A piac és a piaci mechanizmus

Piac:

Tényleges és potenciális eladó (kínálat) és vevő (kereslet) találkozásának színtere. Valamint ezek kapcsolatának színtere.

Piaci modell

Elemei:

Kereslet – D

Kínálat – S

Ár – P

Az a jószág mennyiség, melyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni

Jele: D (demand)

A keresleti görbe megmutatja, hogy mekkora a jószágból keresett mennyiség bármely lehetséges ár esetén, ha az egyéb tényezők válozatlan.

Formája:

Nevezetes pontjai:

A keresleti görbe eltolódhat:

Az az árumennyiség, amit egy adott időszak alatt az eladók megvételre felkínálnak.

Jele: S (supply)

Kínálati görbe:

Megmutatja, mekkora a jószágból kínált mennyiség bármely lehetséges ár esetén, egyéb tényezők változatlansága mellett. Megmutatja azt a mennyiséget, amit az eladók hajlandók értékesíteni az adott időszakban.

Formája:

Kínalti görbe eltolódhat:

Piaci ár:

A keresleti és kínálati függvény elemzéséből adódik.

Jele: P

Egyensúlyi ár:

Az az ár, amelynél éppen megegyezik az önként kínált kínálat és kereslet = piac tisztító ár. Ilyenkor az eladók és vevők elvárásai teljesülnek.

Ármechanizmus működése:

Alapfeltétel, hogy minden tényező az áron kívül adott.

Fogyasztó:

Az a gazdasági szereplő, akinek célja saját szükségleteinek kielégítése. A fogyasztás gazdasági egysége a háztartás.

Miért vásárol a fogyasztó?

Szükséglet: hiányérzet -> cselekvésre késztet

Hasznosság:

Jószágok, jószágkombinációk azon tulajdonsága, hogy képesek szükségletet kielégíteni. Ismerve a fogyasztót, megállapítjuk, hogy célja a hasznosság érzet, vagyis a szükséglet kielégítés maximalizálása. A cél elérését jellemzi: a fogyasztó csak megvalósítható alternatívák közül választhat – rangsorol (preferncia-rendszer).

Preferencia: valamely megoldás (jószág, esemény, termelési kombináció) előnyben részesítése más megoldással szemben.

Preferencia-rendszer: lehetőségek, megoldások sorba rendezése egyéni értékelésünk alapján.

Ha a fogyasztó nem tud dönteni, akkor valamilyen külső szempont alaján fog dönteni.

Az azonosra értékelt megoldások számára közömbösek.

Minden egyén preferencia-rendszere más, mivel hogy függ az értékrendjétől, társadalmi szokásoktól, divattól, stb.

Végső esetben a vásárlást befolyásolja: a prefrencia-rendszer, jövedelmek, árak.

Közömbösségi görbe:

Fogyasztói kosarak (termékkombinációk) minden olyan kombinációja, amely azonos szükséglet kielégítési szintet (hasznosságot) biztosít a fogasztó számára.

Közömbösségi térkép:

Az adott jószágtérben elhelyezkedő közömbösségi görbék összessége.

Jellemzői:

Jól viselkedő közömbösségi görbe:

Helyettesítési határráta:

Megmutatja, hogy a mennyiségben növekvő termék egy egyégéért mennyit hajlandó feláldozni a fogyasztó a másik termékből úgy, hogy a szükségletkielégítés foka változatlan legyen (MRS)

Hasznossági függvény

Hasznosság mérhetősége:

Összhaszon: fogyasztással nyerhető teljes haszon

Jele: TU

Határhaszon: mennyivel változik a szükségletkielégítés foka, ha az adott termék fogyasztását egy egységgel növeljük

Jele: MU

Költségvetési halmaz:

Azon jószágkombinációk összessége, melyet a fogyasztó az adott időszak jövedelméből az érvényes árak mellett meg tud vásárolni.

Költségvetési egyenes:

Az a jószágkombinációk összessége, melyeket a jövedelem teljes elköltésével tud megvásárolni adott árak mellett.

Árváltozás hatása a költségvetési egyenesre

Fogyasztó optimális választása

GOSSEN II. törvénye:

A fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az utolsó pénzegység minden termék esetében azonos összhaszon növekvést eredményez: a pénz határhaszon minden termékre nézve ugyanakkora.

Kereslet:

A termék kereslete változik:

Jövedelem változás hatása az egyéni keresleti függvényre:

Rugalmasság:

A rugalmassági mutató megmutatja, hogy az egyik tényező 1%-os változása hány %-os változást okoz a másik tényezőben.

1% jövedelem változás mekkora kereslet változást okoz.

Fogyasztói magatartás jellemzője	Termék jellege
Jövdelem nő, termék fogyasztása csökken	INFERIOR jószág (alacsonyabb rendű)
Jövedelem nő, termék fogyasztása nem változik	JÖVEDELEMFÜGGETLEN jószág
Jövedelem 1%-os növekedése, fogyasztása 1%-os növekedése	NORMÁL jószág
Jövedelem 1%-os növekedése, fogyasztása több mint 1%-os növekedése	SUPERIOR jószág (luxus cikkek)

Árváltozás hatása az egyéni keresletre:

Normál kereslet: ár csökken, fogyasztás nő

Független kereslet: bármely ár, fogyasztás ugyanaz

Luxus jószág kereslete: nő az ár, nő a kereslet (Veblen hatás: Levis farmer)

Giffen jószág: nő az ár, nő a kereslet

Megmutatja, hogy ha 1%-kal változik az ár, akkor mennyivel változik a keresett mennyiség.

Fogyasztói magatartás jellemzői	Termék jellege
Ár nő, fogyasztás nő	GIFFEN jószág
Ár nő, fogyasztás nem változi	TELJESEN RUGALMATLAN jószág
Ár 1 %-ak nő, fogyasztás 1%-nál kevesebbet csökken	ÁRRUGALMATLAN termékek
Ár 1%-kal nő, fogyasztás több mint 1%-kal csökken	ÁRRUGALMAS termékek

Más termékek hatása a keresletre:

Az árváltozás kereszhatása, ami megmutatja, hogy hogyan változik egy adott termék kereslete egy másik termék árváltozásának hatására.

1%-os y termék árváltozása hány %-os x termék keresletváltozást eredményez.

Fogyasztói magatartás jellemzői	Kapcsolat jellege
Y ára nő, X fogyasztás is nő	HELYETTESÍTŐ termékek (zsír-olaj)
Y ára nő, X fogyasztása nem változik	FÜGGETLEN termékek
Y ára nő, X fogyasztása csökken	KIEGÉSZÍTŐ termékek (mosógép-mosópor)

Fogyasztói többlet: