Az európai kultúra nagy korszakai

1.     tétel: A romanika és a gótika, mint a középkori művészet stílustörténetének fogalma, és történeti összefoglalás

Romanika + gótika: XI-XII-XIII. század – művészettörténeti és stílusfogalmak.

• A XIX. századtól különböztetjük meg őket. (azelőtt ókeresztény v. bizánci néven ismerték őket.
• Nem hirtelen bekövetkező váltás történik a román stílust követő gótikában, hanem ezek összekapcsolódó, folytonos, keveredő, egymás mellett élő stílusok.

Román stílus: XI-XIII. század (Nyugat-Európa)

-építészete:

• Félköríves szerkezetek
• Vastag falak
• Kisméretű ablaknyílások
• Vízszintes dongaboltozat
• Erős oszlopok

-az ókori római, ókeresztény, és bizánci művészeten alapult, de nem közvetlen leszármazottja az antiknak!

Franciaország: Saint-Denis – katedrális: az első román stílusú épület.

↓

Németország (Ottó-kori művészet ≈ román stílus)

Gótika: XII-XIII. század

-építészete:

• Csúcsíves boltozatok
• Keresztboltozat
• Legyezőboltozat
• Színes, hatalmas rózsaablakok
• Bélletes kapuzat

-jellemzője: a világosság – légiesség (a hatalmas üvegablakok miatt)

R+G közös alapja a keresztény vallásàmeghatározta a művészetet, és a kultúrát!

Történeti összefoglalás

843: Frank Birodalom felbomlása

X. sz.: az államok megszilárdulása

-normann és magyar támadások megszűnése (letelepedések!)

-egyetemes fejlődés

XI. sz.: Anglia, észak-spanyol területek felszabadulása

-Csehország, Lengyelország megalapulása

Németország:

962: I. Ottó megkoronázása (Német-római Császárság [1806-ig tart!])

Ottó-császárok álma: Nagy Károly birodalmának visszaállítása

XI. századtól: invesztitúra-harc: a német-római császárok és a római egyházatyák, pápák harca.

Az invesztitúra-harcot kiváltó okok:

1.      az 1059. évi Lateráni-zsinat rendeletei

a.       VII. Gergely megtiltotta a világi invesztitúrát (világi hatalmak által történő püspökavatást)

b.      Előírta a papi nőtlenséget (cölibátust)

c.       Kimondta, hogy a pápát ezentúl a bíborosoknak kell megválasztania.

2.      az 1075. évi Dictatus Papae rendeletei

a.       kimondja, hogy kizárólag a pápa állíthat és helyezhet át püspököket

b.      kizárólag a pápa használhatja a császári jelvényeket

c.       kimondja a császárok feletti ítélkezés jogát

d.      megállapítja az egyetemes zsinatok összehívásának kizárólagos hatalmát

e.       kimondja a római egyház megkérdőjelezhetetlenségét, és tévedhetetlenségét.

Az invesztitúra-harc az egyház győzelmével zárult. (1077-ben IV. Henrik német-római császár kegyelmet kért VII. Gergely pápától Canossa vára alattàCanossa-járás)

1054: a nyugati és a keleti egyház végleges szétválása

Nyugati egyház: latin nyelvű, a római pápa által vezetettàkatolikus egyház.

Keleti egyház: görög nyelvű, a bizánci császár által vezetettàgörögkeleti egyház kialakulása.

Franciaország:

987: Karoling dinasztia kihalása – Capeting-ház trónra kerülése

• szoros kapcsolat Angliával
• XI. század: szerzetesrendek alapulnak:
  • Pre-montre-i
  • Cisztercita
  • A kollektív megváltás közvetítői
  • Több funkció!

Anglia:

1066: Hastings-i csata à normann támadás (I. Hódító Vilmos, Normandia hercege uralma alá hajtja a területet!) à francia fennhatóság

Itália:

Önálló fejedelemségek [Pápai Állam, Firenze, Piza, Velence, stb.] – városállamok – kereskedelem – fejlődés

2.     tétel: A szerzetesek társadalomban betöltött szerepéről; Cluny története

1130 – kolostorok megváltozása, fejlődése

-szerzetesrendek fejlődése

·        a világi papoknál is jobban tisztelték őket

·        a művelődés központjai a kolostorok

-kongregációk kialakulása à Cluny-i Kongregáció

Kongregáció: több kolostor, monostor, és templom összefogása, egyházi és világi érdekek képviselete.

Cluny – a bencés rend székhelye

-alapító: Jámbor Vilmos (Acquitania hercege)

-alapítás: 910. szept. 11.

-pápai védelem, de nem fennhatóság alatt állt!

