Herbert Marcuse

     (1898-1939) 

A frankfurti iskola id�sebb nemzed�k�hez tartoz� filoz�fus volt, a kritikai marxizmus kidolgoz�ja. Ez egy korszer�s�tett marxizmus a v�ltoz� t�rt�nelmi felt�telekhez igazodva. Megpr�b�lta kidolgozni a fenomenol�gia, az egzisztencionalizmus �s a marxizmus egyfajta szint�zis�t. 

     M�vei: Hegel ontol�gi�ja �s t�rt�netis�g-felfog�sa (1932)

                 Evvel j�rul hozz� az Eur�p�ban zajl� Hegel renesz�nszhoz.

                 �sz �s forradalom (1941)

Hegel, Marx �s a t�bbi modern t�rsadalomelm�let keletkez�s�t kutatja.

�rosz �s civiliz�ci� (1955)

Marx �s Freud szint�zise. A nem-elnyom� t�rsadalom.

Szovjet marxizmus (1958)

Kritikai tanulm�ny a Szovjetuni�r�l.

Az egydimenzi�s ember (1964)

F� m�ve, melyben egyar�nt b�r�lja a kommunista �s a kapitalista t�rsadalmat. Arr�l �rt, hogy a modern ipari t�rsadalom k�pes lek�zdeni a megd�nt�s�re szervez�d� hagyom�nyos er�ket, mindenekel�tt azzal, hogy a munk�ss�got nem puszt�n kizs�km�nyolja, hanem az �letsz�nvonal emel�s�vel integr�lja is, vagyis nem csak l�ncaikat, hanem viszonylagos j�l�t�ket is elvesz�thetik. Ez�ltal a munk�sok nemcsak munkav�llal�k�nt, hanem fogyaszt�k�nt is kizs�km�nyoltakk�, szublim�lt rabszolg�kk� lesznek. Kiv�sz bel�l�k a t�rsadalomkritikai dimenzi�, �s egydimenzi�s fogyaszt�i l�nny� v�lnak. Ez�ltal elv�sz az a k�pess�g�k, hogy a fenn�ll� t�rsadalmi rend megv�ltoztat�s��rt tegyenek, integr�l�dnak a politikai rendszerbe, legfeljebb parlamenti ellenz�kk�nt m�k�dnek. A gondolkod�s „egydimenzi�san �r�kk� teszi a fenn�ll�t �s elleplezi annak irracionalit�s�t. Legink�bb Freud tanaira t�maszkodik. Az eredeti �szt�n�k �r�melv�t (pl.: �rosz), a realit�s elve helyettes�ti. Ez teljes�tm�nyelvv� s�llyed le. A v�ltoz�s c�lja, olyan t�rsadalom l�trehoz�sa, amelyben a j�t�kos �s szabad lehet�s�gek garant�lj�k az ember term�szetes fejl�d�s�t. Ez a gondolat, a modern anarchizmus programja tette alkalmass� Marcus�t arra, hogy a 60-as �vek v�ge �rtelmis�gi fiatals�g�nak radik�lis mozgalmai sz�m�ra hivatkoz�si alapul szolg�ljon. 
 

1949-ben az iskola visszak�lt�zik Frankfurtba, ahol �j vez�ralakja Habermas lett. 

J�rgen Habermas

(1928 -     ) 

      N�met filoz�fus, szociol�gus. Rothaker tan�tv�nyak�nt doktor�l Bonnban. 1954-59-ig Adorno asszisztense. K�s�bb filoz�fi�t tan�t Heidelbergben, majd Frankfurtban.

      A hetvenes �vekt�l szembefordul a frankfurti iskola elk�pzel�seivel. A kommunikat�v cselekv�s elm�lete Habermas szak�t�s�t a frankfurtiak kritikai elm�let�vel h�rom ponton jel�li meg:

• t�ls�gosan ezoterikusnak �s t�rsadalomt�l elt�volodottnak tartotta az elm�let normat�v megalapoz�s�t �s a bel�le k�vetkez� extr�mizmust
• szerinte elfogadhatatlan az igazs�g fogalm�nak kritikai elm�letben val� �rtelmez�se
• indokolatlannak tartotta a polg�ri demokr�ci�k alkotm�nyos �s demokratikus hagyom�nyainak lebecs�l�s�t �s elvet�s�t, negat�v dialektika t�rgy�v� t�tel�t

