T�RSAS HAT�S. T�MEGL�LEKTAN.

T�rsas hat�s

A t�rsas hat�s a t�rsadalomban zajl� szem�lyes sz�nezet�, szem�lyk�zi szf�r�ban elhelyezked� t�rt�n�sek legelemibb szintje, �s egyben az emberi termel�er� keletkez�s�nek kiindul�pontja.

A t�rsas �let alapvet� sz�ks�glete az egy�nnek.

NORMAN TRIPLETT ker�kp�ros-rekordok elemz�sekor figyelt fel, hogy iramdikt�l�s eset�n a versenyz�k id�eredm�nye jelent�s m�rt�kben javult. A t�rs testi jelenl�te ingerk�nt szerepel, mely egy mag�t�l fel nem szabadul� idegrendszeri energi�t mozg�s�t a versenyz�ben, aki ez�ltal nagyobb teljes�tm�nyre lesz k�pes. Az egy�ttes helyzet hat�s�ra javult a teljes�tm�ny.

FLOYD ALLPORT: megk�l�nb�ztette az egy�ttcselekv�st �s a puszta jelenl�tet. Mindk�t esetben tapasztalta a szoci�lis facilit�ci�s hat�st, melynek k�vetkezm�ny�t t�rsas n�vekm�nynek nevezte el.  Szerinte a feladat jellege nem k�z�mb�s: m�g egyszer�, rutinm�veleteket ig�nyl� feladatok eset�ben a teljes�tm�ny �ltal�ban n� a t�rsas helyzet hat�s�ra, addig bonyolult, vagy kev�sb� begyakorolt feladat eset�ben a t�rsas helyzet hat�sa ford�tott, a teljes�tm�ny romlik.

T�rsas g�tl�s

A t�rsas helyzet g�tl� hat�sait magunkon is megfigyelhetj�k, amikor "l�mpal�zat" vagy "vizsgadrukkot" �l�nk �t. Sok esetben a g�tl� hat�s elmarad�s�t figyelhetj�k meg �nmagunkon, amikor mag�nyos helyzetben olyan "illetlens�geket" enged�nk meg magunknak (orrpiszk�l�s..), amelyek t�rsas helyzetben meg�tk�z�st, rosszall�st, negat�v megb�lyegz�st v�ltan�nak ki, s ily m�don g�tl�s alatt maradnak.

1. ROBERRT ZAJONC: a t�rsas helyzet konkr�t alakzat�t�l f�ggetlen�l a m�s szem�lyek puszta jelenl�te bizonytalans�g�rzetet �breszt az egy�nben, mi�ltal emelkedik a reag�l�k�szs�ge, s a begyakorlott, egyszer� feladatok eset�ben ez a domin�ns megjelen�s�nek kedvez, m�g a begyakorlatlan illetve gondolkod�st ig�nyl�, fesz�lts�get kelt�, neh�z vagy kellemetlen feladatok eset�ben rontja a teljes�tm�nyt.

2. COTTREL: a t�rsas helyzet oly m�don hoz l�tre motiv�ci�s t�bbletet az emberben, hogy a t�rsak anticip�lt pozit�v vagy negat�v meger�s�t�knek t�nnek sz�m�ra, s ez�rt, fokozottabb er�fesz�t�ssel fog a feladaton �gyk�dni. A teljes�tm�nyroml�s magyar�zata az, hogy az egy�n t�rsas helyzetben fokozottabban kock�ztat, k�vetkez�sk�ppen k�nnyebben hib�zik.

3. Figyelemelvon�s: egyszer� feladatok eset�ben a figyelem elterel�d�se jav�tja a szem�lyek teljes�tm�ny�t (cs�kkenti a f�rad�st, �l�nk�ti �ket), m�g a bonyolultabb feladatok eset�ben teljes�tm�nyroml�st eredm�nyez, hiszen megnehez�ti a feladat komplexit�sa �ltal ig�nyelt figyelem –�sszpontos�t�s�t.

( Csepeli Gy�rgy: Szoci�lpszichol�gia)

T�megl�lektan

A "t�megl�lektan" elnevez�s �j kelet�, modern fogalom, amelyet a 19. sz�zadi t�megfiloz�fia egyik jeles k�pvisel�je, GABRIEL  DE  TARDE haszn�lt el�sz�r. A t�megmozdul�sok term�szet�nek, saj�toss�gainak a felt�r�s�ban GAUSTAVE LE BON orvos, GABRIEL DE TARDE jog�sz �s HYPOLITE TAINE t�rt�n�sz v�llalt �tt�r� szerepet.

Mai �rtelmez�sben a t�meg valamely k�ls� okb�l �sszesereglett, �rzelmeiben �s viselked�s�ben egy ideig egys�get mutat� emberek szervezett sokas�ga, illetve a szervez�d�s n�lk�li laza, tagadatlan egy�ttese, amelyben az egyes szem�lyek figyelme ugyanazon t�rgyra vagy esem�nyre ir�nyul.

