14. tétel

Az értelem és az érzelem kapcsolata; az empátia jelensége

ÉRZELEM (emoció)

Alapérzelmek:

–        érdeklődés,

–        öröm,

–        meglepetés,

–        harag,

–        undor,

–        megvetés,

–        szégyen,

–        félelem,

–        szomorúság.

Limbikus rendszer: agykéregi.

Először az emlősöknél fedeztük fel az érzelmeket (utódféltés). Az érzelmekben agyi érzelmi területek vesznek részt. A velünk született érzelmek biológiai természetüek.

Embernél – társadalmi létből fakadó érzelmek, cselekvéseink, tevékenységeink kísérői az érzelmek. Viszonyulás természetünkhöz. Közömbös érzelmek. Nem tudunk érzelmi reakciók nélkül élni. Erős a keletkezés szempontjából a biológiai alap à limbikus és vegetatív idegrendszer. Erőteljes érzelem a vegetatív idegrendszert veszi igénybe à adrenalin termelődés. A temperamentumunk határozza meg érzelmeink kifejezését à milyen gyorsan keletkeznek és milyen tartósak az érzelmek.

Biológiai érzelmek kifejeződése: érzelmek - komplex jelenség. Van akinek gyorsan jön és sokáig tart, van akinek lassan jönnek létre az érzelmei (hűségesek). Tipusai:

–        szangvinikus,

–        kolerikus,

–        flegmatikus,

–        melankólikus.

Az érzelmeink kontroll alatt tarthatóak. Az ember az érzelmeit megéli - erről tudomása van. Nyomon követjük a belső tulajdonságainkat.

Érzelmek csoportosítása:

Dinamika szerint:

-         indulataink (heves)

-         hangulataink: tartósak (befolyásolhatjuk: introventált: magától; extroventált: mástól várja a megoldást

-         szenvedély: intenzív és tartós, magas hőfokon, káros formái is lehetnek.

Az érzelmi kifejeződések lehetőségei:

-         nem tudatos kifejezési módok (a vegetatív idegrendszer irányítja, pl: látható-arcpír, láthatattlan-gyomorgörcs)

-         van amik megtanulhatóak, tehát szabályozhatóak, pl: a metakommunikáció elemei - mimika, gesztus beszéd

A társas érintkezéseinkben felhasználjuk érzelmeinket, pl: befolyásolásra, saját érzelmeink levezetésére is használjuk. Levezetési csatornát talál magának, ha nem vezetjük le bajt okoz (gyomorfekély).

Csoportosítás alól kieső érzelmek, nem tartoznak sehova:

-         félelem: van tárgya, tudjuk mitől félünk

-         szorongás: nincs kiváltó ok, nincs konkrétság. Rejtett szorongás - befelé van kifelé nincs. Ha ez tartósan fennmarad kialakul a depresszió. Szeparációs szorongás - a gyermek anyjától való elszakadási félelme.

-         Szeretet: alapvető emberi érzelem, ez személyiség alapja, akit nem szeretnek, az nehezen fog szeretni.

EMPÁTIA ÉS AZ ÉRZELMI INTELIGENCIA

Empátia:

Veleérzési képesség, azonosulni tudunk mások érzelmeivel, ez fejleszhető. Interakcióba kerülünk azzal, akitől származik az érzelem. A kommunikáció egy része az empátia, felfogjuk a másik ember érzelmi jelzéseit. Van olyan, hogy a bennünk lévő érzelem átragad másokra, pedig nem élik meg az érzelmet (pl: a nevetés ragadós). Nem ugyan olyan erősséggel éljük meg, mint akitől származik.

Az empatikus kapcsolat érzelmi közösséget jelent.

Az értelem és az érzelem kapcsolata

Az értelem segít megérteni mások érzelmeit.

Kiégés: elveszítjük empátiánkat. Ha valakinek jók az empatikus képességei, annak jó volt az anya gyerek kapcsolata és ez veleszületett is.

Altuizmus: önfeláldozás, érzéseit az egyén ill. a saját szándékát is háttérbe szorítja a közösség szándékáért. Egyik legfiatalabb pszichológiai ág az érzelmi intelligencia, azzal foglalkozik, hogyan alakul ki az érzelem és az értelem kapcsolata.

Összetevői:

Érzelmek azonosítása – felismerem-e másokban, érzelmek közlése, érzelmi késleltetés (ha megfogalmazom, már nem is vagyok annyira dühös).

Indulat – rövid ideig tart.

Szenvedély – egy életen át tarthat, és nagyon intenzív.

Az akadályoztatás elviselése az érzelmi intelligenciában: megmarad az érzelmi energia.

Érzelmi intelligencia kulcsa, hogy mi mit tudunk megtanulni, tervezni, előre látni.