A szociol�gia „alap�t�i” (Marx, Engels, Durkheim, Weber)

Marx K�roly (1818-1883) �s szerz�t�rsa Engels Frigyes (1820-1895) k�ztudottan tud�sok �s m�r �let�k folyam�n hatalmas jelent�s�g� politikai mozgalmat szerveztek. Munk�ss�guk a szociol�gia mellett kiterjedt a k�zgazdas�gtanra �s a filoz�fi�ra is.

Szociol�giai jelleg� munk�ik:

-         egy-egy t�rsadalom meghat�rozott t�rt�neti id�szak�t elemz� m�vek: Munk�soszt�ly Angli�ban, Brumaire 18, Oszt�lyharcok Franciaorsz�gban, Paraszth�bor� N�metorsz�gban �s a Forradalom �s ellenforradalom N�metorsz�gban

-         kapitalista t�rsadalom m�k�d�s�t elemz� T�ke

-         eg�sz t�rt�neti fejl�d�st �tfog� t�rt�nelemfiloz�fiai m�: Kommunista ki�ltv�ny

Legfontosabb szociol�giai gondolataik:

-         a gazdas�gi alap v�ltoz�sa a t�rsadalmi v�ltoz�sok mozgat�ereje, oka: termel�er�k v�ltoz�sa → termel�si viszonyok v�ltoz�sa → t�rsadalmi- �s tudati viszonyok v�ltoz�sa ►sokan k�ts�gbe vont�k

-         a t�rsadalmak szerkezet�nek alapvet� egys�gei az oszt�lyok, a gazdas�gban elfoglalt hely alapj�n
1)        „mag�nak val�” → er�s oszt�lytudat n�lk�li
2)        „mag��rt val�” → er�s, s�t forradalmi oszt�lytudattal rendelkez�k

-         az oszt�lyharcok t�rt�nete, a t�rsadalmi fejl�d�s el�viv� ereje
felismert�k, hogy a t�rsadalom l�nyeg�hez tartoznak a konfliktusok → nem baj, nem a t�rsadalom betegs�ge, hanem a fejl�d�s hajt�ereje lehet ►Marx �s Engels �ta a szociol�gia egyik alapt�tele

-         t�rsadalmiform�ci�-elm�let: a termel�si viszonyok alapj�n k�l�nb�zteti meg az �sk�z�ss�gi, a rabszolga, az �zsiai, a feud�lis �s a kapitalista t�rsadalmat → sz�lesk�r�en haszn�lj�k az�ta
a szocialista fogalom vitatott, a megel�z� �vtizedek magyar �s t�bbi kelet-k�z�p-eur�pai t�rsadalom �s a volt Szovjetuni�

A marxi form�ci�elm�let ellenp�rja a mai szociol�gi�ban a termel�er�k fejletts�ge alapj�n az agr�rt�rsadalom �s ipari t�rsadalom. Marx �s Engels j�slatai a t�rsadalmi fejl�d�s j�v�j�r�l, filoz�fiai gondolatoknak vagy politikai programoknak tekinthet�k.

A szociol�gia 2 m�sik klasszikusa Durkheim �s Weber, munk�ss�guk Marx hal�la �s az els� vil�gh�bor� v�ge k�z�tti id�szakra esik, er�sen befoly�solta munk�ss�gukat Marx gondolatai. �mile Durkheim (1858-1917): francia szociol�gus, a francia polg�ri k�zt�rsas�g nagy h�ve, munk�ss�g�nak k�z�ppontj�ban az etikai k�rd�sek, t�rsadalmi �s erk�lcsi rend �rv�nyes�l�s�nek felt�telei �lltak. Az egy�ttm�k�d�s, a konszenzus megteremt�s�nek el�felt�teleit kutatta, szemben Marxszal.

Munk�ss�ga:

-         A t�rsadalmi munkamegoszt�sr�l: organikus szolidarit�snak kell kialakulnia, amely az er�sen specializ�l�dott t�rsadalmi szerepek k�z�tti egy�ttm�k�d�s sz�ks�gess�g�n alapul.

-         Az �ngyilkoss�g: an�mia �llapota olyan helyzet, amikor a t�rsadalmi norm�k meggyeng�lnek, nem k�pesek �tmutat�st adni a t�rsadalom minden tagj�nak a viselked�s�hez �s milyen k�vetkezm�nyekkel j�r ez a t�rsadalomra n�zve.

-         A t�rsadalmi t�nyek magyar�zat�r�l: t�rsadalmi t�nyeket csak m�sik t�rsadalmi t�nyekkel lehet magyar�zni, az elemz�shez egzakt statisztikai m�dszereket kell haszn�lni

Max Weber (1864-1920): a kapitalizmus fejl�d�s�t�l �s a liber�lis demokr�ci�t�l v�rta az els� vil�gh�bor� el�tti N�metorsz�g felemelked�s�t. K�zel �llt Marxhoz, viszont sokkal bonyolultabbnak l�tta a t�rsadalmat.

T�rsadalmi szerkezet:

-         a gazdas�g (ez a marxi oszt�ly)

-         a hatalom

-         az �letm�d �s a megbecs�lts�g (rend)

Vall�sszociol�giai m�vei:

-         A protest�ns etika �s a kapitalizmus szelleme: a k�l�nb�z� vall�soknak milyen szerep�k volt a gazdas�gi fejl�d�s el�mozd�t�s�ban, a kapitalizmus kialakul�s�ban?

Weber a „meg�rt�” szociol�giai m�dszer h�ve → a szociol�gus pr�b�lja mag�t a vizsg�lt szem�lyek hely�re k�pzelni; t�rt�neti szeml�let alkalmaz�sa → ismerni kell a t�rt�neti kialakul�s�t