Magyar �llam kialakul�sa:

M�r G�za fejedelem id�szak�ban elkezd�d�tt. Istv�n fektette le az int�zm�nyh�l�zat alapjait. 1000 k�r�l zajlott le �s a 11. szd v�g�re m�r ki�p�lt egy t�nyleges egyh�zszervezet- vil�gi �s egyh�zi.

Istv�n rengeteg rendelkez�st hozott az egyh�zszervezettel kapcsolatban→ 10 p�sp�ks�get alap�tott, ezekb�l 4 ma is �ll: Gy�r, Veszpr�m, Nyitra, Gyulafeh�rv�r. Az 1000 k�r�li �p�tkez�sekr�l keveset lehet tudni a leletek hi�nya miatt.

Magyarorsz�gi �p�t�szet a nyugati �p�t�szetb�l t�pl�lkozott, annak mint�j�ra �p�tkeztek.

Pannonhalmi kolostor:

-        Nagy templom�p�t� munk�latok G�za fejedelem idej�n →nev�hez f�z�dik a pannonhalmi kolostor, Szent M�rki titulus� f�kolostor. 996-ban kezdt�k az �p�t�st.

-        A pannonhalmi kolostor szoros, k�zvetlen kapcsolatban �llt m�s nyugati rendekkel. Eredetileg 2 szent�lyes volt a pannonhalmi kolostor.

-        1001-ben volt a templom felszentel�se.

-        P�p�kt�l t�mogat�st �lvezett. 1102-ben II. Pascal p�pa meger�s�tette azokat a kiv�lts�gokat, melyekkel m�r rendelkezett.

-        1137- D�vid vezette az ap�ts�got→ templomb�v�t�s.

-        1224- Felavatt�k a 3. templomot.

-        Tat�rj�r�s sor�n nem pusztult el, mivel v�d�fal vette k�r�l.

-        14. szd-ban hanyatl�s figyelhet� meg. Magyarorsz�gon ekkor kezd�d�tt egy reform a szerzetesrendekre vonatkoz�an, mely Nagy Lajos nev�hez f�z�dik →fegyelem vissza�ll�t�sa a legf�bb c�l.

-        M�ty�s kor�ban k�s�-g�tikus st�lusban �p�tett�k tov�bb.

-        1486- Elk�sz�lt a templom.

-        1514- kongreg�ci�→ magyar ap�ts�gokat egybefogta.

-        T�r�k�k visszavetett�k az �p�tkez�seket, reformokat.

-        Mai k�p�t a 19. szd-i �p�tkez�sek hat�rozt�k meg → ekkor �p�tett�k a k�nyvt�rat.

-        II. vil�gh�bor� alatt nemzetk�zi v�delmet �lvezett.

11. szd-t�l egyh�zi �s vil�gi arisztokr�cia �p�tetett kolostorokat.

P�csv�radi Benc�s Ap�ts�g- G�za �s Istv�n kor�ban �p�lt.

Zalav�ri Benc�s Ap�ts�g- 3 haj�s nagy bazilika volt.

Tihanyi Benc�s Ap�ts�g- 3 haj�s, altemplomos. Szent �nyos monostornak h�vt�k. 1055 k�r�l j�hetett l�tre.

Veszpr�mi Szent Mih�ly Sz�kesegyh�z- 20. szd-ban elbontott�k. Gizella kir�lyn� sz�m�ra k�sz�lt→ k�z�pkorban sok�ig ez volt a kir�lyn�k koron�z�si helye.

Esztergomi Szent Adalbert Sz�kesegyh�z

Sz�kesfeh�rv�r- 1003-ban kezdett el Szent Istv�n itt �p�tkezni. Sz�z M�ria Pr�posts�g temploma. �rp�dh�zi kir�lyok temetkez�si helye. 1030-ban Imre herceget ide temett�k el. 3 haj�s bazilika. 18-19. szd-ban lebontott�k.

Pl�b�nia h�l�zat:

-         C�l: Minden 10 falu �p�tsen templomot- ez az �rp�dkorban nem val�sult meg.

-         Az els� pl�b�ni�k az isp�ns�gi v�rak k�r�l j�ttek l�tre → nagyobb v�rosokra, telep�l�sekre jellemz�.