LE BON: a t�meg term�szete mer�ben m�s, mint az egy�n�, a t�megben ugyanis elt�nnek az egy�ni von�sok; a t�megben az emberek �rzelmi, gondolatai, sz�nd�kai, cselekedetei egy ir�nyba �ll�t�dnak be, az egy�nek egyetlen k�l�n�s l�nny� v�lnak.

Megk�l�nb�ztet heterog�n �s homog�n t�megeket. A t�meget a cs�csel�kkel azonos�totta �s homog�nnek tekintett abban az �rtelemben, hogy benne az egy�n "t�megl�nny�" v�lik. Meggy�z�d�ssel vallotta, hogy a t�meg leh�zza az egy�nt, megfosztja szem�lyis�gmivolt�t�l.

FREUD:

1.term�szetes

2.mesters�ges t�megeket k�l�n�t el.

A t�megben nem jelennek meg mer�ben m�s tulajdons�gok, hanem l�nyeg�ben az egy�nnek elfojtott indulatai, �rzelmei ker�lnek felsz�nre, mely er�ket v�g�l is demag�g (agit�tor) vezet� szabad�tja fel.

McDOUGALL:

1. homog�n �s nem homog�n,
2. term�szetes �s mesters�ges,
3. primit�v �s magasan szervezett,
4. vezetett �s vezet� n�lk�li,
5. r�vid �let� �s tart�s t�megeket k�l�n�t el.

WILLIAM WESTLEY: keletkez�s alapj�n k�l�n�tette el a t�megeket:

1. el�zetesen megszervezett t�megek (pl. t�ntet� t�meg) → tagjai racion�lis elhat�roz�sb�l gy�lnek �ssze, egys�gesek, rendezettek, vezet�vel rendelkeznek, egy�ttl�t�k helye, id�tartama is el�re meghat�rozott.
2. konvencion�lis t�meg (pl. valamely hagyom�nyos rendezv�nyen r�szt vev�k t�mege) → fegyelmezett, rendezett, vezet�re nincs sz�ks�g, hely �s id�pont itt is fix�lt.
3. spont�n t�meg (sz�jt�ti, b�m�szkod� cs�d�let, amelyet valamely �rdekes esem�ny, szokatlan t�rt�n�s hoz �ssze) → szervezetlen, az egy�ttl�tnek nincsenek szab�lyai, nincs vezet�

TAINE: a t�meghelyzetben a term�szet nyers er�i szabadulnak fel, az egy�nben regresszi� megy v�gbe.

A t�megviselked�s megnyilv�nul�si form�i lehetnek

Ø      a passz�v hallgat�s vagy

Ø      a tapsol�s vagy

Ø      az ordib�l�s vagy

Ø      f�ttykoncert  vagy

Ø      a tettekben megmutatkoz� viselked�s k�l�nb�z� v�ltozatai.

Kataszt�fahelyzet: nagyar�ny� term�szeti, h�bor�s vagy sorscsap�s �ltal el�id�zett �s a biztos pusztul�s r�m�vel fenyeget� helyzet.

P�nikhelyzet: l�nyege a t�megben elterjed� oktalan, t�lzott f�lelemben, fejvesztett r�m�letben ragadhat� meg, amelyet valamilyen hirtelen, meglepet�sszer�en bek�vetkez� v�ltoz�s v�lt ki az emberekb�l �s menek�l�sre k�szteti �ket. P�nikhelyzet kialakul�s�hoz k�t felt�telnek kell egyszerre teljes�lnie: egyr�szt tudatosulnia kell a vesz�lyhelyzetnek, m�sr�szt pedig annak, hogy van es�ly a menek�l�sre. A p�niknak k�t fajt�j�t k�l�nb�ztetjetj�k meg: a szitu�ci�s �s a hangulati p�nikot.

Lincsel�s: -en a t�megagresszivit�s legdrasztikusabb v�ltozat�t �rtj�k, amely a nekivadult t�meg kegyetlen �nb�r�skod�s�ban, er�szakos lesz�mol�s�ban nyilv�nul meg. A lincsel�s r�gt�nz�tt, spont�n t�megviselked�snek t�n� akci�. A lincsel�snek k�t v�ltozat�t k�l�nb�ztethetj�k meg: a j�l szervezett �s k�vetkezetesen v�ghez vitt lincsel�st, amely kiz�r�lag a b�n�snek kiki�ltott szem�lyek likvid�lk�s�t (megb�ntet�s�t) c�lozza, �s a szervezetlen, zavaros k�r�lm�nyek k�z�tt zajl� lincsel�st, amely v�letlenszer�en s�jt le b�n�s �s �rtatlan emberekre.

(Dr. Szab� Istv�n: Bevezet�s a szoci�lpszichol�gi�ba)