|
6-7. tétel
2006.12.19. 14:58
6. tétel A magyar szociológia rövid fejlődéstörténetét
I) A magyar szociológia rövid története
A magyar szociológia fejlődését három esemény törte derékba, ezért a szoc. tudományának a XX. sz. eleji megszületése után még háromszor kellett újjászületnie szinte a semmiből. Mind-három eseményt követően megszűnt a szociológia kutatás és oktatás Mo.-n. A Huszadik század c. folyóirat: azt vizsgálta, hogy az akkori kor gazdasági társadalmi kihívására milyen választ adjanak. Közvetítette a Nyugat-Európai munkákat. Társadalomtudományi Társaság fórumot biztosított a szakmai vitákban, külföldi kiadványokat jelentetett meg. A századfordu-lón a Huszadik század c. folyóirat és a Magyar Társ.tud.-i Társ. körül alakult egy szociológiai iskola, amely igyekezett megismertetni és értékelni Mo.-n a korabeli külföldi szociológiai irodalmat, az itt látott társ.-i problémákat vizsgálni. Az iskola 1919 után megszűnt.
A századfordulótól az 1900-as évek elejétől kezdődőén 3 irányzatot különböztetünk meg:
1. Liberális irányzat: ez a legbefolyásosabb irányzat, képviselője Jászi Oszkár
2. Szociáldemokrata irányzat: képviselője Szabó Ervin
Konzervatív irányzat
Két világháború közötti időszak a szociológia, mint tudomány megszűnt létezni, nem volt oktatás és kutatás. A konzervatizmus került előtérbe, melynek képviselője Szegfű Gyula volt. A Három nemzedék című könyve foglalja össze a konzervatizmus lényegét.
II) 1930- as évek
Ekkor már léteztek olyan mozgalmak, törekvések, amelyek a szociológia irányába mutattak.
A, Falukutató mozgalom = népi írók mozgalma, más néven szociográfiai mozg.:
A legfontosabb ilyen irányú törekvés volt. A falukutató mozgalom a falvak, parasztok helyzetét vizsgálta Szociográfiai, irodalmi műveikben. Képviselői Erdei Ferenc, agrárszocio-lógiával, településszociológiával foglalkozott (Makót és környékét vizsgálta).
Veres Péter Az alföldi parasztsága c munkájában az ott élő emberek körülményeit vizsgálta. Féja Géza „A viharsarokról” címmel írt könyvet (ebben az egyik uradalomnak a dolgait írja le, hogyan bánt el a cselédekkel az uradalom). Szabó Zoltán az Északi-középhegység területeivel foglalkozott. Ilyés Gyula „A puszták népe”. Darvas József Orosházáról írt könyvet, ez egy családregény. Saját családján keresztül mutatja be Orosháza történetét. Fülöp Lajos, aki Pécs mellett volt lelkész, az egyke problémáit kereste.( Felfigyelt arra, hogy a paraszti családokban csak egy gyerek van, ennek gazdasági okai voltak. A földet az elsőszülött gyerek örökölte, így a többi gyerek megsértődött és ezért csak 1 gyereket vállaltak).
Erdélyi Ferenc a magyar társadalom szerkezetét vizsgálta a II. világháború közötti időszakban, melyben véleménye szerint egy időben volt jelen a feudális és kapitalista struktúra.
Németh László munkás szociográfiákat írt. Felszólalásának címe: A harmadik út. A hitleri fasizmustól és a sztálini modelltől is elhatárolódik. Szerinte Magyarországnak a háború befejezése után a sajátos magyar utat kell követni. Magyarországon a kertészkedésre kellene időt fordítani, mivel ez sokkal nyereségesebb, erre meg kellene tanítani a fiatalokat. Ehhez népfőiskolát hoztak létre. A népi származású értelmiség vezetheti az országot.
