|
1. tétel
2006.12.19. 14:56
1. tétel: A szociológia tárgya, helye a társadalomtudományok rendszerében
A szociológia funkciói és ágazatai
A szociológia ás a szociográfia közti különbség
Tárgya: a társ. élet törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány
A szociológusokat az érdekli, hogy a különböző társadalmak milyenek, hogyan működnek, hogyan alakulnak át, stb..
Kétféle megközelítés jell. a szociológiára:
multidiszciplináris megk.: a szó azt jelenti, hogy a tud. ág több, más tud. ág módsze-reire, eredményeire épít
redszerszemléletű megk.: a szoc. minden egyes társ.- ban fellépő problémát összefüg-gő rendszerként próbálja kezelni, ok- okozati összefüggést keres.
A szoc.- ban kistelepülésekben lévő tárgyak időrendi sorrendje:
történetírás, történettudomány: az írásbeliség óta létezik, nem ált. törvényszerűségek leírására, vizsgálatára, hanem egyedi történetek lejegyzésére törekszik
filozófia: az emberi létről való gondolkodás tudományága, számos más tud. ág kiala-kulásának ősforrása
demográfia: a XVII. sz. közepén alakult ki, atyjának John Grauntot tekintjük. London halálozási statisztikáit elemezte, vizsgálta. A demográfia tárgya a népesség számára, összetételére ható folyamatokat vizsgáló tud. ág.
politika tudomány: a VXII. Sz. második felében John Locke nevéhez kötődik kiala-kulása (az angol polg. forr . ideje). A polgári réteg egyre nagyobb szerepet akart magá-nak, politikai befolyást követeltek. Locke felszólalásaiban törvényjavaslatokkal, törv. módosítások ajánlásával próbálta a polgárság gazdasági hatalma mellé a politikai hatalmat is növelni.
A politika tudomány tárgya: a politikai intézmények, a politikai folyamatok, a politi-kai magatartásformák elemzésével foglakozó tudomány.
A politika tudomány emberképe a homo politicus. Ez azt takarja, hogy az ember tettei mögött mindig a hatalom megszerzésére, növelésére, megtartására irányuló törekvés áll.
közgazdaság tudomány: a XVIII. sz. közepe; Adam Smith nevéhez fűződik. Fontos munkája a Nemzetek Gazdasága c. könyv. Ebben fejtette ki a „láthatatlan kéz” elméletét, amely azt takarja, ha az állam nem avatkozik bele a gazdasági életbe, akkor az egyének önérdekkövető magatartása optimális gazdasági eredményeket idéz elő. Az állam ne szabályozzon semmilyen folyamatot, a versenyszituáció majd eldönti a helyzetet.
a szociológia tudománya: a XIX. sz. elején alakult meg önálló tudományként. Kialakulás több ember nevéhez fűződik; ők kezdték el körvonalazni a tud.-ág alapjait:
- C.- Anri Saint- Simon
- August Comte
- Alexis Tocqueville
A tud. ág „igazi” alapítói:
- Karl Marx
- Frederich Engels
- Emil Durkheim
- Max Weber
Az 1700- as évek végén, és az 1800- as évek elején Európában jellemző volt az urba-nizáció, az emigráció a smith-i politikának köszönhetően, amely a gazdaságot helyezte előnybe. A legrosszabb helyzetben a városi munkáscsaládok voltak (gyerekmunka, rossz életkörülmények, szegényház, 14-16 órás napi munka). A XVIII. sz elejétől megfigyelhető volt az a tendencia, amely a kialakult rossz életkörülmények miatt növekvő alkoholizmust, erőszakosságot, öngyilkosságot eredményezett. Marx és Engels első munkája arra irányult, hogy hogyan lehetne a munkásság helyzetén javíta-ni, visszaszorítani a deviáns viselkedést. Javaslataikat nem fogadták nyitottan, a társ. jobbítására irányuló törekvéseiket nem tudták érdemben megvalósítani.
szociálpszichológia tudománya: Gustav Le Bon nevéhez fűződik, a XIX. sz második felétől, a Tömeglélektan c. munkájától számítjuk önálló tud.-nak. Ebben a munkájában fogalmazta meg, hogy az egyén elszigetelt emberként más agatartásformát vesz fel, mint egy társ. csop. tagjaként. Vizsgálati területe a csoporthatás egy emberre.
antropológia: a XIX. sz. elején alakult ki az USA- ban kulturális, Nagy- Britanniában szociális antropológiának nevezik. Tárgyát az befolyásolta, hogy gyarmattartó vagy nem tartó országban művelték. A gyarmattartó országokban az területükön élő törzsek, nemzetek kultúráját, hagyományit próbálta vizsgálni.