1968-ban �rja Megismer�s �s �rdekben c. m�v�t, amelyben kifejti, hogy a t�rsadalom l�te k�t tev�kenys�gi form�t�l f�gg:

• instrument�lis tev�kenys�g (munka)
• kommunikat�v tev�kenys�g (t�rsadalmi interakci�k)

     Habermas k�vet�sre m�lt�nak tal�lta Marx m�dszer�t �s Max  Weber munk�ss�ga is befoly�solta. �gy l�tja, hogy Marx elm�lete kort�rsai f�l� az �ruforma elemz�s�n alapul� �rt�kelm�let r�v�n ker�lt.

     Weber a t�rsadalmi moderniz�ci�n a t�rsadalmi l�tszf�r�k lev�l�s�t, az ezeknek megfelel� cselekv�st�pusok elk�l�n�l�s�t �rti. Habermas szerint az eddig felt�rt cselekv�st�pusokb�l n�gyf�le k�l�n�thet� el: 

     1, Teleologikus cselekv�s: egy mag�nyos cselekv�, egy c�l el�r�s�hez sikert �g�r� eszk�z�ket �s magatart�si alternat�v�kat v�laszt �s a k�lvil�gban megval�s�tja azt. Ennek b�v�tett v�ltozata a strat�giai cselekv�s (m�s auton�m szem�lyek d�nt�s�t is belekalkul�lja).

     2, Normak�vet� cselekv�s: egy t�rsadalmi k�zegben �rv�nyes norm�kra �s �rt�kekre tekintettel alakul.

     3, Dramaturgiai cselekv�s: olyan interakci�ban r�sztvev�k hajtj�k v�gre, akik egym�s sz�m�ra publikumot k�peznek, s ezel�tt a publikum el�tt az egyik r�sztvev� a saj�t szubjekt�v vil�g�t �nmegjelen�t�ssel leleplezi 

     Popper h�rom vil�g elm�let�t felhaszn�lva h�rom vil�gvonatkoztat�st �s �rv�nyess�gi ig�nyt t�maszt:

     Teleol�giai – objekt�v vil�g (az ember term�szetfeletti uralma) – �rv.: a propozicion�lis igazs�g d�nti el.

     Normak�vet� – t�rsadalmi vil�g – �rv.: a normat�v helyess�g d�nti el.

     Dramaturgiai – szubjekt�v vil�g – �rv.: szubjekt�v hihet�s�g d�nti el. 

     4, Kommunikat�v cselekv�s: nem �rdekvez�relt, m�gis nagy racionalit�sfok�, amelyben a cselekv�k megegyez�st keresnek egy cselekv�sszitu�ci� �rtelmez�s�r�l �s cselekv�seiket egyet�rt�s alapj�n �sszehangolj�k. K�zponti fogalma az interpret�ci�, cselekv�si k�zege a nyelv. A kommunikat�v cselekv�s mindh�rom vil�gra vonatkoz�st �s �rv�nyess�get felveheti az el�bbiek megegyez�sre orient�lt alkalmaz�sa. Egy besz�l� sz�nd�ka megegyez�sre orient�lt (kommunikat�v), ha igaz, helyes �s hihet� a kijelent�se. 

     Habermas r�szletesebben k�tf�le cselekv�si orient�ci�val foglalkozik: 

• sikerorient�lt cselekv�s (hatalom, p�nz megszerz�se – k�z�mb�s a hagyom�ny, haza)
• kommunikat�v cselekv�s (nem �n k�zpont�, a megegyez�si konszenzusok ir�ny�tj�k – partners�g, tolerancia)

Evvel l�trehoz egy dichot�m t�rsadalommodellt, ami „rendszerb�l” �s „�letvil�gb�l” �ll.

            Rendszer: gazdas�g, �llamigazgat�s (p�nz, piac, teljes�tm�ny)

            �letvil�g: kult�ra, t�rsadalmi csoportok, szem�lyis�g 

Ezt r�szletesen a Kommunikat�v cselekv�s elm�lete c. m�v�ben taglalja. 

Elismeri, hogy a c�lir�nyos rendszerek nagy evolut�v el�ny�kkel rendelkeznek, de szerinte a megold�s az, hogy egyszerre kell biztos�tani a moderniz�ci�t �s az �letvil�g v�delm�t.