| 
 Az eurpai kultra nagy korszakai  2006.12.05. 10:43 Az eurpai kultra nagy korszakai   1.     ttel: A romanika s a gtika, mint a kzpkori mvszet stlustrtnetnek fogalma, s trtneti sszefoglals   Romanika + gtika: XI-XII-XIII. szzad – mvszettrtneti s stlusfogalmak. 
A XIX. szzadtl klnbztetjk meg ket. (azeltt keresztny v. biznci nven ismertk ket. 
Nem hirtelen bekvetkez vlts trtnik a romn stlust kvet gtikban, hanem ezek sszekapcsold, folytonos, kevered, egyms mellett l stlusok.   Romn stlus: XI-XIII. szzad (Nyugat-Eurpa) -ptszete: 
Flkrves szerkezetek 
Vastag falak 
Kismret ablaknylsok 
Vzszintes dongaboltozat 
Ers oszlopok   -az kori rmai, keresztny, s biznci mvszeten alapult, de nem kzvetlen leszrmazottja az antiknak!   Franciaorszg: Saint-Denis – katedrlis: az els romn stlus plet. ↓ Nmetorszg (Ott-kori mvszet ≈ romn stlus)     Gtika: XII-XIII. szzad -ptszete: 
Cscsves boltozatok 
Keresztboltozat 
Legyezboltozat 
Sznes, hatalmas rzsaablakok 
Blletes kapuzat   -jellemzje: a vilgossg – lgiessg (a hatalmas vegablakok miatt)   R+G kzs alapja a keresztny vallsàmeghatrozta a mvszetet, s a kultrt!   Trtneti sszefoglals 843: Frank Birodalom felbomlsa   X. sz.: az llamok megszilrdulsa -normann s magyar tmadsok megsznse (letelepedsek!) -egyetemes fejlds   XI. sz.: Anglia, szak-spanyol terletek felszabadulsa -Csehorszg, Lengyelorszg megalapulsa   Nmetorszg: 962: I. Ott megkoronzsa (Nmet-rmai Csszrsg [1806-ig tart!]) Ott-csszrok lma: Nagy Kroly birodalmnak visszalltsa   XI. szzadtl: invesztitra-harc: a nmet-rmai csszrok s a rmai egyhzatyk, ppk harca. Az invesztitra-harcot kivlt okok: 1.      az 1059. vi Laterni-zsinat rendeletei a.       VII. Gergely megtiltotta a vilgi invesztitrt (vilgi hatalmak ltal trtn pspkavatst) b.      Elrta a papi ntlensget (clibtust) c.       Kimondta, hogy a ppt ezentl a bborosoknak kell megvlasztania.   2.      az 1075. vi Dictatus Papae rendeletei a.       kimondja, hogy kizrlag a ppa llthat s helyezhet t pspkket b.      kizrlag a ppa hasznlhatja a csszri jelvnyeket c.       kimondja a csszrok feletti tlkezs jogt d.      megllaptja az egyetemes zsinatok sszehvsnak kizrlagos hatalmt e.       kimondja a rmai egyhz megkrdjelezhetetlensgt, s tvedhetetlensgt.   Az invesztitra-harc az egyhz gyzelmvel zrult. (1077-ben IV. Henrik nmet-rmai csszr kegyelmet krt VII. Gergely pptl Canossa vra alattàCanossa-jrs)   1054: a nyugati s a keleti egyhz vgleges sztvlsa Nyugati egyhz: latin nyelv, a rmai ppa ltal vezetettàkatolikus egyhz. Keleti egyhz: grg nyelv, a biznci csszr ltal vezetettàgrgkeleti egyhz kialakulsa.   Franciaorszg: 987: Karoling dinasztia kihalsa – Capeting-hz trnra kerlse 
szoros kapcsolat Anglival 
XI. szzad: szerzetesrendek alapulnak: 
A kollektv megvlts kzvetti 
Tbb funkci!   Anglia: 1066: Hastings-i csata à normann tmads (I. Hdt Vilmos, Normandia hercege uralma al hajtja a terletet!) à francia fennhatsg   Itlia: nll fejedelemsgek [Ppai llam, Firenze, Piza, Velence, stb.] – vrosllamok – kereskedelem – fejlds     2.     ttel: A szerzetesek trsadalomban betlttt szereprl; Cluny trtnete   1130 – kolostorok megvltozsa, fejldse -szerzetesrendek fejldse ·        a vilgi papoknl is jobban tiszteltk ket ·        a mvelds kzpontjai a kolostorok   -kongregcik kialakulsa à Cluny-i Kongregci Kongregci: tbb kolostor, monostor, s templom sszefogsa, egyhzi s vilgi rdekek kpviselete.   Cluny – a bencs rend szkhelye -alapt: Jmbor Vilmos (Acquitania hercege) -alapts: 910. szept. 11.   -ppai vdelem, de nem fennhatsg alatt llt!   A bencsek reformjai: 
a regula szigorbb kvetse 
nagyfok lelkiismeretessg 
OPUS DEI – Istennek vgzett szolglat à nneplyes istentisztelet tartsa, stb. 
