4. tétel A két világháború közötti szociológusok

A fasizmus megjelenésével megszűnt a szociológia Európában. (kivándorolnak USA-ba, Kanadába más megélhetés miatt, így erőteljes fejlődésbe kezdtek ezek az országok)

Kanadában tanított. A gazdaságantropológia megalapítója, de foglalkozott gazdaságtörté-nettel. Alaptétele szerint a gazdaság a társadalomba beágyazottan működik, nem lehet a társ.-tól függetlenül vizsgálni. Egy társadalomban nem csak a piaci csere mechanizmusával képes gazdálkodni.

Alternatív gazdálkodási mechanizmus:

Legfontosabb műveiben bírálta, vizsgálta:

2, Mannheim Károly:

Angliába emigrált. A művével a tudásszociológia alapítója lett. Szerinte az ideológiák az uralkodó csoportok érdekeit szolgálják és a fennálló rendet erősítő funkciójuk van. Az utópiák az elnyomott csoportokat és azok céljait fogalmazzák meg, valamint a társadalom megváltoztatását segítik elő. A szabadon lebegő értelmiség alatt érti azt, aki nem tartozik egyik osztályba sem, mai értelmében független értelmiség. Szerinte ők látják a legobjektívebben a társadalmi folyamatokat.

Lengyel szociológus. A parasztok kivándorlását vizsgálja USA-ban. Művében azt vizsgálta, hogy az Amerikába emigrált lengyel parasztok miért nem tudtak beilleszkedni. Ezen művét önéletrajzok feldolgozásával készítette, amely alapján leszűrte az emigránsok vágyait. A lengyel paraszt Európában és Amerikában című műve 5 kötetes, melyben szerzőtársa Thomas. Vágyak (az egyén és társadalom között lévő közvetítő struktúrákat):

A parasztok nem tudtak beilleszkedni, mert:

paraszti osztály Lengyelország liberális értékek (USA)

kandikus osztály farkastörvények nem voltak hozzászokva

A lengyel parasztság nagy része katolikus volt, nem liberális. Amerikában hiányzott nekik a fenti strukturális szervezet, ezáltal sokuk devianciát produkált. (alkoholizmus, öngyilkosság, stb.) Ezen családoknál a 2.-3. generációnak sikerült a beilleszkedése az Amerikai társadalomba.

Az empirikus szociológia kiindulópontja a chicagói egyetem. Érdeklődésének középpontjában az a kérdés állt, hogy a nagyvárosban a kül. tevékenységek, a különböző társ.-i osztályok, továbbá az őslakosok és a bevándorlók hol helyezkednek el, mely városrészekben összponto-sulnak a társ.-i problémák. Burgess és társa ún. városökológiai iskolákat alapított a jelenségek vizsgálatára.

Szimbolikus interakcionizmus irányzata. Azt mondja, hogy a szociológiának az emberek közötti kapcsolatokat kell vizsgálnia. Az egyén a szocializációja során interakcióhoz lép. Az újfajta megközelítés lényege a környezeti hatások szerepe.

Az emberi kapcsolatok irányzata. A munkaszociológia megalapítója. Vizsgálta, hogy egy szervezeten belül milyen tényezők befolyásolják a termelékenységet. Fontos szerepet tulajdonított az érzelmeknek. Elemezte a csoportok közötti viszonyokat, az emberekkel való bánásmódot, hogy hogyan hat a termelékenységre.

Munkapszichológiai vizsgálatok:

A fő harmóniaelméletnek szokták nevezni, gyökerei Durkheimig nyúlnak vissza.

Előfutára kulturális antropológus volt, aki Új-Guineában a szigetlakókat (az ottani szigetcsoportokon) figyelte, akik meghatározott időnként találkoztak és hasonló értékű tárgyakat cseréltek egymás közt. Ezt a kereskedelmi formát „Pula” –kereskedelemnek nevezte el. Ebben a kereskedelmi formában nem a profitszerzés volt a cél, hanem a kapcsolatok ápolása.

Ő volt a funkcionalizmus megalapítója. A fejlődést a modernizációval azonosította.

