14. t�tel

Az �rtelem �s az �rzelem kapcsolata; az emp�tia jelens�ge

�RZELEM (emoci�)

Alap�rzelmek:

–        �rdekl�d�s,

–        �r�m,

–        meglepet�s,

–        harag,

–        undor,

–        megvet�s,

–        sz�gyen,

–        f�lelem,

–        szomor�s�g.

Limbikus rendszer: agyk�regi.

El�sz�r az eml�s�kn�l fedezt�k fel az �rzelmeket (ut�df�lt�s). Az �rzelmekben agyi �rzelmi ter�letek vesznek r�szt. A vel�nk sz�letett �rzelmek biol�giai term�szet�ek.

Embern�l – t�rsadalmi l�tb�l fakad� �rzelmek, cselekv�seink, tev�kenys�geink k�s�r�i az �rzelmek. Viszonyul�s term�szet�nkh�z. K�z�mb�s �rzelmek. Nem tudunk �rzelmi reakci�k n�lk�l �lni. Er�s a keletkez�s szempontj�b�l a biol�giai alap à limbikus �s vegetat�v idegrendszer. Er�teljes �rzelem a vegetat�v idegrendszert veszi ig�nybe à adrenalin termel�d�s. A temperamentumunk hat�rozza meg �rzelmeink kifejez�s�t à milyen gyorsan keletkeznek �s milyen tart�sak az �rzelmek.

Biol�giai �rzelmek kifejez�d�se: �rzelmek - komplex jelens�g. Van akinek gyorsan j�n �s sok�ig tart, van akinek lassan j�nnek l�tre az �rzelmei (h�s�gesek). Tipusai:

–        szangvinikus,

–        kolerikus,

–        flegmatikus,

–        melank�likus.

Az �rzelmeink kontroll alatt tarthat�ak. Az ember az �rzelmeit meg�li - err�l tudom�sa van. Nyomon k�vetj�k a bels� tulajdons�gainkat.

�rzelmek csoportos�t�sa:

Dinamika szerint:

-         indulataink (heves)

-         hangulataink: tart�sak (befoly�solhatjuk: introvent�lt: mag�t�l; extrovent�lt: m�st�l v�rja a megold�st

-         szenved�ly: intenz�v �s tart�s, magas h�fokon, k�ros form�i is lehetnek.

Az �rzelmi kifejez�d�sek lehet�s�gei:

-         nem tudatos kifejez�si m�dok (a vegetat�v idegrendszer ir�ny�tja, pl: l�that�-arcp�r, l�thatattlan-gyomorg�rcs)

-         van amik megtanulhat�ak, teh�t szab�lyozhat�ak, pl: a metakommunik�ci� elemei - mimika, gesztus besz�d

A t�rsas �rintkez�seinkben felhaszn�ljuk �rzelmeinket, pl: befoly�sol�sra, saj�t �rzelmeink levezet�s�re is haszn�ljuk. Levezet�si csatorn�t tal�l mag�nak, ha nem vezetj�k le bajt okoz (gyomorfek�ly).

Csoportos�t�s al�l kies� �rzelmek, nem tartoznak sehova:

-         f�lelem: van t�rgya, tudjuk mit�l f�l�nk

-         szorong�s: nincs kiv�lt� ok, nincs konkr�ts�g. Rejtett szorong�s - befel� van kifel� nincs. Ha ez tart�san fennmarad kialakul a depresszi�. Szepar�ci�s szorong�s - a gyermek anyj�t�l val� elszakad�si f�lelme.

-         Szeretet: alapvet� emberi �rzelem, ez szem�lyis�g alapja, akit nem szeretnek, az nehezen fog szeretni.

EMP�TIA �S AZ �RZELMI INTELIGENCIA

Emp�tia:

Vele�rz�si k�pess�g, azonosulni tudunk m�sok �rzelmeivel, ez fejleszhet�. Interakci�ba ker�l�nk azzal, akit�l sz�rmazik az �rzelem. A kommunik�ci� egy r�sze az emp�tia, felfogjuk a m�sik ember �rzelmi jelz�seit. Van olyan, hogy a benn�nk l�v� �rzelem �tragad m�sokra, pedig nem �lik meg az �rzelmet (pl: a nevet�s ragad�s). Nem ugyan olyan er�ss�ggel �lj�k meg, mint akit�l sz�rmazik.

Az empatikus kapcsolat �rzelmi k�z�ss�get jelent.

Az �rtelem �s az �rzelem kapcsolata

Az �rtelem seg�t meg�rteni m�sok �rzelmeit.

Ki�g�s: elvesz�tj�k emp�ti�nkat. Ha valakinek j�k az empatikus k�pess�gei, annak j� volt az anya gyerek kapcsolata �s ez velesz�letett is.

Altuizmus: �nfel�ldoz�s, �rz�seit az egy�n ill. a saj�t sz�nd�k�t is h�tt�rbe szor�tja a k�z�ss�g sz�nd�k��rt. Egyik legfiatalabb pszichol�giai �g az �rzelmi intelligencia, azzal foglalkozik, hogyan alakul ki az �rzelem �s az �rtelem kapcsolata.

�sszetev�i:

�rzelmek azonos�t�sa – felismerem-e m�sokban, �rzelmek k�zl�se, �rzelmi k�sleltet�s (ha megfogalmazom, m�r nem is vagyok annyira d�h�s).

Indulat – r�vid ideig tart.

Szenved�ly – egy �leten �t tarthat, �s nagyon intenz�v.

Az akad�lyoztat�s elvisel�se az �rzelmi intelligenci�ban: megmarad az �rzelmi energia.

�rzelmi intelligencia kulcsa, hogy mi mit tudunk megtanulni, tervezni, el�re l�tni.