ARTHUR SCHOPENHAUER (1785-1860):

-szerinte a vil�g az �n k�pzeletem, a jelens�geket a tudat hat�rozza meg, de a dolog az akarat r�v�n ismerhet� meg, s nem az �rtelem �ltal.

-az ember mindig akaratlagosan cselekszik, f�ggetlen�l att�l, mennyire tudatos a cselekv�se. Az akaratlagos cselekv�s l�nyege az egy�n �let�szt�n�t, l�t�t kifejez� �letakarat. A benn�nk uralkod� �lni akar�s ellen�re az �let szenved�ssorozat s a v�ge a hal�l. Az �let csak arra j�, hogy t�l legy�nk rajta, m�gis az �letre kell t�rekedni, nem a hal�lra. Az �let szenved�s, az �lvezet, a boldogs�g csak negat�vum, a f�jdalom megsz�n�se. Az okos ember a f�jdalommentess�get keresi, nem a gy�ny�rt. Mert a gy�ny�r csak a f�jdalom elm�lta. Az �let ingak�nt leng a f�jdalom �s az unalom k�z�tt.

-a k�zponti szerepl� a vil�gakarat. A vil�gakarat: az egyetlen l�tez� szubjektum.

-nincs �n�ll� akaratunk. V�gyaink vannak, de nem nagyon viszonyulunk hozz�juk.

-az a legf�bb k�rd�s, hogy mit �rt�nk meg a vil�gb�l.

-filoz�fiai t�tele: az ember l�nyege (princ�pium individuationis): Maja f�tyla (Maja indiai istenn�), azaz: az ember egy f�tyolon kereszt�l n�zi a vil�got, ami megismer�sbeli korl�tozotts�got eredm�nyez (”szem�veg”), vagyis csak annyit l�tunk a vil�gb�l, amennyit a f�tyol l�tni enged.

-az ember sokf�le lehet: van, aki �tengedi mag�n az �letakaratainak, �k az �letakarat ig�nyl�k – �letakarat tagad�k.

-az �let szenved�st�rt�net: az �let�nk katasztr�f�k sorozata, a boldogs�g a 2 katasztr�fa k�z�tti �llapot, az �let l�nyege a szenved�s, ez�rt az ember cinikus �s aljas

-a szenved�s enyh�t�s�nek a m�dja lehetne, hogy m�sok�rt is �l�nk, de ez is csak rezign�ci�t eredm�nyez, hiszen a vil�gszellem semmivel nem honor�lja ebb�li er�fesz�t�seinket

-az �llatok farkasai egym�snak

-biologizmus: nem szabad megakasztani (beavatkoz�s) semmif�le t�rt�n�st

-az emberis�g fejl�d�s�ben a csoportszelekci� �rv�nyes�l, m�g az �llatokn�l egyedszelekci� van

-emberi t�l�l�s felt�tele hogy k�z�ss�g van m�g�tte

-teremt�s: alkot�s folyamata

-az ember a vil�gszellem gy�ri term�ke, ez�rt nem tudja �rdektelen�l szeml�lni a m�v�szi alkot�st: nem rezon�l a vil�gakarattal

-ha az ember ellentmond�sba ker�l a vil�gszellemmel, a semmivel ker�l szembe

-tagad minden pozit�v eszm�t

-egy�ni individu�lis l�tez�s�t hi�baval�nak tartotta

-az �sz, az �rtelem uralkod� szerep�t tagadja az ember �let�ben

-abszol�t szerepe egy abszol�t irracion�lis kateg�ri�nak van: az akaratnak

-vil�g 2 r�szb�l �ll: az objektumokb�l, bele�rtve a k�l�nb�z� �l�l�nyeket, az embert, �s a szubjektumb�l, amely nem m�s, mint egy t�rben-id�ben �r�k �s oszthatatlan vil�gakarat

-�sakarat vagy vil�gakarat er�k�nt m�k�dik a term�szetben, ingerk�nt a n�v�nyvil�gban. Az �llatok �s emberek vil�g�ban cselekv�smot�vumk�nt van jelen a vil�gakarat. �llatn�l k�zvetlen, embern�l k�zvetett mot�vumk�nt

-az ember egy az �sakaratot megjelen�t� �l� �s �lettelen dolgok k�z�l, az �letakarat egy atomja

-megismer�si lehet�s�g, amellyel k�zelebb lehet ker�lni az �sakarathoz, ez a tapasztal�st�l f�ggetlen intuit�v-irracion�lis szeml�let, �ltala el lehet jutni az ide�khoz

-fontos, hogy megismerj�k �nmagunkat, els�sorban tetteinken kereszt�l

-az ide�k az �sakarat ki�raml�sai (eman�ci�i)

-kett�s term�szet�k r�v�n az ember k�zeledni tud az ide�kon kereszt�l az �sakarathoz: egyr�szt id�tlenek, abszol�tak, mint az �sakarat, m�sr�szt a nyugalmat �s nyugtalans�got egy�ttesen k�pviselik

-m�v�szet az ide�kat a legadekv�tabban kifejez� megismer�si forma, k�ldet�se a h�tk�znapi szenved�st�l val� elrugaszkod�s, a l�t m�lyebb form�ival val� szemben�z�s

-ide�k k�l�nb�z� objektiv�ci�s szintjei: legalacsonyabb foka az �p�t�m�v�szet, 2. t�jk�pfest�szet, 3. ember�br�zol�s.

-a legelvontabb ide�t, a tiszta akaratot, a vil�g l�nyeg�t a zene k�pes csak kifejezni

-etik�j�nak antropol�giai alapja: ember embernek farkasa (Hobbes), tetteit az egoizmus vez�rli

-az akarat a szerves vil�gban az �let akar�sak�nt jelentkezik, �s ez a legnyilv�nval�bban a fajfenntart�s �szt�n�ben fejez�dik ki

-moralit�s alapja, hogy az egy�n szembe tud fordulni az �sakaratnak az � saj�t karakter�b�l val� megtestes�l�s�vel is, �gy az ember legbels� l�ny�ben megvan a szabads�g lehet�s�ge

-annak sz�m�ra, aki a szeretetet gyakorolja, �ttetsz�v� v�lik a maja f�tyla, elt�nik a princ�pium individuations csalk�prendszere