Rom�n kori templomok:

B�lap�tfalva: Eredetileg ciszterci ap�ts�gi templom. 13. szd elej�n �p�lt- 1232-ban alap�tott�k. Francia anyakolostor ig�nyei szerint alak�tott�k: 3 haj�s- kereszthaj�s t�bb oldalszent�llyel, mellette �llr a kolostor-kereng�. 18. szd-ban �jra fel�p�tett�k.

Feldebr�: Benc�s ap�ts�gi templom volt. Feltehet�en Aba S�muelt ide temett�k. Egyetlen olyan templom Magyarorsz�gon, aminek n�gyzet az alaprajza.

J�ki templom

L�b�nyi templom       13. szd els� fel�ben �p�ltek. L�b�nyi t�pus� benc�s �s premontrei

Zs�b�ki templom        kolostor templomok. 1-1 f��ri csal�d �p�ttette valamely szerzetesrend

r�sz�re.

Dongaboltozat- Tipikus rom�nkori boltozat. Visszatett�k a l�b�nyi templomra.

1896- J�ki templom restaur�l�sa → sok minden �talak�tottak, kieg�sz�tett�k.

Zs�mb�ki templom 1763-ban f�ldreng�s k�vetkezt�ben led�lt.

Ciszterci rend:

-         Francia alap�t�s� rend

-         Citeaux v�ros�r�l kapta a nev�t.

-         Alap�t�ja: Hardingi Szent Istv�n.

-         Benedek regul�t k�vetik, kieg�sz�tett�k a Charta Caritas- szal. Bevezett�k az �tkez�s k�zbeni/alatti felolvas�st. Opus dei= Szolg�lat Istennek.

-         Templomok d�sz�t�s�t elhanyagolt�k.

-         Clairvaux-i Szent Bern�t a rendet felvir�goztatja.

-         Magyarorsz�gon m�r 1142-ban jelen voltak.

-         �k voltak a magyar m�vel�d�s z�szl�viv�i.

-         Sok koll�giumok volt→ filoz�fi�t �s teol�gi�t tan�tottak.

-         Munk�juknak k�sz�nhet� a kelet-eur�pai hitt�r�t�s.

-         F�ldm�vel�sben is p�ld�t mutattak.

-         Szoros kapcsolat a francia ap�tokkal.

Premontrei rend:

-         1120-ban alakult.

-         „Minden j�ra felk�sz�ltem” → ez volt az ir�nyelv�k.

-         Er�sen szab�lyozott kolostori rend.

-         Karitat�v munkav�gz�s (pr�dik�ci�, lelkigondoz�s)

-         A szerzetesek lelkip�sztori feladatokat is ell�ttak.

-         Magyarorsz�gon hamar megtelepedtek. 1131 el�tt j�tt l�tre az els� magyarorsz�gi kolostor

-         Ap�t= pr�post.

Ferencesek- Domonkosok → Magas szinten oktattak teol�gi�t- Julianus bar�t.

-         Koldul� rendek

-         Hitt�r�t�ssel foglalkoztak

-         Kolostoraikat nagyobb v�rosokban alap�tott�k

IV B�la bel�pett a ferences harmadrendbe → vil�gi �letet folytatva lehetett bel�pni

Ferences kolostorokat Anjou uralkod�k s hoztak l�tre

Esztergom:

-         Uralkod�i sz�khely is volt.

-         Itt sz�letett meg Vajk �s itt keresztelt�k meg.

-         Itt �llt a kir�lyok keresztel� egyh�za.

-         Itt volt Istv�n �s Gizella esk�v�je.

-         Els� �rseks�g, amit Istv�n alap�tott.

Sz�kesfeh�rv�r:

-         Sz�z M�ria pr�posts�g

-         Kir�lyi palota is itt �llt

-         Temetkez�sek kiemelt szerepe

Megyerendszer ki�p�t�se:

-         K�zigazgat�s alapja → Istv�nhoz k�thet�

-         Kir�lyi v�r az isp�ns�g k�r� j�tt l�tre → ahol a kir�ly nem volt jelen ott az isp�n j�rt el helyette.

Szent L�szl�:

-         Egyh�zszervezet �jj��p�t�se

-         1090-1095 → Szent Istv�n eml�k�re �p�ttette a Z�gr�bi Sz�kesegyh�zat.

Tihanyi monostor alap�t�level�nek h�tulj�n jegyezt�k fel, hogy mi minden tal�lhat� a monostorban (k�nyvek, arany, ez�st). (1090)

1217- II Andr�s → Tihanyi Ap�ts�g seg�t�se.

