fel az �sz a magasba,

�s a let�rt f�lt�mad l�tt�n ennek a f�nynek."

(In.: A k�z�pkori m�v�szet vil�ga, 154.o., szerk.: Marosi Ern�, Bp., 1969)

Ø      Az emberi �sz teh�t a mat�ria �ltal emelkedik fel a magasba, az igazs�ghoz

Ø      Hugo de Saint-Victoire eszt�tikai n�zetei:

Ø      Eszt�tikai n�zetei jellegzetesen neoplatonikusak

Ø      Megk�l�nb�ztet l�that� �s l�thatatlan sz�ps�get (a l�thatatlanhoz az emberi elme nem tud eljutni)

Ø      A l�that�k megismer�se sor�n is csup�n azt tudja felfogni, hogy ezek a l�thatatlan sz�ps�g k�pm�sai

Ø      A t�lvil�gi �ltet� f�nyer� f�ldi megnyilv�nul�sai a f�ldi f�ny �s a testeknek �ltala megvil�g�tott sz�nei

Ø      A legszebb sz�n a z�ld, mert a tavasszal kiboml� r�gyek sz�ne, s a hegy�kkel felfel� mutat� lev�lk�k a legy�z�tt hal�lt a h�tuk m�g�tt hagyva az elj�vend� felt�mad�s jelk�pei is. A l�that� vil�gnak ez az �tvitt �rtelmez�se j�l mutatja H. allegoriz�l� gondolkod�sm�dj�t.

Ø      A vil�g teremtett jelleg�b�l szerinte az k�vetkezik, hogy mindennek a teremt� Istenre val� jelent�se van

Ø      H. n�zetei eg�szen a renesz�nszig elterjedtek voltak: hat�suk alatt �llt pl. Dante is.

Ø      A XII. sz�zad fontos filoz�fiai iskol�ja a Szent Viktor kolostor iskol�ja, melynek magisztere St. V.-i Hug�, �goston-rendi kanonok, a tudom�nyok p�rtfog�ja.

Ø      Vez�relve: „Tanulj meg mindent, s hamarosan bel�tod, hogy nem haszontalan.”

Ø      Didascalion c. m�v�ben felbontja a tudom�nyokat:

1)      Logika

2)      Teoretikus (teol�gia, matematika, psz�chik� (fizika))

3)      Gyakorlati (etika, �kon�mia, politika)

4)      Mechanika (alkalmazott tudom�nyok)

Ø      A k�z�pkori egyetemek tananyag�t az �n. h�t szabad tudom�ny (septem artes liberales) alkotta.

Ø      A kifejez�s a TUD�Snak �s a K�PZ�Snek arra a rendszer�re utal, amelyet a r�mai �r� TERENTIUS VARRO (i.e. 116-27) foglalt �ssze els�k�nt A tudom�nyok kilenc k�nyve c. m�v�ben.

Ø      Varro 9 tudom�nyt sorolt fel:  

A triviumba tartoz�k:

1)      Grammatika

2)      Dialektika

3)      Retorika

A quadriviumba tartoz�k:

1)      Geometria

2)      Aritmetika

3)      Asztrol�gia

4)      Zene

„A szolg�k �ltal is elsaj�t�that� gyakorlati ismeretek”:

1)      Orvostudom�ny

2)      �p�t�szet

Ø      A szabad tudom�nyok oktat�sa a XIII. sz�zadi egyetemeken is a magasabb fok� (jogi, orvosi, teol�giai) tanulm�nyokat alapozta meg.

Ø      St. Viktor-i Hug� a szabad m�v�szetek mell� sorolja egyenrang� f�lk�nt a mechanikai mesters�geket is. �gy gondolja ezek adnak rejtett kulcsot az ember kez�be, mellyel a term�szet m�k�d�s�t fel lehet t�rni.

Fogalmak a harmadik t�telhez:

Ø      LECTIO: A lecti�k sor�n el�sz�r felolvast�k az �rtelmez�sre v�r� sz�veg egyes szakaszait, az �rtelmez�s a sz�veg m�lyebb r�tegeinek a f�lt�r�sa fel� haladt: a magiszter c�lja az volt, hogy felfedje a sz�veg tulajdonk�ppeni �rtelm�t, amit szentenci�nak neveztek.

Ø      A DISPUTACIO-k: nyilv�nos vit�k voltak, a k�rd�st, a disputa t�rgy�t a leend� vitavezet� magiszter m�r j� el�re kijel�lte.

Ø      SUMMA: a k�z�pkori tudom�nyos irodalom reprezentat�v m�faja, amely nem k�thet� k�zvetlen�l az oktat�s egyetlen form�j�hoz sem. Szisztematikus �sszegz�s.

Ø      QUASTIONES: A f�lolvas�sokon probl�m�k ad�dtak, a XIII. sz�zadra ezekb�l sz�letett meg a QUESTIO (k�rd�s), melynek megv�laszol�sakor a probl�m�t lev�lasztva a sz�vegr�l, a probl�m�t vizsg�lj�k.

Ø      QUODLIBETALIA: A rendes disput�kon k�v�l l�teztek, amelyek sor�n tetsz�legesen f�lvetett k�rd�seket vitatt�k meg. Ezekre a rendes disput�kn�l j�val ritk�bban ker�lt sor, �vente mind�ssze k�tszer. Egyszer Advent 2. het�ben, egyszer pedig a nagyb�jt 3. vas�rnapj�n.