II.               Interdiszciplin�ris elm�letek(m�sodik gener�ci�s elm�letek) ’80-as �vek eleje.

1.        Az �ntev�kenys�g kudarca, mint elm�let LESTER SALAMON (1987) Amerik�t vizsg�lta.(interdependencia elm.)

Az �llam �s a nonprofit szervezetek k�z�tt partneri viszony alakulhat ki, kollekt�v javak biztos�t�s�ra.

Okai: az amerikai j�l�ti �llamb�l indulva:

A korm�nyzati magatart�s lehets�ges okai:

            - a k�zszolg�ltat�sok ir�nt egyre nagyobb a kereslet

            - az �llami ell�t� szervezetekkel szemben egyre nagyobb az elemz�s

            - rugalmass�ggal �s gazdas�goss�ggal kapcsolatos megfontol�sok

     - verseny legyen a szolg�ltat�sok el��ll�t�s�ban (cs�kken a ktsg. �s n� a hat�konys�g)

Ez az elm�let az el�z�ek �ll�t�sait megk�rd�jelezi:

-     nem m�sodlagos k�pz�dm�ny, nem csak r�seket hivatott kit�lteni, hanem

-     ezek els�dleges szervezetek, rendszerek, amelyek ott j�ttek l�tre, ahol az �llam �s a piac kudarcot vallott, vagy szabadon hagyt�k a szegmenset

-     ez a kudarcokra a civil szf�ra v�lasza, �ntev�keny feladat, ahol a nonprofit szektor v�llalja a k�zjavak finansz�roz�s�t �s ell�t�s�t.

Mire j� ez az elm�let? Az�rt mert a k�zjavak hi�ny�ra val� korm�nyzati reag�l�s tranzakci�s k�lts�gei sokkal magasabbak, mint az �nszervez�d�s k�lts�gei.

Az �ntev�kenys�g kudarcai, amik a korm�nyzati beavatkoz�st sz�ks�gess� teszik �s igazolj�k a nonprofitok �llami t�mogat�s�t:

-     alacsony hat�konys�g

-     paternalizmus

-     patrikularizmus

-     amat�rizmus

2.        A „j�l�t” �llamelm�letek: (eur�pai). Az �llamnak a j�l�ti szolg�ltat�sokban bet�lt�tt szerep�t kell vizsg�lni. A h�ztart�sok �s az �ntev�keny szervezetek csak, mint fogyaszt�k jelenek meg. Ehhez k�pest, ez az elm�let a civil szervezeteket akt�v szerepl�k�nt vizsg�lja, �s a h�ztart�sokat (bizonyos tev�kenys�geit) is besorolja a nonprofit szektorba.

H�ztart�sok gazd�lkod�sai: (trendek)

-         �rv�nyes�l a piaci trend (kereslet, k�n�lat)

-         �llamtalan�t�si trend

J�l�ti -mix koncepci�: 3 int�zm�ny, biztos�tj�k az �llami j�l�tet

1. h�ztart�s
2. �llam
3. piac

J�l�t 3-as modell     

J�l�ti h�romsz�g modell: megjelennek az �nseg�lyez� szervezetek.

piac                         �llam

                  �nseg�lyez� szervezetek

        h�ztart�s

Azt mondja, hogy ezek a szervezetek ebben a t�rben m�k�dnek. Van valamennyi gazdas�gi dimenzi�ja, de az nem annyira jelent�s.

J�l�ti prularizmus koncepci� (1995 ADALBERT) a ’90-es �vek v�ltoz�sai el�id�zt�k, hogy a szoci�lpolitik�ban nem 3, hanem 4 szektort kell vizsg�lni:

- piac         

- �llam                   

- inform�lis (h�ztart�s) szektor        

- nonprofit szervek szektora

A h�ztart�sok (inform�lis) itt m�r szektor, �s a nonprofit szektor mindh�romhoz kapcsol�dik �s gazdas�g tev�kenys�ge meghat�roz�. Kollekt�v j�l�t fontos el�felt�tele.

3.        T�rsadalmi eredet elm�let: a nonprofit szektort nem lehet egys�ges szektork�nt kezelni a vil�gban, mert nemzetenk�nt l�nyeges elt�r�sek vannak a fejl�d�sben.

A modern �llam �s a nonprofit szektor kapcsolat�t vizsg�lja.

Egy�ttm�k�d�s jellemz�i, alap meg�llap�t�sai:

1.   A k�zszolg�ltat�sok ig�nybev�telekor nemcsak a fogyasztok szabad d�nt�s�t�l f�gg a szabad szektor v�laszt�s, hanem ezt a t�rt�nelmi el�zm�nyek jelent�sen befoly�solj�k.

2.   A nonprofit szervezetek a t�rsadalomba szorosan be�gyaz�dtak, gazdas�gi �s t�rsadalmi ter�leten is �s ez a be�gyazotts�g nemzetenk�nt elt�r�.

Alapmodelljei:

a.   Liber�lis modell: (USA, Anglia) relat�ve alacsony �llami kiad�sok a j�l�ti szektorban �s emellett relat�ve magas nonprofit szektor alakul ki

b.   Szoci�ldemokrata modell: (Sv�d) az �llam �ltal ny�jtott univerz�lis szolg�ltat�sok, az �llami gazd�lkod�s mindenre kiterjed, emellett a nonprofit szervezeteknek nincs tere a k�zszolg�ltat�s ter�let�n, viszont fontos szerepl�i a t�rsadalmi integr�ci�nak politikai �s egy�b ter�leteken.

c.   Korporatista modell: (N�met, Francia, Olasz) magas korm�nyzati j�l�ti kiad�sok mellett 1 meglehet�sen nagy nonprofit szektor m�k�dik.

d.   Jap�n modell: (�sszes t�vol keleti nagyhatalom) korl�tozott korm�nyzati �s szoci�lis ell�t�s mellett, korl�tozott nonprofit szektor.