|
Az európai kultúra tételek2
2006.12.15. 16:34
4. tétel: A román stílusú képzőművészet. Zarándoklatok, Santiago de Compostela.
A képzőművészet a valláshoz kapcsolódik.
ŕ építészet
Vastag, tömör falak
Vízszintes vagy félköríves térlefedés (dongaboltozat)
Kis ablakok
Erősen stilizált plasztikák az oszlopokon
Kupolák, tornyok
Szentélykörüljáró, kápolnakoszorú
Mellék- és kereszthajó
Katakombák
Pl.: Pisa-i dóm; firenzei Keresztelőkápolna
ŕ szobrászat
Stilizált alakok
Templomdíszítés
Kő- és bronzszobrászat
Vallási téma ŕ a hívek ált. írástudatlanok voltak
Kapu= bronz dombormű
Pl.: keresztelő medencék, gyertyatartók
ŕ festészet
Falfestmények, kódexillusztrációk
Ikonfestészet
Pl.: Apokalipszis miniatúra (Bamberg)
ŕ mozaikművészet
Bizáncból származik
Elterjedt Itáliában, Velencében
ŕ textilművészet
Falikárpitok, egyházi öltözetek, terítők
Világi igény is ŕ lakótér otthonossá tétele (királyi udvar)
XIV. sz. Apokalipszis sorozat (Fro.)
Zarándoklatok: kegyhelyekhez, kolostorokhoz (csodatévő sírok, szobrok, parkok, stb.)
-szentek ereklyéit, csontjait őrizték
↓
ereklyeőrző, halott befogadó funkció (gyakori, közkedvelt zarándoklatok)
-penitencia: büntetésképpen rótta ki a püspök.
-a zarándokutak mellett szálláshelyek, vásárhelyek alakultak ŕ segítették a városok kialakulását.
Pl.: Róma – Szent Péter sírja
Jeruzsálem – Szent Sír
Santiago de Compostela – Szent Jakab sírja
ŕ bűnbocsánatot, gyógyulást, erős hitet reméltek a sikeres, lelkiismeretes zarándoklattól
(a beteg emberek gyakran belehaltak)
Santiago de Compostela (Spanyolország) – a tizedik századtól híres zarándokhely
-katedrális
Szent Jakab sírja
5. tétel: A gótika születése, és jellemzői. Saint-Denis és Suger apát.
XII-XIV. század: szakít a tömör, zömök építészeti rendszerrel.
-történelmi háttér:
erősödő francia királyság
a pápaság hanyatlása ŕ avignon-i fogságű
keresztes hadjáratok
A gótika jellemzői
-építészet
támívek és támpillérek
keskenyebb mellékhajók
csúcsíves keresztboltozat
legyezőboltozat, stb.
huszártorony és fiatorony
keresztvirág, kőrács, vízköpők
hatalmas festett, színes rózsaablakok ŕ fényesség, világosság
magas, gazdagon csipkézett tornyok
lángnyelvmotívum.
Pl.: Párizs, Köln, Reims, Exeter, stb.
-szobrászat: megjelennek az érzelmek és a mozgalmasság. Gazdag díszítettség, lágy stílusú S hajlat az alakokon.
Épületszobrászat ŕ Reims: Angyali üdvözlet (kapuszobrok)
Síremlékszobrászat
Üvegfestészet
Bútorművesség
Ötvösművészet
Saint-Denis és Suger apát (Párizs)
-a katedrális eredetileg régi, karoling stílusú volt ŕ ezt építették át.
Kéttornyos homlokzat; körüljárós szentély; hajókba nyíló 3 ajtó – terek egybenyitása
A mennyezet négyosztású bordás keresztboltozat
A katedrális irányító apátja: Suger – felügyelte az építkezést
kulcsszó a műveiben: a fény
a szentély mögé egy kápolnasort képzelt el
↓
üvegművészet és festészet fejlődése
fényes, látványos beltér ŕ egyre több hívő (az írástudatlan emberek számára a képek és a freskók is közvetítették a hitélet szimbólumait)
A bencések szerint: az anyagi gazdagság egyenesen arányos a lelki gazdagsággal.
Kiegészítés a gótikához:
A XII. században Franciaország központi területén, Ile-de-France-ban alakul ki az új stílus, a gótika művészete.
Jellemzője lesz a korszaknak, hogy a szétszórtan fekvő nagy kolostori központok háttérbe szorulnak és felváltják őket a városokban létrejövő művészeti centrumok.
A gótika művészetszemléletének kiindulópontja nem a Bernát által képviselt konzervatív álláspont, a művészetről alkotott ítéletek megalapozásában nagyobb szerephez jutnak a skolasztikus filozófia új törekvései.
Mindenekelőtt a Párizs környéki Saint-Victoire-kolostor iskolája hat erősen a korai gótikára.
