A klasszikus korszak t�bbi szociol�gusa (H. Spencer, Ch. Booth, V. Pareto, T. Veblen, G. Simmel, F. T�nnies, F. LePlay)

A t�rsadalmi t�rv�nyszer�s�gek meg�rt�s�t c�lul kit�z� tudom�nyban sok m�s jelent�s szociol�gus is volt Marx, Engels, Durkheim �s Weberen k�v�l Eur�p�ban, majd Amerik�ban.

H. Spencer (1820-1903): angol szociol�gus, az �llami beavatkoz�s n�lk�li t�k�s iparosod�s h�ve. Ha az �llam nem avatkozik be az evol�ci�ba, akkor az kiselejtezi az alkalmatlan t�rsadalmi int�zm�nyeket �s egy�neket �s a legalkalmasabbak �s r�termetebbek t�l�l�s�t seg�ti. Antimilitarista volt �s abban b�zott, hogy az evol�ci� egy b�k�s, h�bor�t nem folytat�, h�d�t� amb�ci�kat nem t�pl�l� ipari t�rsadalomhoz fog elvezetni. A liberalizmusnak sz�ls�s�gesen individualista v�ltozat�t k�pviselte a szociol�gi�ban. A maga kor�ban nagy hat�sa volt, m�ra szinte teljesen elfelejtett�k tan�t�sait.

Charles Booth (1840-1916): Spencer teljes ellent�te, angol szoci�lreformer, az angliai szeg�nyek helyzet�n akart seg�teni. Az empirikus szeg�nys�gkutat�s �tt�r�je, adatfelv�teli m�dszerei l�nyegesen hatottak a mai legsz�lesk�r�bben haszn�lt k�rd��ves vagy survey m�dszerre.

V. Pareto (1848-1923): sv�jci olasz sz�rmaz�s�, az „alap�t� aty�k” nyomdokait k�vette, kiemelked� k�zgazd�sz �s szociol�gus. Szerinte a t�rt�nelem az elitek k�rforg�s�nak t�rt�nete, elm�lete alapj�n nincs fejl�d�s valamilyen jobb t�rsadalom fel�.

T. Veblen (1857-1929): amerikai k�zgazd�sz �s szociol�gus, de nem tartozott az „egyetemi �rtelmis�ghez”. Szerinte a „dologtalan” vagy „szabadid�s” (leisure) oszt�ly -hivalkod� fogyaszt�s-  �s a munk�sok, dolgoz�k k�zti konfliktus (kellemes munk�t v�gz�k) �s a k�nos munk�t v�gz�k k�zti konfliktus az eg�sz t�rt�nelmen v�gigh�z�dik. A mai szociol�gi�ban is igen term�keny gondolat els� megfogalmaz�ja.

G. Simmel (1858-1918): n�met szociol�gus, az utols� �vekben hirtelen fordult a mai szociol�gusok figyelme a munk�i fel�. A szociol�gia feladat�nak tartotta az emberek k�z�tti t�rsadalmi kapcsolatok k�z�s form�inak felt�r�s�t. Az �gynevezett „form�lis szociol�gia el�fut�ra, legh�resebb m�ve A p�nz filoz�fi�ja.

F. T�nnies (1853-1935): n�met szociol�gus, megalkotta a k�z�ss�g �s a t�radalom fogalomp�rj�t. Szerinte a modern t�rsadalomban a szem�lyes kapcsolatok h�tt�rbe szorulnak a t�rsadalmi t�pus� szerz�d�ses �s szem�lytelen kapcsolatokkal szemben.

F. Le Play (1806-1882): katolikus be�ll�totts�g� szociol�gus, szoci�lis k�rd�sek �rdekelt�k, felismerte a munk�sok nyomor�t. Monografikus m�dszerrel tanulm�nyozta ezeket a k�rd�seket → a h�ztart�si bev�telek �s kiad�sok feljegyz�se. Tanulm�nyait a Tiszamenti jobb�gy c�men publik�lta.