Szervezetszociol�gia

Charles Pero: Szervezet szociol�gia c. m�ve, Vezet�s tudom�ny c. foly�irat

Szervezetszociol�giai kutat�sok t�rgya, szervezetszociol�gi�val rokon szakszociol�gi�k, fontosabb alapfogalmak, ipar, �zem, szervezet, gazdas�g szociol�giai kutat�sok t�m�i.

Szervezet szociol�gia a gazdas�g szociol�gi�b�l n�tt ki, egyik al�gazata. Neh�z megragadni t�rgyukat. Gazdas�g szociol�gia a k�zgazdas�gtannal folytat versenyt. K�zgazdas�gtan 100 �vvel kor�bban alakult ki a szociol�gi�n�l. Olyan �n�ll� gazdas�g szociol�gia nehezen ragadhat� ki �n�ll�an. K�l�n van pl. szerveze tszoc., agr�r szoc., stb. Gazdas�g szociol�gi�ban elm�leteket gy�rtanak, m�g a szociol�gi�ban gyakorlatot figyelik meg. A k�zgazdas�gtanban m�s emberk�p jelenik meg. K�zgazdas�gtudom�nyban a Homo Oeconomicus az emberk�p, �n�rdek k�vet�se rejlik a h�tt�rben. Nyeres�gelv� az egy�ni, min�l kisebb energiar�ford�t�ssal �rje el, k�lts�g, energia minimaliz�l�sa. K�zgazdas�gtan nehezen lev�laszthat� a gazdas�g szociol�gi�t�l.

Marx, minden a gazdas�gra �p�l- (szerinte. Kik alkotj�k a politikai vezet�st,stb.)

Max Weber- gazdas�g k�rd�seit vizsg�lta t�rsadalmi �sszef�gg�sben. / Protest�ns etika �s akapitalizmus szelleme c. munk�ja./

Gazdas�gi mentalit�s, hogy az emberek szeretik a vagyont, szeretnek �lni vele. 15. sz�zad k�rny�k�n alakult ki a kapitaliz�ci�, ami egy gazdas�gi jelens�g. Purit�n keresked�ket �s iparosokat jellemezte, hogy min�l nagyobb vagyont halmoztak fel, de ezt nem f�ny�z�sre haszn�lt�k, ink�bb befektett�k �s purit�n k�r�lm�nyek k�z�tt �ltek. Vall�snak er�teljes hat�sa van.

Pol�nyi K�roly- munk�ss�ga: gazdas�g szociol�gus. Szerinte a gazdas�got nem �nmag�ban kell szeml�lni, hanem a t�rsadalomba be�gyazottan kell vizsg�lni. Befoly�sol� t�nyez�k: t�rsadalmi viszonyok, politikai rendszer, stb.

T�rsadalmi, gazdas�gi mechanizmusok:

1. piac mechanizmusa, szolg�ltat�sok �rt�kes�t�se
2. reciprocit�s kifejez�se, t�rsadalom gazd�lkodhat vele
3. redisztrib�ci�, az �llam begy�jti a megtermelt javakat, majd megpr�b�lja �jra elosztani.

Szakszociol�gi�k

Gazdas�g szociol�gi�k �gazatai:

● Munka szociol�gia - munka termel�kenys�get befoly�sol� t�nyez�ket kutatja els�sorban, ill. tan�csokat ad, hogyan lehetne a munka termel�kenys�get fokozni, milyen t�nyez�k vannak.

● Ipari �s agr�rszociol�gia ter�lete -  az ipari �s agr�rtermel�s speci�lis saj�toss�gaival foglalkozik. G�pes�t�s �s automatiz�l�s hat�sai, elterjed�sei. Agr�r strukt�ra v�ltoz�saival, m�dosul�saival is foglalkoznak.

● �zemszociol�gia – a munkahelyeken bel�li t�rsadalmi kapcsolatokkal, a munka csoportokon bel�li kapcsolatokkal foglalkozik, ill. a f�n�k-alkalmazott k�zti viszony k�rd�seit vizsg�lja.

● H�ztart�s szociol�gia – a h�ztart�sokban milyen termel� �s fogyaszt� tev�kenys�gek vannak. Pl. m�sodik gazdas�ggal �sszef�gg� vizsg�latok. H�zt�ji gazd�lkod�s.