A gótikus székesegyház Franciaországban a királyi hatalom szimbólumává fejlődik, s ezen épülettípus további terjedése mindenütt szoros kapcsolatban van a királyi hatalom megerősödésével.
Suger apát: Saint-Denis építtetője, korának egyik legmarkánsabb egyénisége. Fontos szerepet vállalt a politikai életben, VI. majd VII. Lajos király központosító törekvéseinek egyik legfőbb támasza. A királyi hatalom megerősítésén dolgozott kolostorán belül is. Suger 1081-ben született és 1151-ben halt meg. Fiatalon került Saint-Denis-be, rövid időn belül a király bizalmasa lett. 1122-ben választották apáttá, reformját 1127-ben hajtotta végre. Házasságot közvetített VII. Lajos és Aquitániai Eleonóra között. 1147-től, mikor a király keresztes hadjáratra ment, ő volt az ország régense. Fő műve: VI. Lajosról írt történelmi munkája. Saját tevékenységéről két művet is írt, előbb 1144. VI. 11. után a felszentelésről szólót, majd később egy a kormányzása alatt történt dolgokról tudósító munkát.
Suger apát mestere volt a kor kiemelkedő teológusa, Hugó (Szent-Viktori Hugó, Hugo de Saint-Victoire stb.) – (1096-1141)
Suger tőle vette át a művészeti szépnek, mint misztikus ragyogásnak a doktrináját.
A katedrális bronz főkapujára a Suger által megfogalmazott felirat került:
„Bárki, ha azt kutatod, mi ad értéket kapuinknak,
Munkáját nézd, árát és aranyát ne csodáljad.
Fénylik a mű nemesen, és melynek fénye nemes,
Töltse be fénnyel az elmét, hogy igaz fény útja nyomában Menjen előre igaz fényig, hol igaz kapu Krisztus.
Jelzi emitt az arany kapu hűen, hogy milyen ott benn,
Mert anyag által lustán hág fel az ész a magasba,
És a letört föltámad láttán ennek a fénynek."
(In.: A középkori művészet világa, 154.o., szerk.: Marosi Ernő, Bp., 1969)
Az emberi ész tehát a matéria által emelkedik fel a magasba, az igazsághoz
Hugo de Saint-Victoire esztétikai nézetei:
Esztétikai nézetei jellegzetesen neoplatonikusak
Megkülönböztet látható és láthatatlan szépséget (a láthatatlanhoz az emberi elme nem tud eljutni)
A láthatók megismerése során is csupán azt tudja felfogni, hogy ezek a láthatatlan szépség képmásai
A túlvilági éltető fényerő földi megnyilvánulásai a földi fény és a testeknek általa megvilágított színei
A legszebb szín a zöld, mert a tavasszal kibomló rügyek színe, s a hegyükkel felfelé mutató levélkék a legyőzött halált a hátuk mögött hagyva az eljövendő feltámadás jelképei is. A látható világnak ez az átvitt értelmezése jól mutatja H. allegorizáló gondolkodásmódját.
A világ teremtett jellegéből szerinte az következik, hogy mindennek a teremtő Istenre való jelentése van
6. tétel: A francia gótika csodái (Notre-Dame, Sainte Chaapelle, Chartres, Amiens, Reims)
Párizs és környéke: Ile-de-France (gót stílus)
Notre-Dame (Párizs)
-belmagasság: 35 m
-NY-i oldal: főkapu: Utolsó ítélet kapuja (épületszobrászat – orommező ŕ Jézus)
1163-ban kezdték el építeni (XIII. században készült el)
1220 körül készültek a szobrok
-vallási és profán, világi témák: 7 szabad művészet ábrázolása
grammatika – virgács
retorika – tábla
dialektika – kígyó
aritmetika – számolótábla
geometria – inga
asztronómia – szextáns
muzsika – lant
-legnagyobb rózsaablakának átmérője: 13 m – déli irány
Sainte Chapelle (Párizs)
1243-1248
- híresek az ablakai
Chartres (Notre-Dame) – székesegyház
1194-1220
876-tól Szűz Mária egyik ruháját őrizték itt.
1210-1220 körül épült a rózsaablaka, és a kapuszobrai pl.: Királykapu
-labirintus
9 bejárat (Ny: 3; É:3, D:3)
176 üvegablak [a XV. Sz.]
Amiens – katedrális
1220-1269
-belmagasság: 42 méter
-alapterület: 7000 négyzetméternél is több
-főhajó – hosszház: 145 méter
ŕ csoda, hogy a város lebombázásakor a katedrális ép maradt
Reims
- a francia királyok koronázási temploma
-főhajó: 140 méter
-belmagasság: 38 méter
-a legharmonikusabb gót katedrális
-NY-i homlokzat: Mária-kapu ŕ Angyali üdvözlet, ill. Mária és Erzsébet találkozása
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