A bencések reformjai:

• a regula szigorúbb követése
• nagyfokú lelkiismeretesség
• OPUS DEI – Istennek végzett szolgálat à ünnepélyes istentisztelet tartása, stb.
• Egyéni jámborság elmélyítése
• Az apátot a szerzetesek választják maguk közül
• A szerzetesek felszentelt papok voltak

-királyok és országok adományoztak a kongregációnak; pl.:

• Anglia: ezüstöt
• Kasztíliai Királyság: aranyat

-mezőgazdasági fejlődés

-híres, és közkedvelt, egyedi gyászszertartások – királyok temetései

↓

holtak befogadása

(nov. 2.: minden halottról megemlékeztekàMindenszentek ünnepe)

-folyamatos fejlődés à bővítések, átépítések

1130: II. Ince pápa felszenteli a harmadjára átépített kolostort [Cluny III]

• VI. Alfonz – spanyol király – óriási ajándékot ad a kolostornak: többéves hadizsákmányát

↓

„az anyagi fényűzés elvezet az Égi Fényhez, Istenhez” – tartották

-ennek a nézetnek egyik legnagyobb ellenzője: Clairwaux-i Szent Bernát

-szerzetesek= művészek

• Kódexkészítés – és másolás
• Ötvösmunkák (kelyhek, ostyatartók, ereklyetartók, stb)

A XIII. századtól a kongregáció szövetsége meggyengül, majd a XVII. században megszűnik.

3.     tétel: A filozófia helye és kérdései a középkorban; az egyetemek világa

Filozófia

1.      Patrisztika

·        A latin PATRES szóból származik

·        Keresztény szellemi vezetők, papok, gondolkodók

·        Feladatuk:

§         A kereszténység dogmáinak megalapozása

§         Ezen dogmák védelme

·        A filozófiától elvárta, hogy a hit igazságait próbálja megvilágítani.

·        A filozófia vesse alá magát a teológiának (veritas duplex)

·        „a filozófia a teológia szolgálóleánya”

·        Tertulliánusz, Anselmus, Abelard, Origenész, Szent Ágoston

2.      Skolasztika

·        Az egyetemi oktatáshoz kapcsolódik (a kolostori iskolákhoz is!)

·        Műfajok:

1.      LECTIO: felolvasás, értelmezés

a.       Lényeg leszűrése: szentencia

b.      Az irodalomban ennek megfelelő műfaj: kommentár

2.      DISPUTACIO: nyilvános vita

a.       Hallgatóknak kötelező

b.      Tárgya előre megadott

3. SUMMA: összegzés

4. QUASTIONES: kérdés

5. QUADLIBERTALIA: vita (évi 2 alkalommal – advent és nagyböjt idején)

Filozófiai kérdések:

1. univerzálé kérdése: XI-XII. század: Egyed dolgok léteznek-e csupán, vagy vannak általánosak is? Pl.: ember, madár
2. teremtés kérdése
3. lélek kérdése
4. Isten kérdése

Az arabok szerepe a középkori filozófiában

-szellemi élet csúcsa: XIII. sz.

-keresztes hadjáratok: XII. századtólànyugat kezdi megismerni a keletet

·        Új műveket fedeznek fel: Arisztotelész – Fizika/Metafizika/ Etikai és politikai művek

↓

                                                           görög, arab fordítások – zsidó kommentárok:

                                                                       Avicenna, Avveroes

-az egyház beleszólt, mert az 1215. évi IV. lateráni zsinaton betiltotta e könyveket, továbbá harcot indított az eretnekség ellen; felállította az inkvizíció intézményét

1255: a párizsi egyetem előírta Arisztotelész valamennyi művének tanítását.

-zsidó filozófus: Maionidész

-fordítóközpontok: Toledo, Oxford, Szicília (görögről latinra fordítják Arisztotelész műveit)

népi kultúra ↔ hivatalos latin nyelvű irodalom

Középkori iskolák és egyetemek

2 nagy iskola:

-Chartres –vezetője: Chartres-i Bernát (jól ismerte Platón műveit)

            -logika: Arisztotelész, Hippokratész, Galénosz à műveit veszik át az ókorból.

            -természettudományos írások

-Szent Viktor-Iskola (kolostor)

            -vezetője: Szent Viktor-i Hugó (ágostonrendi kanonok)

            - elve: mindenfelé nyitottnak lenniàmindent meg kell tanulni

-hatással van a gótikára!

-fontos a művészet, esztétika, stb.

-tudományok új felosztása

·        Logika

·        Teoretikus tudományok (teológia, matek, fizika)

·        Gyakorlati tud. (etika, ökonómia, politika)

·        Mechanika (földművelésàmindennapi dolgok és munkák)

Az oktatás általános struktúrája

7 szabad tudomány rendszereà az ókorból származik:

Terencius Vergerio: A tudomány 9 könyve [3-4-2]

Trivium (3)

• Grammatika
• Dialektika
• Retorika

Quadrivium (4)

• Geometria
• Aritmetika
• Asztrológia
• Zene

+1 Orvostudomány

+1 Építészet