10. t�tel: Mit nevez�nk v�rosnak? Mutassa be a magyar v�rosok fejl�d�st�rt�net�t a kiegyez�st�l napjainkig!

Az els�sorban foglalkoz�son alapul� oszt�lyokon �s r�tegeken k�v�l az egyenl�tlens�g l�nyeges t�nyez� az, hogy az egy�n vagy a csal�d hol lakik. A lak�helyek legegyszer�bb megk�l�nb�ztet�se a v�rosok, k�zs�gek/falvak �s a tany�k sz�tv�laszt�sa. �gy alakultak ki a specializ�lt szociol�gi�k.

Olyan telep�l�s, amelynek k�zponti funkci�kat l�t el lakoss�ga �s k�rnyezete sz�m�ra. Itt vannak az eg�szs�g�gyi int�zm�nyek, �llami int�zm�nyek.

A szociol�gia foglalkozik azzal, hogy mi a k�l�nbs�g a v�rosi �s a falusi lakoss�g k�z�tt.

A v�rosi lakoss�g sokkal heterog�nebb foglalkoz�si strukt�r�j�t tekintve, m�velts�gi szintet tekintve, hagyom�nyok tekintet�ben, az emberi kapcsolatok szem�lytelenebbek, gyeng�bb az egy�n viselked�s�nek t�rsadalmi kontrollja.

A telep�l�s szoc. haszn�lja a k�vetkez� fogalmakat is:

A nemzetk�zi szoc. kiemelten foglakozik a k�vetkez� jelens�ggel:

5-6000 �vvel ezel�tt alakultak ki az els� v�rosok Mezopot�mia, Babil�nia ter�let�n. G�r�gor-sz�gban poliszok voltak. A k�z�pkorban a mez�v�rosok terjedtek el. Az ipari forradalom ut�n n�tt a v�rosok sz�ma �s a n�pess�g sz�ma is. 1945 ut�n er�teljes fejl�d�s figyelhet� meg a v�rosok tekintet�ben, ekkor volt az ipari moderniz�ci�, vagyis �j v�rosok j�ttek l�tre. A II. vil�gh�bor� ut�n a fejl�d� orsz�gokban is kialakultak v�rosok.

V�rosi lakoss�g ar�nya:

1867-1918-ig Magyarorsz�gon Bud�t �s Pestet, majd Budapestet fejlesztett�k. Ebben az id�ben kapitaliz�ci� ment v�gbe Magyarorsz�gon �s ezt Budapestr�l ir�ny�tott�k. Ez volt a gazdas�gi ok. Politikai ok: B�ccsel szemben a magyar nemesek politikai ellens�lyt teremtettek.

1920: Trianoni d�nt�sek: elvesz�tett�k az orsz�g ter�let�nek 2/3-�t �s a lakoss�g l /3-r�sz�t. Azok a v�rosok cs�sztak ki az orsz�gb�l, amelyek kultur�lisan fejlettek voltak.

1945-ben c�l, hogy agr�ripari orsz�g legy�nk. Feladat: a v�rosok helyre�ll�t�sa, az �j ipari �zemeket Budapestre tett�k. Kialakult egy �j koncepci�: a neh�zipar fejleszt�se ker�lt el�t�rbe. �j ipari v�rosokat kezdtek �p�teni, pl.: Koml�, Duna�jv�ros, Kazincbarcika.

Az 1950-es �vek v�g�n elfogadtak egy olyan koncepci�t, miszerint az orsz�got 5 nagy r�gi�ra kell felosztani, melyeknek a k�zpontjait is kijel�lt�k:

Az ipart nemcsak a f�v�rosban kell fejleszteni, hanem vid�ken is. A r�gi�k�zpontokba ipari �zemeket telep�tettek. Az adott r�gi� a kapott p�nzt ezekre a v�rosokra ford�totta = nem maradt p�nz m�s v�rosok fejleszt�s�re.

1968. elfogadt�k az �j gazdas�gi mechanizmust. Ennek c�lja az, hogy a gazdas�gi d�nt�seket azokon a szinteken hozz�k meg, ahol azok jelentkeznek. Az ipar fejleszt�s�t is decentrali-z�lt�k. Az egyes �zemek le�nyv�llalatokat hoztak l�tre kisebb v�rosokban.

