1. Szem�ly�s�gl�lektan t�rgya, n�z�pontjai.

Nem egys�ges elm�letnek tekinthet�.

Egyedis�g- mindenkinek van szem�lyis�ge �s az az �ltal�noss�g fel� mozd�tja.

A szem�lyis�g sz� a k�znapi haszn�latban az egyes emberek saj�toss�gainak kifejez�s�re szolg�l. MIndenkin�l egyedi jelleg.-velesz�letett saj�toss�gok, adotts�gok.

(egypet�j� ikrek k�l�n nevel�se –vizsg�lat a k�rnyezet mit tud �talak�tani.

K�rnyezettel �lland� k�lcs�n hat�sban vagyunk, nem mindegy hova sz�letik az ember.

-k�rnyezet inger felt�telei-

-�n tudat is benne van a szem�lyis�gben-

�n a legfontosabb er� a szem�lyis�gben- �n tudat t�bb�-kev�sb� tudatos viselked�s.

A szem�lyis�g a szem�lyen bel�li pszihofizikai rendszerek olyan dinamikus szervez�d�se, amely a szem�lyre jellegzetes viselked�s-, gondolat-,�s �rz�smint�zatokat l�trehozza( .Gordon Allport)

A defin�ci� fontos meg�llap�t�sai: 

1. a szem�lyis�g nem bizonyos elemek puszta halmaza hanem szervez�d�s-sok f�le saj�toss�g sz�vev�nye

                   2. a szem�lyis�g nem egyszer�en csak ott van akt�v folyamat  Aktivit�s folyamatosan alakul ki. Szem�lyis�gnek �nteremt� aktivit�sa van.stabil e a szem�lyis�g vagy v�ltoz�kony dinamikus.

                   3. a szem�lyis�g ugyan pszichol�giai fogalom, de a fizikai testhez k�t�dik

                   4. a szem�lyis�g olyan oki t�nyez� amely seg�t megha-

                       t�rozni, hogy a szem�ly hogyan viszonyul a vil�ghoz

                   5. a szem�lyis�g mint�zatokban - ism�tl�d�sekben,           �lland�s�gokban- mutatkozik meg.

                   6. a szem�lyis�g nem csak egyf�lek�ppen, hanem sokf�lek�ppen-viselked�sben ,gondolatokban,  �s �rz�sekben  jelenik meg.

Szem�lyis�g l�lektan elm�let, n�z�pont, perspekt�va.

Az elm�let olyan �sszefoglal� �ll�t�s , �ltal�nos elv , vagy elvek csoportja amely esem�nyek vagy jelens�gek egy-egy oszt�ly�ra vonatkoznak.

Az elm�let els� c�lja, hogy magyar�zatot adjon a kiszemelt jelens�gre .Az elm�leteknek �j inform�ci�k el�rejelz�s�t kell lehet�v� tennie. Ha az elm�letb�l valamilyen el�re jelz�s fakad azt kutat�ssal – tudom�nyos tev�kenys�ggel ellen�rizz�k.

Az elm�letek csoportos�t�sa:

A szem�lyis�g elm�letek t�bb csoportot alkotnak. Mindegyik csoport olyan �ltal�nos szemponttal jellemezhet�, amely arra vonatkozik, hogy mik�ppen lehet az emberi term�szetet legjobban megragadni.

Metate�ria- azoknak a t�j�koz�d�- ir�ny�t� feltev�seknek a rendszere, amelyek keret�ben az elm�letek megsz�lettek. Ezek a t�j�kozod� feltev�sek �ltal�nosabbak, mint valamely konkr�t elm�let feltev�sei .A metate�ri�k  jel�lik  ki, hogy egy�ltal�n milyen fogalmak j�hetnek sz�ba, ha �rtelmes elm�letet akarunk alkotni.

1.       diszpozicion�lis n�z�pont: azon felt�telez�sen alapul, hogy az emberek viszonylag stabil hajlamokkal (diszpozic�kkal) rendelkeznek, amelyek a legk�l�nf�l�bb helyzetekben nyilv�nulnak meg.

2.       biol�giai perspekt�va: vele sz�letett vagy �r�kl�tt meghat�rozotts�g.

             Az egyik biol�giai megk�zel�t�s �gy tartja, hogy a szem�lyis�g genetikai megalapozotts�g�, vagyis szem�lyis�g diszpozici�k �r�kl�dnek. M�sik megk�zel�t�s, hogy a k�zponti idegrendszer �s a hormon�lis rendszer hogyan befoly�solja a szem�lyis�g alakul�s�t.

3.       Pszichoanalitkus megk�zel�t�s: arra az elk�pzel�sre �p�l, hogy a szem�lyis�g nem m�s mint a benne l�v� er�k egym�ssal folytatott verseng�se �s k�zdelme. A szem�lyis�gben l�v� tudatszintek intenz�v mozg�sban vannak �s meghat�rozz�k az ember szem�lyis�g�t. Ez az elm�let a t�bbi k�z�l is tal�n a legsz�kebb. legal�bbis abban a z �rtelemben, hogy egyetlen elm�let uralja Sigmund Freud pszichoanalitikus elm�lete.

4.       szoci�lis tanul�s elm�let: k�rnyezet szerep�nek fontoss�ga, azok vagyunk amit megtanultunk, az �let nem m�s mint tanul�s.

5.       szoci�lis kognitiv tanul�s elm�let: az ember tanul�konys�g mellett racion�lis l�ny is nem csak tanulunk meg is magyar�zzuk.

6.       Fenomenol�giai elm�letLhumanisztikus pszichol�gia) elfogad�s pszichol�gi�ja- kell� tolrancia elm�let. Mindenki szubjektive �t�li a vil�got �s ez ad elt�r� elm�leteket (pozitiv gondolkod�s)