Neotomizmus

• Aquinoi Sz. Tam�sr�l kapta a nev�t
• Normat�v, ir�ny�tott, intellektualista
• Kereszt�ny �rt�krendet k�zvet�t
• J. Manitan volt a szellemi atyja, aki el�vette Sz. Tam�s tanait, hogy a szeretet visszak�lt�zz�n az iskol�ba
• C�l: a vall�sos �letvitel elfogadtat�sa, kereszt�ny �letm�d k�r�lm�nyeire val� felk�sz�t�s
• A l�lekform�l�s a f� feladat: hum�n t�rgyak, m�v�szetek �s vall�s tan�t�s�val
• Tov�bb� a hat�kony nevel�s felt�tele a tanrend „humaniz�l�sa”

Az 1870-es �vekt�l sz�zadunk �tvenes �veinek v�g�ig a katolikus egyh�z f�lhivatalos filoz�fi�j�nak sz�m�t� neotomizmus �s k�pvisel�i igen csek�ly �rdekl�d�st keltenek a mai szellemi �letben. Nemcsak a filoz�fiat�rt�netek jelent�s  r�sze hallgatja agyon a neotomizmust, hanem maga  a katolikus egyh�z �s a katolikus teol�gia  is – a II. Vatik�ni Zsinat �ta – az �jskolasztika helyett egyre ink�bb a filoz�fiai antropol�gia, az egzisztencializmus, perszonalizmus �s a fenomenol�gia filoz�fiai eszk�zt�r�nak felhaszn�l�s�val  t�rekszik a hit megalapoz�s�ra.

Neoskolasztika – a 19. sz�zad v�g�n felgyorsult filoz�fiai mozgalom, amely �sszeegyezteti a katolikus vil�gn�zetet az �j term�szettudom�nyos ismeretekkel. Ennek r�sze a Neotomizmus, az �jkori katolikus filoz�fia leger�sebb ir�nyzata. A neoskolasztika kiindul� pontjai k�z�tt szerepel m�g Szent Tam�son k�v�l Szent �goston, Duns Scotus �s Francisco Suarez.

Neotomizmus

Az �j egyh�zi t�rv�nyk�nyv 1917-ben k�telez�v� tette a teol�giai hallgat�k el�zetes k�t�ves filoz�fiai tanfolyam�t Szent Tam�s tan�t�sa �s filoz�fi�ja szerint. A l�tez�k elm�lete a metafizika. A k�zponti fogalma a lehet�s�g �s a val�s�g, �s Arisztotel�sz m�dj�n megk�l�nb�zteti az agyagot �s a form�t. 

Mitterer (1887-1966)

Els�k�nt hasonl�totta �ssze a vil�gk�pet a gondolkod�si elm�letekkel. Kritikusabban �s differenci�ltabban �rt�kelte a skolasztikus tanokat. 

Maritain (1882-1973)

Francia filoz�fus. Szerinte a filoz�fiai �s a tudom�nyos magyar�zat m�dszertani k�l�nbs�g�t a relativit�selm�let, a r�szecskefizika, �s az �j tudom�nyelm�let al�t�masztja. A tudom�ny meg�rt�s�hez sz�ks�ges az ember ismerete, ahhoz pedig a vil�g ismerete, mely a tudom�nyra t�maszkodik, amely pedig emberi alkot�s.

Els�k�nt a magyar neotomizmus egyik legkiv�l�bb k�pvisel�je, Horv�th S�ndor (1884–1956), a budapesti katolikus hittudom�nyi kar professzora ez ir�ny� munk�ss�g�r�l kell sz�t ejteni, aki tomista jogfelfog�s�t rendszerezett m�don A term�szetjog rendez� szerepe c�m� „kismonogr�fi�j�ban” fejtette ki. Eml�t�sre m�lt� m�g a T�rsadalmi alakul�sok �s a term�szetjog c�m� - ink�bb �llamb�lcseleti t�rgy� - terjedelmes tanulm�nya, melyben szint�n �rint jogfiloz�fiai t�rgy� probl�m�kat.