1971. Az Orsz�gos Telep�l�sh�l�zat Fejleszt�si Koncepci�t ekkor fogadt�k el, vagyis a megl�v� telep�l�seket 3 kateg�ri�ba sorolt�k be:

C�lja: min�l t�bb telep�l�sb�l v�ros legyen. Ennek k�vetkezt�ben a kisebb v�rosok is fejl�d�snek indultak. Azok a fiatalok, akik v�rosba j�rtak tanulni, nem akartak visszamenni a faluba, a falvak n�pess�ge elkezdett �regedni. Vesz�ly fenyegette az apr� falvakat, ez�rt a '80-as �vekben �j koncepci�t fogadtak el: A k�zs�gek n�pess�gmegtart� erej�nek a fokoz�sa.

C�l: megakad�lyozni a fiatalok elv�ndorl�s�t, �s a fiatalokat letelep�teni. Vagyis hasonl� munkahelyeket, sz�rakoz�helyeket kellett l�trehozni a k�zs�gekben, mint a v�rosokban. Ennek k�vetkezt�ben er�sen fejl�d�snek indultak a k�zs�gek.

Az 1980-as �vek k�zep�n megrekedt ez a koncepci� p�nzhi�ny miatt. A megyek�zpontok er�s�dtek meg, pl. Ny�regyh�za, Szolnok, Szeksz�rd. '90-t�l kezd�d�en minden korm�nyzat kiemelten kezelte az infrastrukt�ra helyzet�t (telefon, szennyv�z, stb.). A k�lf�ldi t�ke olyan helyeken nem telepszik le, ahol nincs meghat�rozott infrastrukt�ra. M�sr�szt nagy c�gek is olyan helye telep�lnek, ahol magas az infrastrukt�ra. A probl�ma az volt, hogy az infrastrukt�ra fejleszt�se felem�sztette a lakoss�g tartal�kait. A sz�ks�ges p�nzt nehezen tudj�k el�teremteni, ez�rt az �nkorm�nyzat ad�kat vet ki.

A magyar telep�l�srendszer dimenzi�i: (egyenl�tlens�geket mutat)

Olyan hit-�s gyakorlat rendszer, amelynek seg�ts�g�vel valamely embercsoport az emberi �let v�gs� k�rd�s�vel foglalkozik (K�rd�sei: Mi az emberi �let �rtelme? Mi t�rt�nik az emberrel a hal�l ut�n? Van -e t�lvil�gi �lei? Mit�l szenved az ember?).

l972 �ta rendszeresen vizsg�lj�k. A vall�soss�g folyamatosan cs�kkent, 1978-ban m�lypontot �rt el, csak a lakoss�g 36 % volt vall�sos. Majd l990-ben 51 % volt vall�sos. Ennek az lehetett az oka, hogy mindenki szabadon v�llalhatta vall�si mivolt�t, nem voltak egzisztenci�lis k�vet-kezm�nyei. 1980 ut�n a feln�tt lakoss�g kicsi, de n�vekv� ar�nyban v�lt vall�soss�, rendsze-resen j�rtak templomba, �s k�vett�k az egyh�z tan�t�sait. Az ateista lakoss�g ar�nya ezzel szemben folyamatosan cs�kkent.

An�mi�s �llapot: a vall�s ki�llta a t�rt�nelmi v�ltoz�sokat, az ember, pedig elfogadja (Durkheim) a szekt�k terjed�se az�rt val�sulhat meg, mert az �letsz�nvonal cs�kken, a csal�dok fellazulnak, az emberi �rt�kek ki�r�lnek, a szekt�k biztos�tj�k a k�z�ss�get.

Az �llam l�trehozott egy hivatalt, amelyen kereszt�l az egyh�znak leosztott�k a p�nzeket, �s az egyh�z tev�kenys�g�t ellen�rizt�k. A rendszerv�lt�s ut�n a vall�sszabads�g felt�tel�nek a biztos�t�sa az �llam feladata volt. Az egyh�zi ingatlanok egy r�sz�t vissza kellett adni, ezt szerz�d�sbe foglalt�k. Ezeken a ter�leteken oktat�si tev�kenys�gek folynak, de vil�gi szakok is vannak. Az �llam b�ntet�jogi eszk�z�kkel az egyh�z, vagy a szekt�k �let�be akkor avatkozhat be, ha azok megs�rtik a t�rsadalmi norm�kat �s vesz�lyeztetik bizonyos csoportoknak a jogait. Pl.: s�t�nist�k. Az �llami int�zm�nyek r�sz�r�l a prevenci�n (megel�z�sen) van a hangs�ly.