Egyni jmborsg elmlytse 
Az aptot a szerzetesek vlasztjk maguk kzl 
A szerzetesek felszentelt papok voltak -kirlyok s orszgok adomnyoztak a kongregcinak; pl.: 
Anglia: ezstt 
Kasztliai Kirlysg: aranyat   -mezgazdasgi fejlds -hres, s kzkedvelt, egyedi gyszszertartsok – kirlyok temetsei ↓ holtak befogadsa (nov. 2.: minden halottrl megemlkeztekàMindenszentek nnepe)   -folyamatos fejlds à bvtsek, tptsek   1130: II. Ince ppa felszenteli a harmadjra tptett kolostort [Cluny III] 
VI. Alfonz – spanyol kirly – risi ajndkot ad a kolostornak: tbbves hadizskmnyt ↓ „az anyagi fnyzs elvezet az gi Fnyhez, Istenhez” – tartottk -ennek a nzetnek egyik legnagyobb ellenzje: Clairwaux-i Szent Bernt   -szerzetesek= mvszek 
Kdexkszts – s msols 
tvsmunkk (kelyhek, ostyatartk, ereklyetartk, stb) A XIII. szzadtl a kongregci szvetsge meggyengl, majd a XVII. szzadban megsznik.   3.     ttel: A filozfia helye s krdsei a kzpkorban; az egyetemek vilga   Filozfia 1.      Patrisztika ·        A latin PATRES szbl szrmazik ·        Keresztny szellemi vezetk, papok, gondolkodk ·        Feladatuk:          A keresztnysg dogminak megalapozsa          Ezen dogmk vdelme   ·        A filozfitl elvrta, hogy a hit igazsgait prblja megvilgtani. ·        A filozfia vesse al magt a teolginak (veritas duplex) ·        „a filozfia a teolgia szolgllenya” ·        Tertullinusz, Anselmus, Abelard, Origensz, Szent goston   2.      Skolasztika ·        Az egyetemi oktatshoz kapcsoldik (a kolostori iskolkhoz is!) ·        Mfajok: 1.      LECTIO: felolvass, rtelmezs a.       Lnyeg leszrse: szentencia b.      Az irodalomban ennek megfelel mfaj: kommentr 2.      DISPUTACIO: nyilvnos vita a.       Hallgatknak ktelez b.      Trgya elre megadott   3. SUMMA: sszegzs 4. QUASTIONES: krds 5. QUADLIBERTALIA: vita (vi 2 alkalommal – advent s nagybjt idejn)   Filozfiai krdsek: 
univerzl krdse: XI-XII. szzad: Egyed dolgok lteznek-e csupn, vagy vannak ltalnosak is? Pl.: ember, madr 
teremts krdse 
llek krdse 
Isten krdse   Az arabok szerepe a kzpkori filozfiban -szellemi let cscsa: XIII. sz. -keresztes hadjratok: XII. szzadtlànyugat kezdi megismerni a keletet ·        j mveket fedeznek fel: Arisztotelsz – Fizika/Metafizika/ Etikai s politikai mvek ↓                                                            grg, arab fordtsok – zsid kommentrok:                                                                        Avicenna, Avveroes   -az egyhz beleszlt, mert az 1215. vi IV. laterni zsinaton betiltotta e knyveket, tovbb harcot indtott az eretneksg ellen; fellltotta az inkvizci intzmnyt 1255: a prizsi egyetem elrta Arisztotelsz valamennyi mvnek tantst.   -zsid filozfus: Maionidsz   -fordtkzpontok: Toledo, Oxford, Sziclia (grgrl latinra fordtjk Arisztotelsz mveit)   npi kultra ↔ hivatalos latin nyelv irodalom   Kzpkori iskolk s egyetemek 2 nagy iskola: -Chartres –vezetje: Chartres-i Bernt (jl ismerte Platn mveit)             -logika: Arisztotelsz, Hippokratsz, Galnosz à mveit veszik t az korbl.             -termszettudomnyos rsok   -Szent Viktor-Iskola (kolostor)             -vezetje: Szent Viktor-i Hug (gostonrendi kanonok)             - elve: mindenfel nyitottnak lenniàmindent meg kell tanulni -hatssal van a gtikra! -fontos a mvszet, eszttika, stb. -tudomnyok j felosztsa ·        Logika ·        Teoretikus tudomnyok (teolgia, matek, fizika) ·        Gyakorlati tud. (etika, konmia, politika) ·        Mechanika (fldmvelsàmindennapi dolgok s munkk)   Az oktats ltalnos struktrja 7 szabad tudomny rendszereà az korbl szrmazik:  Terencius Vergerio: A tudomny 9 knyve [3-4-2]   Trivium (3) 
Grammatika 
Dialektika 
Retorika   Quadrivium (4) 
Geometria 
Aritmetika 
Asztrolgia 
Zene   +1 Orvostudomny +1 ptszet     |