Szerinte a modern társadalom 4 alrendszerből áll, 4 funkciót kell ellátnia:

- Politika ® társadalmi célok meghatározása

- Gazdaság ® eszközök hozzárendelése a célokhoz, vagyis a célok

- Kultúra ® a társadalom tagjainak a tevékenységének az integrálása

- Személyiség ® a társadalom fennmaradásához szükséges értékek és normák

átadása az utódoknak, vagyis a szocializáció

Több pontban kiegészítette Talcott tézisét. Szerinte egy-egy intézménynek, normának, hiedelemnek nem csak funkciói, hanem diszfunkciói is lehetnek. Megkülönböztette a manifeszt (nyílt) és látens (rejtett) funkciókat. Ez lehetőségeket adott a szervezetek belső, mélyebb funkciójának a megértésére. Ugyanazon intézmény, norma, hiedelem funkcionális lehet a társadalom egyik osztálya és diszfunkcionális a másik osztály számára.

A neofunkcionalizmus fő képviselője.

Szerinte a társadalomban több alrendszer működik egymás mellett békében, tovább differenciálódnak és nem avatkozik bele egymás működésébe (az állam nem avatkozik be a gazdaság vagy kultúra életébe).

Műve: Az uralkodó elit.

A könyvében az Amerikai uralkodó elitről írt, amelyben ezen csoportot három részre osztotta fel:

Ezen vizsgálatot a 60-as évek körül végezte, azóta létrejött egy negyedik csoport is, a média elitnek csoportja is.

Az amerikai társadalom szerkezetét vizsgálta Marxi módszerrel. A termelői eszközökhöz való viszonyán megkülönböztette az uralkodó illetve az elnyomott osztályokat. Köztes osztályokat is megkülönböztetett iskolai végzettség, szakképzettség, foglakozás alapján.

Módszerei: -kérdőív

-matematikai statisztika

Angol szociológusok. Munkájuk az „Osztály a kapitalista társadalomban” c. mű. Az osztá-lyokat nagyrészt az elosztás egyenlőtlenségei alapján, nem pedig a termelési viszonyokban elfoglalt hely marxista kategóriái alapján vizsgálják.

A 20-as években jött létre és Freud pszichoanalitikus elméletére valamint Marx munkásságára támaszkodik. A nemzeti szocializmus hatalomra kerülésekor az iskola kivándorol Amerikába, majd később visszavándorolt Frankfurtba. A modern társadalom kritikájával foglalkoztak.

Tagjai:

Az antiszemitizmus gyökereit kutatta az Egyesült Államokban, amely szerinte a tekintélyelvű nevelésben rejlik.

Tekintélyelvű személyiség: -előítéletesség

-tekintélyek tisztelete és gondolkodás nélküli követése

-politikai és erkölcsi konzervatizmus

-újítások elítélése a társadalom minden területén

Műve: A késői kapitalizmus legitimációs válsága , A társadalmi nyilvánosság szerkezet változása.

Amelyekben a kapitalizmust élesen kritizálja.

Műve: Hatalom és privilégium.

Azt bizonygatja, hogy a hatalmon lévőknek nem szabad a végletekig kizsákmányolni az alul lévőket, mert azok fellázadnak és felborul a társadalmi rend.

Az ipari társadalom fogalmának és elméletének egyik megalkotója. A nevéhez fűződik, hogy a szocialista és kapitalista ipari társadalmak közötti különbség miben nyilvánul meg.

Különböző tőkefajtákat különböztetett meg:

Azt vizsgálta, hogy a kulturális és a kapcsolati tőke hogyan hagyományozódik át a következő generációra, valamint a kulturális intézmények milyen szerepet játszanak a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésében.

Műve: Az osztály és az osztálykonfliktus az ipari társadalmakban.

Az ipari társadalmakban a fő konfliktus áttevődik a tőkések és munkásokról a hatalmat birtokló és az elnyomottakra.

Szerinte a konfliktusoknak nem a magántulajdon, hanem a hatalom és a hatalomnélküliség a legmélyebb gyökere.