Auguste COMTE
2007.05.11. 07:58
Auguste COMTE (1798-1857)
Montpellier-ben szletett royalista rzelmû, szigoran vallsos csaldban. Kzpiskolai tanulmnyait a helyi liceumban vgezte, majd 1814-tõl az Ecole Politechnique dikja lett (itt matematikt tanult), s rvid idõn bell az iskola egyik vezregynisge lett. Az elavult vizsgarendszer elleni tiltakozs miatt azonban kizrtk a tanintzetbõl. Ekkor alkalmi munkkbl, raadsbl lt, majd 1817-tõl Henri de Saint-Simon (1760-1825) szemlyi titkra lett. Az utpista gondolkod oly nagy hatst gyakorolt Comte-ra, hogy egyes kutatk krben feltmadt a gyanu, miszerint Comte a mester tanait vette t, illetve fejlesztette tovbb. A kvetkezõ gondolatok: A trtnelem az emberi rtelem fejlõdsnek folyamata. vagy A filozfia feladata a tkletes trsadalom megalapozsa. vagy Az emberi megismersnek s a trsadalom trtnetnek egyarnt hrom fzisa van. mind Saint-Simontl (is) eredeztethetõ.A kzs munklatok (folyiratok, cikkgyûjtemnyek kiadsa) kzben nzeteltrseik tmadtak, s ennek folytn 1824-ben sztvltak tjaik. Comte ezt kvetõen tbbszr is plyzott tanri llsra, de mindig elutastottk, ezrt laksn tarott elõadsokat a pozitv filozfia alapjairl. Ezt a prizsi rtelmisg nmi gyanakvssal fogadta. 1848-ban ltrehoztaa Pozitivista Trsasgot, 1851-tõl III.Napoleon buzg hveknt a pozitv valls megteremtsn fradozott. (E valls rtelmben a legfelsõbb lnyeg fel irnyul szeretetre kell tmaszkodnia az emberisgnek Ennek kapcsn az intellektus a szvnek s az erklcsisgnek rendelõdik al, s gy tbbet nyjthat mint a puszta tudomny.)
Fõbb mûvei: A pozitv filozfia tanfolyama I-VI. (1830-1841), A pozitv politika rendszere, avagy szociolgiai rtekezs (1837-1854), Beszd a pozitv szellemrõl (1844)
Comte-ot a pozitivizmus megalkotsra Saint-simonon kvl a "tudomnyok tern a tekintly jrmt megtrõk", azaz Bacon, Galilei s Descartes gondolatai is sztnztk. A pozitivizmus a positivus [l] = tnyleges, lltott kifejezstõl klcsnzte a nevt, s a pozitv sz a pontos, relis, hasznos s bizonyos rtelemben hasznlatos az irnyzaton bell. Az ilyen (pozitv) ismeretek adjk a kiindulpontot, illetve minden ismeret, kijelents igazsgnak fokmrõje is egyben, hiszen csak az tekinthetõ igaznak, amelyet vissza lehet vezetni "valamely klns vagy ltalnos tny egyszerû kimondsra", azaz egyszerû pozitv tnyekre. A pozitivizmus clja a tudomnyos s objektv szemlletmd kialaktsa, egy olyan vilgnzeti szempontbl semleges filozfia s tudomny ltrehozsa, mely mentes mind az idealizmustl, mind a materializmustl. Metafizika-ellenessge ellenre a filozfia trgynak az embert tekinti, de az embert nem egzisztencilis, hanem tudomnyos szempontbl vizsglja. Az irnyzat az ismeretelmleti fenomenalizmus alapjn a jelensgekre korltozott rzki tapasztalatot teszi meg a megismers alapjul, mdszere pedig az indukci, ezltal a vilgot a termszet felõl kvnja rtelmezni, mgpedig termszettudomnyos mdszerek segtsgvel. Tudomnyfelfogsban elveti a forradalmi jellegû vltozsokat, ehelyett a kummulatv (mennyisgi) jellegû evolcis fejlõds elvt kveti. Az egysges tudomny koncepcija szerint mind a termszettudomnyok, mind a trsadalomtudomnyok azonos, mgpedig termszettudomnyos mdszertani elvek szerint kell, hogy mûkdjenek (ld. trsadalomfizika, azaz a szociolgia tudomnya). A pozitivizmus -s Comte szemlyes llspontja szerint is- a tudomny feladata nem az elmleti fejtegetsek s a magyarzat, hanem a lers s az elõrelts: "Lssunk, hogy elõrelthassunk."(Comte). A tudomnyos trvnyszerûsgek sem msok mint a feltrt tnyek kzti llandsult funkcionlis kapcsolatoknak a megragadsa (vagyis llandsult szablyszerû kapcsolatok). Comte a tudomnyoknak s a tudsoknak eszerint kitntetett szerepet sznt, hiszen az emberi trsadalom fejlõdse hossz szellemi fejlõds eredmnye lehet csak, s e fejlõdst betetõzni csakis az emberi tuds helyes hatrainak felismersvel lehet. Erre pedig csak a tudsok kpesek, mint ahogy a politikt objektv tudomnyos alapra is csak õk helyezhetik. Comte az emberi trsadalom fejlõdse sorn hrom szakaszt, stdiumot klnbztetett meg: 1) teolgiai (vagy fiktv) szakasz, avagy a hadakozs kora: Kezdetben az emberek a termszeti jelensgeket termszetfeletti lnyek mûvnek (szemlyes erõk hatsnak) tulajdontjk.(Ld. mtoszok, vallsi hiedelmek) A kpzelõerõ tlslya rvnyesl a megfigyels helyett. 2) metafizikai vagy absztrakt szakasz: tmeneti korszaknak tekinthetõ, melyben a kpzelõerõ ugyan mg dominns szerepet jtszik, de az absztrakt fogalmak (termszet, erõ, lnyeg stb.) ltal magyarzzk a termszeti jelensgeket, s ezltal a megfigyels is nmi szerephez juthatott. Ebben a stdiumban mr nem a katonk, hanem a jogszok kpviselik a vilgi hatalmat. 3) pozitv vagy relis szakasz: Az arab termszettudomnyoknak az eurpai elterjedse, s a communa-mozgalom hatsra bekvetkezhetett a tudomny s a bks termels korszaka. A tudomnyos vizsglds mr a kzvetlenl adott jelensgekre vonatkozik, s megfigyels, ksrletezs s sszehasonlts rvn megszletnek az egyetemes trvnyszerûsgek, azaz a kpzelõerõ httrbe szorult (ha mg teljesen meg nem is szntethetõ). A filozfia itt vlik a legegyetemesebb pozitv tudomnny, mely kpes egysgbe fogni a szaktudomnyok mdszert s eredmnyeit. Mindezek hatsra az ember kpes lesz uralni a termszetet. A trsadalmi letfelttelek javtsnak legfontosabb eszkze pedig a szociolgia lesz,mely nem ms mint az emberi viszonyok egszrõl szl tudomny, (mely ugyan mg nem rte el a pozitv tudomny llapott).
Comte nagy hatst gyakorolt az angol filozfira, elsõosrban J.S.Millre s H.Spencerre, illetve meghatrozta a 19.sz-i eurpai trsadalom gondolkodsmdjt. (Mg Marx sem kerlhette meg a comte-i nzetek brlatt.)
|