III) 1945-49
Magyarországon ismét volt szociológia. Szalai Sándor létrehozta a Szociológia Tanszéket. Fiatalon megjárta Auswitzot. Könyve: Bevezetés a társadalomtudományba. Amikor a sztálinizmust bevezették, a tanszéket bezáratták.
IV) A '60-as években megindult a magyar szociológia újjáélesztése
A politikai enyhüléssel egyidőben megnőtt az igény arra, hogy Mo.-n ismét legyenek szociológiai kutatások a valóság feltárása érdekében. Az eseményekre nagy hatással volt Bibó István munkássága.
A szociológia első műhelyei:
Központi Statisztikai Hivatal, ezen belül Társadalomstatisztikai Belosztály működik.
MTA szociológiai Kutató Intézet
ELTE-n és a Közgazdaságtudományi Egyetemen előadás szociológiai munkacsoportok, majd tanszékek is kialakultak.
Magyar Rádió és Televízió tömegkommunikációjának kutatócsoportjából jött létre később a Tömegkommunikációs Intézet, ahol közvélemény-kutatást végeztek, vizsgálták, milyenek a reakciók az egyes műsorokra.
Az 1960-as évek első nagyobb szoc.-i kutatások vizsgálták:
jövedelemkülönbségeket, engedélyezték a háztáji gazdaságokat. Azt vizsgálták, hogy milyen különbségek vannak a parasztság és a polgárság között
Társadalmi mobilitás: az egyik osztályból a másikba való átjutást (fel-le). Mobilitási csatorna: továbbtanult, ezért magasabb szintre kerül, mint a szülei. Mobilitás legfontosabb csatornája az oktatás
Időmérleg: életmódra vonatkozik, Szalai Sándor végezte. Losonczi Ágnes: életmódot kutatja Békés megyében. Az életivód az értékekben, tárgyakban és időben 1977-ben jelent meg
Az idős népesség helyzete, elöregedési folyamat. Milyen intézmények útján lehet ezeket megoldani. Milyen szociológiai ellátást kell bevezetni
Város és Faluszociológia és az új lakótelepek problémái. Az erőteljes elidegenedési folyamatok kezdenek kialakulni. Az emberek nem ismerik egymást, de igényük sincs rá
V) A '70-es évek első fele
1968-ban bevezették a gazdasági reformokat. A gazdasági reform és a konzervatív szárny között ellentét alakult ki. Átmenetileg az ellenző párt került előtérbe. A magy. szoc.-t több súlyos csapás érte ekkor. Hegedűs Andrást, a MTA Szoc.-i Tansz.-nek igazgatóját nyugdíjazták. Lukács István tanítványai közül több embert: is eltávolítottak, pl. Heller Ágnest, Márkus Máriát, Márkus Györgyöt.
Nagyon sok szociológus kényszerült a (egyes témakörökben lévő magyar publicisztikai tilalom, ill. erős korlátozás miatt) külföldi munkavállalásra és kitelepülésre. A magyar szoc. visszahúzódott az elméleti kérdések tárgyalásától, nem próbálkozott a rendszer egészének bírálatával. A magyar valóság kül. problematikus jelenségeinek empirikus vizsgálatára összpontosított. A magyar szoc. életben tudott maradni és képes volt fejlődni.
VI) A szociológiai eredmények a '70-es évek közepétől 1990-ig
Egy sor területen középtávú kutatások történtek. (5 éves). A magyar szociológusok bevezették a sokváltozós matematikai statisztikai módszereket. Egyre többen mehettek külföldre, hogy nemzetközi kutatásokban részt vegyenek. 1978-ban megalakult a Magyar Szociológiai Társaság (elnöke: Szalay Sándor, utána: Kulcsár Kálmán) 1989-tőt évenként új elnököt választanak.
