A szem�lyis�g vizsg�lati m�dszerei

Az elm�letek megalkot�s�t szolg�l� vizsg�lati m�dszerek:

-         introspekci�: befele val� fordul�st jelent, a szem�ly megfigyeli saj�t lelki m�k�d�s�t, �rzelmeit, gondolatait → a j� besz�dk�szs�g�, intelligens szem�lyek eset�ben alkalmazhat�, j� megfigyel�si k�pess�ggel kell rendelkezn�nk, neh�zkes m�dszer, felk�sz�l�st ig�nyel a szem�lyek r�sz�r�l �s ritk�n ny�jt hiteles eredm�nyt, napjainkban ezt a m�dszert ritk�n alkalmazzuk kutat�si c�lokra, ink�bb a klinikai pszichol�gia keret�ben nyer teret

-         megfigyel�s: a tudom�nyos megfigyel�s egy esem�ny, egy viselked�s, egy dokumentum �szlel�s�t jelenti, azonban nem reduk�l�dik a t�nyek puszta tanulm�nyoz�s�ra, hanem egy oszt�lyoz�si l�p�ssel folytat�dik, ahol az inform�ci�kat bizonyos fogalmakba rendezi �s bizonyos oki kapcsolatokat meg�llap�t illetve el�revet�t → a t�nyek objekt�v feljegyz�s�t felt�telezi

-         esetelemz�s: a tudom�nyos megfigyel�s egyik speci�lis esete, melyben egyetlen szem�ly �let�tj�t k�vetj�k nyomon, felt�rva az ok-okozati �sszef�gg�seket az egyes t�nyek k�z�tt → huzamosabb ideig tart� megfigyel�s, minden �letter�letre kiterjed, leggyakrabban a pszichoanalitikus szem�lyis�gelm�letek kialak�t�s�ban alkalmazt�k, �ppen ez�rt hiteless�g�k gyakran megk�rd�jelezhet�, mivel nagyon kev�s szem�ly eredm�ny�b�l k�vetkeztettek az eg�sz popul�ci�ra

-         faktoranal�zis: leggyakrabban alkalmazott m�dszer, c�lja a viselked�s okait meghat�rozni, vagyis olyan faktorok sz�rmaztat�sa, melyek az egyes von�sok alapjait k�pezik, a korrel�ci�s m�dszerre alapul, t�bbsz�r�s korrel�ci�t jelent, nagyon pontosnak t�nik, de a val�s�gban ez nem �gy van, nagy sz�m� m�r�s elv�gz�s�t felt�telezi egy nagy sz�m� mint�n (egy csoport ember), �ltal�ban t�bb k�rd��vet, szem�lyis�gtesztet vagy jellemz�st alkalmazunk, a kapott eredm�nyeket korrel�ljuk egym�ssal, m�gpedig �gy, hogy minden m�r�si eredm�nyt az �sszes t�bbivel, elk�sz�tve egy korrel�ci�s m�trixot ad

-         k�s�rlet: minden esetben egy ok-okozati �sszef�gg�s felt�r�s�ra alkalmazott kutat�si m�dszer, melyben a kutat� sz�nd�kosan kiv�lt egy jelens�get, �s ezt r�szletes elemz�snek veti al�, fontos a k�s�rletben alkalmazott f�ggetlen �s f�gg� v�ltoz�k pontos elhat�rol�sa → a f�ggetlen v�ltoz�kat a k�s�rletvezet� hat�rozza meg, ezeket manipul�lja �s m�ri a hat�sukat, a vizsg�lati szem�lyek �ltal adott v�laszok, reakci�k k�pezik a f�gg� v�ltoz�t, a f�ggetlen v�ltoz� mint ok, a f�gg� v�ltoz� mint okozat jelenik meg

Az elm�letek gyakorlati alkalmaz�s�t szolg�l� m�dszerek:

-         k�rd��vek: leggyakrabban alkalmazott m�r�si m�dszere, l�nyeg�ben egy struktur�lt interj�, a kutat� �llap�tja meg a k�rd�sek tartalm�t, pontos, f�lre nem �rthet� megfogalmaz�st felt�teleznek, melyek lehetnek mind k�rd�, mind kijelent� form�ban, ki�rt�kel�se szabv�nyos�tott, pontosan meghat�rozza az egyes szem�lyis�gvon�sokat, �s az embereket kateg�ri�kba sorolja

-         projekt�v tesztek: egy struktur�latlan, vagy kev�ss� struktur�lt, �ltal�ban k�pi eszk�z�k, melyekkel a szem�lyek rejtett motiv�ci�it, �rzelmeit, vizsg�lj�k, l�nyege, hogy felsz�nre ker�lnek az alany tudattalan gondolatai, rejtett v�gyai, a pszichoanalitikus iskola saj�tjai, c�ljuk olyan inform�ci�k birtokl�sa, nyer�se melyek egyszer� interj� sor�n nem ker�lnek felsz�nre

-         ter�pi�k: minden szem�lyis�gelm�letre t�maszkodik egy vagy t�bb ter�pi�s elj�r�s, melyek t�bb szempont ment�n k�l�nb�znek egym�st�l, a legfontosabb k�l�nbs�gek tal�n a ter�pi�s elj�r�sok c�lja m�g�tt tal�lhat�

♠ oki ter�pi�k: Az egyes lelki megbeteged�sek lehets�ges okait pr�b�lj�k felt�rni, megk�s�relik megtal�lni a szem�ly �let�ben azt a kritikus pontot, ami a megbeteged�st el�id�zte, �s ezt k�s�relik meg kik�sz�b�lni.
♠ t�neti ter�pi�k: A szem�lyt zavar� klinikai t�netek megsz�ntet�s�re ir�nyul� ter�pi�s elj�r�sok, melyek a jelenre �sszpontos�tanak �s viselked�s-m�dos�t�sokat c�loznak.
♠ kliensk�zpont� ter�pi�k: A humanisztikus pszichol�giai iskola eredm�nyeire alapoznak, c�ljuk a szem�lyben fellelhet� pozit�v von�sok kiakn�z�sa, valamint a negat�v tulajdons�gok elfogadtat�sa.