A megismer� folyamatok egys�ge, rendszere, m�k�d�si komplexit�sa.

Minden �l�l�ny sz�m�ra l�nyeges, hogy az �rz�kel�sen �s �szlel�sen kereszt�l inform�ci�kat szerezzen a fizikai �s a t�rsas k�rnyezet�r�l.

Megismer�si (kognit�v) folyamatok: Az ismeretek, a tud�s megszerz�s�nek, szervez�s�nek, alkalmaz�s�nak folyamatai. M�k�d�si komplexit�s, t�bb egys�gb�l �ll, ezek egym�ssal felt�telezhet� kapcsolatban �llnak.

�szlel�s: A megismer�s vagy a tud�s elsaj�tos�t�s�nak alapvet� folyamata, seg�ts�g�vel a szervezet inform�ci�t „emel ki” k�rnyezet�b�l. → Tanul�s �s az eml�kezet r�v�n t�rolja
Az ingerre vagy ingerek elrendez�d�s�re adott v�laszunk mag�n az ingeren t�li inform�ci�kat is felhaszn�lja.

-         az �szlel�ssel jelent�st adunk az ingernek vagy a helyzetnek → meghat�rozza a tov�bbi viselked�s�nket

-         a legbonyolultabb megismer� folyamat a gondolkod�s

-         az ember rendelkez�s�re seg�deszk�z�k vannak pl. nyelv, sz�mok

-         az ingerek �ltal hordozott inform�ci�kat, tapasztalatokat �sszegy�jtj�k, kategoriz�ljuk �s �gy haszn�ljuk fel azokat az alkalmazkod�sban, a probl�m�k megold�s�ban vagy sz�ks�gleteink kiel�g�t�se sor�n

-         az inform�ci�k csoportos�t�sa, oszt�lyokba szervez�se megk�nny�ti a meg�rt�st �s a k�rnyezetben val� eligazod�st

-         csak korl�tozott m�rt�kben vagyunk k�pesek felhaszn�lni ezt a hatalmas t�meg� inform�ci�t → kategoriz�ci� k�vetkezm�nye

-         pl. aki m�r megtanulta a csillagok vagy csillagk�pek nev�t (G�nc�lszek�r), az nagyon nehezen fogja m�sk�ppen l�tni a csillagos �gboltot, aki el�sz�r n�z mikroszk�pon kereszt�l egy metszetet, csak kusza �sszevisszas�got l�t

-         az �szlel�s a t�rzsfejl�d�s sor�n egyre hajl�konyabb� �s tanultabb� v�lik

-         az �szlel�si folyamatok biol�giai (programozott) t�nyez�k �s a tapasztalat k�lcs�nhat�sa hat�rozza meg

-         az �szlel�s �s az �rz�kel�s val�j�ban nem k�l�nb�z� jelens�gek → ugyanazok a receptorok fogj�k fel �s idegi impulzusokk� �talak�tva  a r�juk hat� energiav�ltoz�sokat az agy elemzi

-         k�l�nb�znek azonban d�nt� fiziol�giai folyamatokban �s a keletkezett �lm�ny tekintet�ben

-         az �szlel�s bizonyos szempontjai egyszer�bb idegi folyamatokat, m�g m�sok �sszetettebb m�k�d�st k�v�nnak

-         egyesek �r�kl�dnek �s kev�sb� fejl�dnek, m�g m�sokat nagyban befoly�sol a tapasztalat

Az �szlel�si jelens�gek rendje:

1.      �braalap jelens�g: a legegyszer�bb �szlel�si folyamat az �bra h�tt�rb�l val� kiemelked�se, alapja a l�t�sban a vil�goss�g hirtelen v�ltoz�sa az adott fel�leten

2.      forma �s minta�szlel�s: az ingermint�k t�bbnyire nagysz�m� k�rvonalat tartalmaznak, amelyek elk�l�n�lt form�kat z�rnak k�r�l, a forma�szlel�s az alakok vagy r�szek mint�ba vagy strukt�r�ba szervez�s�b�l �ll, a forma- vagy alak�szlel�s egyszer� folyamata az �bra h�tt�rb�l val� kiemel�se → velesz�letett k�pess�g, de a minta jelent�se csak tapasztalattal alakul ki

3.      viszonyok megragad�sa: sokkal bonyolultabb folyamat
mozg�s�szlel�s: hogy a mozdulatlan h�tt�rhez k�pest mit l�tunk, a viszony�t�si alap v�ltozott �s a viszony�tott t�rgy mozg�s�t �lj�k �t, csak kis id�k�l�nbs�ggel (helybeli elt�r�ssel) k�vetik egym�st
l�tsz�lagos mozg�s: ilyet alkalmaz a rekl�m, a mozi �s a t�v�
konstancia: a t�rgyak v�ltozatlannak �szlel�s�t nevezz�k �szlel�si �lland�s�gnak (konstanci�nak), a t�rgyakat term�szetesen m�s t�rgyakhoz �s ingerl�si felt�telekhez viszony�tva fogjuk fel, �gy ez a viszony marad �szlel�s�nk sz�m�ra �lland� → vil�goss�gkonstancia, nagys�g�lland�s�g, alakkonstancia,

4.      t�rgyak azonos�t�sa, felismer�se �s oszt�lyba sorol�sa: alapja, hogy a k�l�nb�z� helyzetekben is megl�v� k�z�s, alapvet� jellemz�ket ragadjuk meg, ha nem �llnak rendelkez�s�nkre megfelel� inform�ci�k, hamisan azonos�tunk

5.      �rt�k- �s motiv�ci�s (szem�lyes, az egy�ni tapasztalaton nyugv�) jellemz�: d�nt� �rv�nyre jut a tapasztalat �s minden, ami az �szlel�st v�g�l saj�tosan egyediv� teszi, azt �szlelj�k, amit szeretn�nk, az elv�r�sok (kontextus) befoly�solnak minket, meghat�roz� t�nyez� a figyelem

6.      id��szlel�s: alapja val�sz�n�leg a bels� ingerekben kereshet�, abszol�t id��rz�ket �s egy mindenkin�l fejlett relat�v id��rz�ket k�l�nb�ztet�nk meg, az id� �szlel�se nagyon szubjekt�v
ritmus�rz�kel�s: alapja az a periodicit�s �s szab�lyszer�s�g, amely a sz�vm�k�d�sben, l�gz�sben stb. megmutatkozik