Megindult a szociológus szakképzés (ELTE Bp.-i Közgazdaságtudományi Egyetem) Szociológiai tanszékek jöttek létre - kapcsolódtak az egyetemek profiljához (Műszaki Egyetemen: - Ipar és üzemszociológia; Orvostudományi Egyetemen: -Egészségszociológiai tanszék; Gödöllői Agrártudományi Egyetemen: - szociológiai tanszék) A vezetőképzésben is nagy szerepe van a szociológiatudománynak, továbbképzésben is fontos.
Egyre több kutatóintézet, mely a szociológia valamely ágazatát művelte. Rendszerváltáskor létrejött a TÁRKI- Társadalomkutatási Társaság (Kolosi Tamás a vezetője és a tulajdonosa)
Pozitívumok és negatívumok a rendszerváltás óta.
Pozitívumok:
megszűntek a tabutémák
Nincsenek adminisztratív akadályai annak, hogy külföldön kutassanak.
Negatívumok:
egyre kevesebb pénz van a kutatásokra
egyre több kutatóintézet nehéz helyzetben van
könyvek, tanulmányok megjelentetéséhez szponzort kell keresni
a tanulmányok mire megjelennek, elveszítik aktualitásukat
fiatalok elvándorlása a pályáról, üzleti életbe, újságírás területére, szakértőként, a politikai életbe, államigazgatásnál helyezkednek el
7. tétel A család fogalma, ciklusai, funkciói
Család olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait házassági vagy vérségi kapcsolat köt össze. Az ember a család révén válik társadalmi lénnyé. A család az elsődleges szocializáció színtere.
Az elsődleges csop. jellemzői:
spontán módón jön létre
kis taglétszámú ilyen csop.-nak tekintik a szoc.-ban
az ellenőrzés közvetlen módón tört. A család, baráti kör, kis gyerekeknél
Fontos szerepet játszanak az érzelmek játszó csop.-ok
Az összetartozás, a „mi” tudat nagyon erős
Másodlagos csop. jellemzői:
Felükről, mesterséges módon hozzák létre
Nagy taglétszámú ilyen csop.-ok pl a kül. poli.-i, gazd.-i
Ellenőrző apparátust hoznak létre intézm.-nyek, iskolák. Kül szab. sze-
Az érdekek játszanak fontos szerepet rint élnek
A „mi” tudat érzete nem erős, nem lényeges
A család fogalmát három féle módón lehet megközelíteni:
1) Rendszerelméleti megközelítésben Kulcsár Kálmán elve
A család szoc.-i értelemben olyan elsődleges csoport, amely legszűkebben egy férfi és egy nő, valamint leszármazottaik tartós együttélését jelenti. Ez az együttélés a férfi és a nő nemi kapcsolatán, illetve a leszármazottakhoz fűződő vérségi köteléken alapszik, de tágabb, pl. gazdasági közösséget is jelent. Más jellegű kötelékek is erősítik, erkölcsi és jogi normák szabályozzák. Jelentős szerepet tölt be az egyén és a társ. viszonyát meghat. kül. folyama-tokban.
A def. több eleme megkérdőjelezhető.
2) Interakcionális megközelítésben: a családtagok közötti viszonyt nézzük, ez a meghatározás Burgess nevéhez kapcsolható az 1920- as évekből.
A család olyan interakcióban élő személyek egysége, akiket az egymással való érintkezéseik során férj- feleség, apa- anya, fivér- nővér, fiú- lány társ.-i szerep betöltésére való törekvés irányít.
Ezek a szerepek társ.-lag meghatározottak, de minden családban részben érzelmi, részben hagyományosan kialakult tudati tényezők lényegesen megerősíthetik vagy meggyengíthetik őket. Burgess véleménye szerint ha nincs meg a kellő komm. a családtagok között, hiába teljesülnek Kulcsár kitételei, az társ.-lag nem számít családnak. Nagyon fontos, hogy a családban lévő szerepek milyenek, mert a szerepminta innen érkezik, a szocializáció itt történik.