Ekkoriban az orsz�g mez�gazdas�ga fejlett volt, a hal�szat fontos meg�lhet�st biztos�tott.

K�nyves K�lm�n:

-         A p�pa elismerte tud�s�t.

-         Akit tudatlannak v�lt a papok k�z�l, azt nem hagyta felszentelni.

-         Az iskol�ztat�s a k�ptalanok �s a kolostorok kez�ben volt.

-         Magyarorsz�gon nem voltak m�g egyetemek→ P�rizsban tanultak → ez volt az els� egyetem. Anonymus is itt tanult.

Veszpr�mben m�r ebben az id�ben (12-13. szd) tan�tottak jogot. Oklevelet ki�ll�t�sa, �r�sa → fontos eml�kek, jogokat �r�sban r�gz�tett�k.

Szent Ferenc legend�ja ford�t�s �tj�n ker�l 1370 k�r�l Magyarorsz�gra. Sz�veg�t egy 70 �vvel k�s�bbi m�solat �rizte meg.

J�kai K�dex:

-        Legr�gebbi teljesen magyar nyelv� k�nyv.

-        J�mbor �let propag�l�sa.

-        Saj�t kor�nak politikai b�r�lata.

-        Feud�lis anarchia k�pe rajzol�dott ki. Erk�lcsi norm�knak val� megfelel�st neh�znek tartott�k.

-        P�lda, p�ld�zat→ erk�lcsi tanuls�g a l�nyeg, pr�dik�ci�ba sz�tt�k bele a k�z�pkori szerzetesek, szentek �let�nek a le�r�s�ba is belef�ztek ilyen anekdotikus t�rt�neteket.

K�pes Kr�nika: Legjelent�sebb t�rt�nelmi alkot�s (1358). Gy�ny�r� illusztr�ci�i miatt v�lt h�ress�. 14. szd els� harmad�nak esem�nyeit egy ferences bar�t alkot�sai alapj�n t�rgyalja.

T�thsolymos Apr�d J�nos- Nagy Lajos �letrajz�t �rta le: K�roly R�bert Anjou kir�ly ut�n uralkodott. Nagy L�szl� �lland�an hadj�ratokat ind�tott. 40 �vig uralkodott.

Geszta:

-        Latin sz�b�l ered, jelent�se viselt dolgok.

-        Latin nyelv� k�z�pkori t�rt�neti m�faj.

-        �ltal�ban a kr�nik�val hasonl�tj�k �ssze. Mes�sebb, mint a kr�nika.

-        K�lt�szet �s a val�s�g keveredik benne.

-        Sz�rakoztat� c�lja is van.

-        Udvari, nemzeti t�rt�net�r�st k�pviseli.

Kr�nika:

-        Kronol�giai fel�p�t�s�.

-        Hitelesebb, mint a geszta.

-        Egyh�zi, kolostori munka.

Kereszt�ny Magyarok Geszt�ja:

Szerz� ismeretlen. Val�sz�n�leg francia f�ld�n tanult, ezt a st�lus�b�l lehet kik�vetkeztetni. Polg�ri magyarokr�l nem �r elmarasztal� m�don. Magyarok Keletr�l j�ttek, ter�leteket foglaltak, 2 vez�rrel �rkeztek.

Anonymus geszt�ja:

�n�ll� munkak�nt maradt r�nk. 11-12. szd alkot�sait forr�sk�nt haszn�lja. Magyar nemzet eredet�t els�k�nt �rta meg. A pog�ny magyarokat �s a magyarok fejedelmeit �sszek�t�tte a k�s�bbi nemesi csal�dokkal. Szk�ta el�d�kkel kezd�dik. K�z�ppontj�ban a honfoglal�s �ll. 1746-ban v�lt ismertt�. Legt�bbet t�rgyalt t�rt�net�r�.

Magyar Lengyel Kr�nika is egy geszta. Sok kobold t�rt�netet tartalmaz. Attil�t �s az �rp�d-h�zi kir�lyokat �sszek�ti.

Magyarorsz�gi Egyetemek:

-        Els� magyarorsz�gi egyetemet 1367-ben P�csen alap�totta Nagy L�szl�. P�pai enged�llyel nyithatott egyetemet. V. Orb�n p�pa enged�lyezte. Teol�giai kar nem lehetett. Bolognai mint�t vette �t. Jogot bolognai tan�r tan�tott.