A gyarmatot nem tartó nemzeteknél a saját nemzetük folklórját, szakásait, hagyomá-nyait, kultúráját vizsgálta. Ezek megtartására, megőrzésére törekedett.
A szociológia tudományának funkciói
Funkciója nagymértékben függ a politikai rendszertől, amely az adott rendszerben fennáll. Más a szerepe a diktatórikus és a demokratikus rendszerben.
1, demokratikus rendszerben három fontos szerepe van:
- valóságfeltáró funkció: felismer v.milyen társ.i problémát
- kritikai funkció: gyakran dolgoz ki hipotéziseket, véleményeket, hogy az adott társ. probléma miért áll fenn adott mértékben s ennek mi a kiváltó oka
- alternatíva kidolgozó funkció: javaslatokat dolgoz ki arra, hogy a problémát milyen mértékbe és módon, hogyan lehetne orvosolni.
2, diktatúrában egy szerepe, funkciója van:
Apologetikus- propaganda funkció. A szociológus, a szociológia feladata arra irányul, hogy a napi politikai döntéseket utólagosan tudományosan megfogalmazza, megmagyarázza.
A szociológia ágazatai, szakszociológiák:
1, gazdaságszociológia
ipar- és üzemszociológia: azzal foglalkozik, hogy a kül. gyárakban, üzemekben a dolgozók milyen életkörülmények között dolgoznak, milyen hatékonysággal termelnek, mivel lehet javítani a körülményeket és növelni a hatékonyságot.
agrárszociológia: a mezőgazdaságban élők életkörülményeinek tanulmányozásával foglakozó tudomány
vállalkozások szociológiája: azt vizsgálja, kikből lettek vállalkozók, milyen iskolai végzetséggel rendelkeztek ezek az emberek, kik tudtak megmaradni itt, kikből került ki az új rendszer krémje
2, településszociológia
városszociológia: milyen kerületben, területen, etnikai csoportban élők, milyen funk-ciójú városban (világv., főváros, megyeszékhely) élő emberek milyen körülmények között élnek, milyen a deviáns viselkedésűek aránya, egy adott szituáció (pl. új ház) hogyan hat a közösség életkörülményeire
faluszociológia: mekkora a falu lélekszáma, ennek hatásai, az egyes falvak összeha-sonlítása, az egyes régiók (idegenforg., gazdasági, mezgazdi., elszigetelt) összehason-lítása és ennek befolyásoló ereje
tanyaszociológia: két társadalmi csop. figyelhető meg, a tanulatlan, rossz anyagi körülmények között élők, valamint az elit réteg, amely a városok nyüzsgése elől menekültek oda önszántukból, hobbyként
3, családszociológia
a család, a családtagok egymás közti, a társadalomhoz való viszonyát vizsgálja
4, ifjúságszociológia
1968- as párizsi diáklázadás óta létezik, a 16-30 év közöttiek sajátos problémáit vizs-gálja
5, nevelésszociológia
az egyén életében milyen szociológiai területek, állomások figyelhetők meg (kato-naság, csoportba tart., stb)
6, művelődésszociológia
milyen kulturális fogyasztási szokásokkal rendelkeznek az egyes kulturális csoportok
7, művészetszociológia
az adott mű megszületésének milyen társ.-i, kult., gazdasági hatások állnak a hátte-rében, az megjelenik- e a műben, és ha igen, akkor hogyan
8, stb…
A szociológia és a szociográfia közti különbség
Tárgyuk hasonló: a társ.-i valóság vagy annak egy részének vizsgálata
A különbség a módszerben van . a szociológia tudományos módszerekkel dolgozik, míg a szociográfia a mű írójának saját véleménye alapján készül el az elemzés, ez nem olyan tudományos, gyakran vannak benne kevésbé szubjektív vélemények.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