Noha a társ.-i szerepek, elvárások meghatározottak, nem minden esetben azonosak az egyes kultúrák között. A társ.-i szerepek megváltozhatnak akkor is, ha a hagyományos helyzet valami miatt felbomlik. A megváltozott helyzetben a hiányzó funkciókat valamelyik másik fél veszi át és látja el. Az ebben a környezetben felnövő gyerek az ő felnőtt korában már ezt a megváltozott szerephelyzetet fogja természetesnek, alapnak tekinteni, ezt a példát követi.
3) Kurt Levin véleménye
A család az a csoport, ahol a legkisebb a szociális disztancia és a legnagyobb fokú az identifikáció (hovatartozás- tudat).
Szoc. disztancia: társas távolság, a családban a legkisebb, a szerelemben gyakorlatilag nulla mind érzelmi, mind fizikai, mind lelki szinten. Az egyén valódi személyisége, a lelki lemeztelenedés a családban a legnagyobb. Jó esetben az egyén életében a család mindig egy biztos visszavonulási és támaszpont.
A család típusai
1, Együttélő házastársak neme és száma szerint
Monogám család: ffi és egy nő él házastársi kapcs.-ban
Poligám család: v.melyik házasfélből több van
o Poliginia: 1ffi több nő
o Poliandria : 1nő több ffi
2, hatalom megosztása alapján
Matriarchális család: anyajogú család. Anyai ágon öröklődik a vagyon, a hatalom tovább. Az anya a csal. Döntéshozója. A tűz őrzése a korai társ.-ban fontos volt, ez adta a jogot a nőknek
Patriarchális család: apajogú csal, ő a döntéshozó, apai ágon öröklődik a vagyon, a hatalom tovább. Kialakulását a hadakozás, a hadviselés szerepének megnövekedésé-hez kötik.
3, milyen közösségből, csoportból származik a feleség
Endogám család: a feleség ua.-bból a közösségből, faluból származik, mint a férj
Egzogám család: a feleség más közösségből, faluból származik, mint a férj
4, társadalmi csop.-ból való származás szerinti csop.:
Homogám család: iskolai végzettség, kulturális származás szerint egy körből származnak a házasfelek
Heterogám család: iskolai végzettség, kulturális származás szerint más körből származnak a házasfelek
5, generációk száma szerinti csop.:
Teljes család ® nukleáris család = szülők+gyermekek
Szűkebb család ® csonkacsalád = valamelyik szülő nincs
Nagy család ® több generáció együttélése
A családi élet ciklusai
Újonnan házasodott gyermeknélküli házaspár fészekrakása
Az újdonsült szülők 1-3 éves gyermekkel
Az iskola előtti család 3-6 éves korú gyermek
Az iskolás korban lévő gyermekekkel rendelkező család a 6-12 éves korú gyermekkel
Az ifjúval élő család, 13-19 éves gyermekkel
A család fiatal felnőttel, a házas gyermek kiválásáig tart
A család, mint a gyermeket útra bocsátó központ (tőke fontossága: vagyoni, kulturális és kapcsolati) az első gyermek kiválásától az utolsóig.
A posztszülői család, a gyerekek elmentek, az apa nyugdíjba vonulásáig tart.
Idős család, nagyszülői szerepek
Több gyermek esetén a legidősebbhez viszonyítjuk a ciklusokat, de a ciklusok jellemzően összemosódnak.
Család funkciói
Gazdasági funkció: minden család rendelkezik háztartással, vagyonnal, ahol meghatározott szintű gazdálkodás folyik. A fogyasztói szerkezetet a vagyoni helyzet és a fogyasztási minták keveredése (férj-feleség szokásai) jellemzi. A jövedelem befolyásolja. Régebben ez a funkció nem volt olyan lényeges, mert a családok javarészt önfenntartóak voltak.
Biológiai funkció: Utódok nemzése, nemi kapcsolatok: a családtagok újra termelik önmagukat
Szocializációs funkció: a gyermeket olyan értékekre, normákra nevelik, hogy a társ. értékes, hasznos tagjává váljon
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