● Szervezet szociol�gia – az �sszes szervezet, szociol�giai jellemz�ivel, saj�toss�gaival foglalkozik. Vezet�s tudom�nnyal rokoni kapcsolatot �pol. A j�, az ide�lis szervezet saj�toss�gaival foglalkozik.

Szervezet fogalma: emberek, t�bb� kev�sb� szem�lytelen kapcsolatokb�l fel�p�l� nagy csoportja, amelyet valamilyen c�l el�r�se �rdek�ben hoztak l�tre. A szervezetnek strukt�r�ja van, meghat�rozza a tagok szervezeten bel�li tev�kenys�g�t �s feladatk�r�t, ill. emellett hierarchi�val is rendelkezik, szervezeten bel�l al�- �s f�l� rendelts�gi viszonyok val�sulnak meg (ki kinek adhat utas�t�st, �s milyen jelleg� utas�t�st adhat) – form�lis szervezetnek nevezik. Lehet inform�lis szervezet is- �ratlan szab�lyok, hagyom�nyok hat�rozz�k meg a m�k�d�st, strukt�r�t.

Int�zm�ny: az emberi tev�kenys�g egy meghat�rozott ter�let�re vonatkoz� �rt�kek �s norm�k egy�ttese, mely meghat�rozza, hogy az adott tev�kenys�get v�gz� egy�neknek hogyan kell viselkedni�k. Pl. a k�rh�z (szervezet: Petz Alad�r megyei k�rh�z) , iskola.

B�rokr�cia: olyan szervezet, ahol az �gyeket meghat�rozott szab�lyok szerint int�zik.

Alkalmazott szociol�gi�k kutat�si ter�letei, t�m�i:

● munkaszociol�gia ter�lete: F.W. Taylor egyik jeles k�pvisel�je, amerikai m�rn�k volt. Vizsg�lta, hogy a g�pes�t�s egyre ink�bb teret kap.  Ember �s a g�pes�t�s egy�tt tev�kenys�g�t, kapcsolat�t kutatta. Min�l kevesebb legyen az �res id� az egyes munkatev�kenys�gek k�z�tt. A g�pek kezel�se min�l egyszer�bb, �tl�that�bb legyen. Taylorizmus fogalma: legf�bb javaslata, a szalagrendszer� termel�s bevezet�se, javaslata.

Henry Ford alkalmazta el�sz�r. Lenin is h�ve volt a Taylorizmusnak. Tudom�nyos munkaszervez�s.

● E. Mayo, amerikai munka szociol�gus, 1920-as �vek v�g�n v�gezte kutat�sait egy elektronikai c�gn�l. Milyen t�nyez�k befoly�solj�k a munka teljes�tm�ny�t. K�s�rlet m�dszer�t alkalmazta, 2 csoportot alak�tott: k�s�rleti �s kontroll csoportot. A k�s�rleti csoport k�l�n m�helyben dolgoztak, f�ny er�ss�g�t folyamatosan v�ltoztatt�l. N�tt a termel�s mindk�t csoportn�l. Munkaid� beoszt�st is vari�lt�k ( sz�netek r�videbbek, hosszabbak, s�r�bben, ritk�bban). Mindk�t csoportban n�tt a termel�kenys�g. Oka:  A munk�sok �gy �rezt�k, hogy odafigyelnek r�juk �s fontosak, elbesz�lgettek vel�k, csoport tudatuk er�s�d�tt, identit�studat er�s�d�tt. A termel�kenys�g hat�konys�g�t az emberi kapcsolatok jellege hat�rozza meg.

● Friedmann, francia szociol�gus, (vizsg�lata: g�pes�t�s �s automatiz�l�s vizsg�lata, az emberi kapcsolatokra gyakorolt hat�sa.) Szerinte a munka az emberek sz�m�ra nem csak a j�vedelem szerz�st jelenti, hanem �nmegval�s�t�s, �r�m el�r�s�nek az eszk�ze is. Auton�m munk�s csoportok kialak�t�s�t l�tta fontosnak. Egy adott csoport kap egy nagyobb feladatot �s �k d�nthetnek azon bel�l ki milyen folyamatot v�gez el. (’50-’60-as �vek)