-        1395- m�sodik egyetem Magyarorsz�gon �bud�n l�tes�lt. IX. Bonif�c p�pa enged�lyezte a l�trehoz�st. Sz�nta Luk�cs csan�di p�sp�k ker�lt az egyetem �l�re.

-        1467: Pozsonyi egyetem l�trej�n. Vit�z J�nos szembefordult M�ty�ssal �s val�sz�n�leg ez�rt sz�nt meg az egyetem.

Magyarorsz�gi utak: (16. szd.)

Nemzetk�zi kereskedelemmel kapcsolatosak a legfontosabb utak, k�l�n�sen a Nyugat-Eur�p�val kapcsolatos utak. 13-15. szd- t�rv�nyek szorgalmazz�k az �t-h�d�p�t�st.

1335- Visegr�di kir�ly tal�lkoz�ja. Ez az alapja a mai visegr�di n�gyek tal�lkoz�j�nak.

Magyarorsz�gi betelep�t�sek:

·        Az itt megtelepedett n�metek 1224-ben II. Andr�s kir�lyt�l jelent�s kiv�lts�gok birtok�ba jutottak Az Andreanum n�ven ismert kir�lyi oklev�l a kor�bban a d�l-erd�lyi ter�leten sz�tsz�rtan elhelyezked� n�met telepeket egys�ges ter�lett� mosta �ssze. Az �gy megalkotott d�l-erd�lyi Sz�szf�ld hat�rain bel�l a n�peket a szebeni isp�n fennhat�s�ga al� rendelte.

·        A kir�ly el��rta katona�ll�t�si k�telezetts�g�ket.

·        Egy �sszegben ad�t kellett fizetni�k.

·        Orsz�gos v�mmentess�get nyertek.

·        Fejlett nyugat-eur�pai agr�r- �s k�zm�vestechnol�gi�t val�s�tottak meg a a k�z�pkori Magyarorsz�g egyik legfejlettebb r�gi�ja lett a a XIV. sz.-ban itt jelennek meg legkor�bban a c�hek.

·        Szint�n a n�metek vir�goztatt�k fel a Szepess�get /a Hern�d fels� foly�sa ment�n/

·        A XII. sz�zad k�zepe �s a XIII. sz�zad eleje k�zti nagy betelep�l�sek ellen�re m�g mindig �ri�si feh�r foltok t�tongtak a K�rp�t-medenc�bena II. Andr�s akkora birtokokat tudott adom�nyozni h�veinek, hogy 1-1 �sszef�gg� ter�leten olykor 30 falu is elf�rt.

·        A tat�rj�r�s �j helyzetet teremtett a n�pess�get illet�en a legt�bbet a keleti orsz�gr�sz szenvedett, a Dun�nt�l j�val kevesebb megpr�b�ltat�snak volt kit�ve

·        Erd�ly �s az Alf�ld nagy r�sze teljesen elpusztult

·        A tat�rj�r�s ut�n a katasztrof�lis munkaer�hi�ny a tudatos betelep�t�seka

·        Kunok: IV. B�la t�mb�s�tve telep�tette le �ket, a kipusztult n�pess�g hely�re

·        IV. L�szl� a kun nemesek sz�m�ra azonos szabads�got biztos�tott, tudatosan t�rekedett kiv�lts�gos helyzet�k elismertet�s�re

·        Rom�nok: a tat�rj�r�s ut�n tudatosan, nagy sz�mban telep�tett�k be �ket Erd�lybe

·        III. Andr�s is megk�s�relte a rom�nok egy t�mbben, kir�lyi oltalom alatti betelep�t�s�t, de a XIII. sz�zad v�g�n, mikor ez zajlott, a kir�lynak m�r nem volt el�g hatalma ahhoz, hogy kiv�lts�gokat adom�nyozzon nekik

·        A XIV. sz�zadban ink�bb a vil�gi nagybirtokosok telep�tettek a saj�t uradalmaikba rom�nokat a a kir�lynak teh�t nem volt uralma felett�k

·        A mag�ntelep�t�sek azzal a k�vetkezm�nnyel j�rtak, hogy katonai szempontok helyett gazdas�gi szempontok ker�ltek el�t�rbe

·        A rom�nok be tudt�k n�pes�teni a kor�bban lakatlan hegyvid�ki t�jakat, �lattart� �letm�djuk miatt

·        A rom�nok ortodox, g�r�g hit�k miatt �lesen elk�l�n�ltek a magyar �llamter�leten �l� t�bbi n�pt�l