|
A közgazdaságtan, mint tudomány
2006.12.01. 15:00
Az első konzultáció jegyzete
A közgazdaságtan, mint tudomány
Társadalom:
Az emberi együttélés viszonyainak összesége, történelmileg változó alakja
A közgazdaságtan tárgya:
A közgazdaságtan azokat a szabályokat és törvényszerűségeket igyekszik megfogalmazni, amelyek alapján az egyének és közösségek döntenek a szűkösen rendelkezésre álló többféle célra felhasználható erőforrások alkalmazásáról és emellett tanulmányozza az elosztás és fogyasztás során követett elveket is.
3 alapkérdése:
Mit (termeljünk)?
Hogyan (milyen eljárással, erőforrás kombinációval)?
Kinek (hogyan osszuk el a megtermelt javakat)?
Szemléletmód és módszerek:
Egy oldalról ez egy elméleti tudomány. Feladata a gazdasági események magyarázata, a törvényszerűségek feltárása, az alapelvek megfogalmazása.
Másrészt a közgazdaságtan egy gondolkodásmód.
Feladata:
Társadalmi kapcsolatok elemzése, megértése és előrejelzések adása
Eszközei: modellek
Modell: egyszerűsítő feltevés, valóságközti elmélet
Szerepe:
XIX. sz.
Kétféle iskola:
Pozitív (leíró) közgazdaságtan: megtörtén események leírása
Normatiív közgazdaságtan: feltevés, norma állítása. Ehhez való hasonlítgatás. Előremutat.
Tudományágai:
Mikroökonómia: egyes egységek működésének szabályait vizsgálja (pl. háztartás, vállalat)
Makroökonómia: gazdaság egészének szabályait elemzi (pl. árszínvonal, munkanélküliség)
Módszertan:
Előrjelzés, mint módszer. Az elméletek alapján a fennálló helyzet következményeit vizsgálja.
Hibás következtetések okai:
nem várt esemény
rossz volt az elmélet
hibás közgazdászi munka
Alapfogalmak
Változók:
Endrogén változó: a modell belső működése határozza meg
Exogén változó: a modelltől független változások
Stock változó: időpontra vonatkozó változó
Flow változó: folyamat változók, időszakra vonatkoznak
Egyensúly:
Különböző hatóerők kiegyenlítik egymást, jellemzője, hogy senkinek sem érdeke, hogy a rendszer kibillenjen az egyensúlyból. Exogén hatások tehetik labilissá: a) stabil, b) instabil
Statika:
Figyelmen kívül hagyja az időbeli változásokat, szigorúan adott helyzetre koncentrál
Komperatív statika: két v. több statikus állapot összehasonlítása
Dinamika:
Egyensúly kialakulásának folyamatát elemzi. Két időpont közötti lehetséges változásokkal foglalkozik
Gazdsági szükségletek, javak és szolgáltatások, termelési tényezők
Gazdaság:
A társadalom életének egyik fontos eleme, az ember és környezete közötti kölcsönhatás intézményesített folyamata, mely a szükségletkielégítő eszközökből biztosítja folyamatos ellátását.
3 vetülete:
Technikai folyamat: az eszközök helye, formája és szerepe megváltozik
Elsajátítási folyamat: szereplők kicserélik egymás között a javakat
Intézményesített folyamat: írott és íratlan szabályok, törvények, szokások
Szükséglet:
Valamilyen kielégítésre váró hiányérzet kör. Egyre bővül, ill. elmúlhat.
Fajtái:
biológiai
szociális
kulturális
A szükségletkielégítés eszközei a javak és szolgáltatások.
Javak jellemzői:
közvetlenül fogyasztjuk el
fogyasztásuk térben és időben elválik
Szolgáltatások jellemzői:
Előállításuk és fogyasztásuk nem válhat el
anyagi jellegű szolgáltatás (a termékre irányulnak pl. szállítás)
nem anyagi jellegű szolgáltatás (az emberre irányulnak pl. honvédelem, oktatás)
Szükségletkielégítés mdója a fogyasztás.
Mi kell a javak előállításához?
- Gazdasági erőforrások,
- Termelési tényezők (azok a javak, szolgáltatások és tevékenységek amelyek a termék előállításához kellenek)
Elsődleges erőforrások: ezek csak úgy vannak (munka – labour L, természeti erőforrás – land A)
Származékos erőforrások: tőke –capital K, vállalkozó – enterpreneur E
Az erőforrásoknak van jövedelme:
L – pénz, bér
A – járadék
K – kamat
E – profit, haszon
Nominál jövedelem: amit a kezünkbe kapunk, pénzegységben megadott formája (nettó)
Reál jövedelem: az a mennyiségű áru, szolgáltatás, amit a nominál jövedelemből meg tudunk vásárolni
Szűkösség és választás
Szűkösség:
A zérus ár mellett az adott jószágból többet igényelnek, mint ami rendelkezésre áll, vagyis adott feltételek mellett az adott társadalom igényeit nem lehet kielégíteni.
Ha ki tudjuk elégíteni akkor szabadjavakról beszélünk
Ha nem elégíthető ki, akkor szűkös vagy gazdasági alapról beszélünk.
Ha nincs elég, akkor pénzért adják, nem mindegyikhez jutunk hozzá, ezért fogyasztásunkat rangsoroljuk.
Ezért mindig van kielégítetlen szükséglet.
Ez a szűkösség a termelési tényezőkre ks vonatkozik, mivel azokból nincs végtelen, ezekből is választanunk kell, ezért lemondunk annak a tényező jövedelméről.
Opportunity cost – amiről lemondunk
Opportunity post – a nem választott alternatívák legértékésebbikével
Integráci formák, koordinációsmechnanizmusok
Gazdaság intézményi funkciói:
integráció: gazdasági egységek összekapcsolása
koordinácó: a kapcsolatok szabályozása
Integrációs formák:
reciprocitás: javak ellenszolgáltatás nélküli átadása (kaláka)
redisztribúció: újraelosztás – valamilyen kéz a javakt vmilyen elv alapján újra elosztja
árucsere: javak külső kényszer nélküli átadása vmi ellenszolgáltatással (barter, árucsere) ennek helye a piac.
Koordinációs formák:
bürökratikus koordináció: alá- és felérendeltség van az egységek között, és utasításokkal vezénylik a modellt
aggresszív kooridnáció: alá- és fölérendeltség, il.. el nem ismert eszközökkel vezérlik a modellt (maffia)
etikai kooridnáció: mellérendeltség van, valami bevett vallási v. erkölcsi szabály szerint vezénylik a modellt
piaci koordinácó: egyejogúság van, a koordináció motivációja a hasznszerzés
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
