13. tétel

Az érzelmek fiziológiája, működése, kapcsolata a pszichikummal. Fajtái.

I. ÉRZELMEK FOGALMA, ÖSSZETEVŐI, FAJTÁI.

Érzelem fogalma:

-         lat. emóció

-         a külvilághoz való viszonyulás, amely élmények formájában jelentkezik

-         az érzelmek a legkomplexebb pszichológiai jelenségek: sok összetevőjük van, , minden pszichológiai szférát befolyásolnak, a szervezet egészét érintik.

-         értékelő, minősítő lelki jelenség

-         írányulhat:

·        tárgyra

·        cselekvésre

·        személyre

-         feladata: motiválni, segíteni értékelni, kialakítani életfelfogást, esztétikai- erkölcsi értékeket

-         az ún. 3. jelzőrendszer

-         a cselekvés az érzelemben tükröződik                  

Érzelmek összetevői:

-         belső testi válaszok, elsősorban a vegetatív idegrendszer reakciói

-         kognitív kiértékelés által létrejövő vélekedés, amelynek tartalma, hogy egy negatív vagy egy pozitív esemény megy végbe

-         arckifejezések

-         érzelmi reakciók

Érzelmek osztályozása:

1.      elsődleges ( primer ) érzelmek

-         arra indítanak,hogy kellemes állapotot megfelelő viselkedéssel minél tovább fenntartsuk illetve a kellemetlent megszűntessük

-         pl.: öröm- rajongás; félelem- fájdalom- düh

2.      másodlagos ( magasabb rendű ) érzelmek

-         tanult érzelmek ezek, amiket a szocializáció során sajátítunk el

-         pl.: empátia, részvét

3.      szenvedélyek

-         tárgyhoz kötött, nagy intenzitású és tartós vágyat kifejező érzelmi állapot

-         befolyásolja az egyén egész emocionális lényét

-         pl.: hogy függő személy

-         keletkezésében: kompenzáló, pótló jelleg a domináns

Érzelmek fajtái: ( kiváltó ok jellege szerint )

-         intellektuális érzelmek: „ aha- élmény” ( rájöttem, felfedeztem )

-         esztétikai érzelmek: katarzis élmény

-         szociális érzelmek: aszocializáció során létrejövő érzelmek

-         erotikus érzelmek

Érzelem fejlődése:

Csecsemőkor

• primitív emóciok jellemzik, amelyek kapcsolatban vannak a külvilággal
• érzelmi érzékelés: tapasztalatokat szerez
• emberi arc- szociális mosoly
• 1 hónapos korban az ételeknek is emóciós hatásuk van

  Óvodáskor

• magas fokú emocionalitás
• gyorsak, változékonyak az érzelmek
• düh
• értelmi fejlődés előrehaladtával növekedik a félelem
• öröm: vadul tudnak örülni
• új érzelem: rokonszenv, szégyenérzet ( nem szeret mások előtt öltözködni)

Iskoláskor

• nyitottak az érzései
• belsővé kell tenni az érzelmeket
• 9- 10 évesen: különösen érzékenyek a testi fájdalomra
• kezd kialakuni a közösségi élmény
• barátságai felszínesek
• intellektuális érzelmei: azokhoz a tárgyakhoz kapcsolódnak, amelyekben sikeres lehet
• esztétikai érzelmek: még fejletlenek

  Serdülőkor

• labilisak, hamar kibillenthetők érzelmi- lelki egyensúlyukból
• növekszik az önérzet, de a konfliktusok is
• intenzív érdeklődés a másik nem iránt
• összetartás, egymás megvédése
• intellektuális és esztétikai érzelmek ellentmondásosak

  Ifjúkor

• kiegyensúlyozottak
• érzelmek már nem szélsőségesek
• rendkívüli érzékenység

  Felnőttkor

• a nyílt vagy rejtett érzelem függ:

-         a neveltetéstől

-         a környezetétől

-         a kapcsolataitól

• az önuralonak nagy jelentősége van

II. ÉRZELEMELMÉLETEK

1. James- Lange elmélet ( 1890 )
• Az érzelem a testi változások észlelése
• „ Azért félünk, mert elfutunk”
• „ Azért vagyunk szomorúak, mert sírunk”
• mivel a különböző érzelmeket különbözőnek érezzük, midegyik érzelemhez kell, hogy legyen egy külö aktivitási mintázat
• cáfolatai:

Cannon ( 1927 )

Ø      Mivel a belső szervek viszonylag érzéketlenek, és beidegződésük gyenge, a belső változások túl lassúak ahhoz, hogy az érzelem átélésének forrásai legyenek

Ø      Érezelemmel együttjáró testi változások mesterséges előállítása- pl.: adrenalin beadása- nem vált ki igazi emocionális élményt

Ø      Az egyik érzelmi állapot vegetatív aoruseljének nem sokban különbözik a többiétől, pl.: a harag gyorsabb működésre készteti a szívet, de ugyanezt váltja ki a szerelmünk megpillantása is

2. Cannon. Bard elmélet

·        Az érzelmek központja a kérag alatt, a thalamusban van

·        Innen két írányból halad az információ, és egyszerre, de függetlenül jön létre az érzelem élménye az agykéregben,  és az érzelmeket kísérő testi változások a periférián.

3. Schachter- Singer elmélet

·        Az érzelmek kétfaktoros elmélete

·        Kognitív- fiziológiai elmélet

K1. kísérlet  adrenalin injekciót adtak be a kísérleti személyeknek

Ø      ezek után a felét helyesen informálták arról, hogy mi fog történni velük ( fokozott izgalmi állapot, szívritmus gyorsulás stb.)

Ø      a másik felének hamis információkat adtak ( zsibbadás )

Ø      egy beavatott embert megkértek arrra, hogy két érzelmet „közöljön” a szobában lévő kísérleti alanyokkal- öröm ( jókedv, nevetés strb.), és haragot ( nyugtalanság, kísérlettel szembeni agresszió )

Ø      azok akiket a jókedvű hatás ért jókedvűek voltak, akiket a harag dühösek voltak

Ø      az érzelmeket tehát a kísérleti személyről levont értékelés határozta meg

Ø      habár a vegetatív aorusal ( gyors szívverés, izommozgás ) azonos volt az érzelmek nem

·        az érzelem intenzitásáért az aorusal, az érzelem minőségéért a helyzet ( kogníció ) a felelős

·        a két tényező között szoros a viszony