8. tétel: Mit nevezünk társadalmi szerkezetnek, társadalmi rétegződésnek és társadalmi egyenlőtlenségnek? Mutassa be a magyar társadalom szerkezetét a két világháború közötti időszaktól napjainkig!

A társadalomban élő egyéneknek és családoknak nagy tömbökben való elrendeződése. Ezek a tömbök különböznek egymástól, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye, a szűkös javakhoz való hozzájutás módja és mértéke szerint, valamint egymástól eltérő és ellentétes érdekük alapján.

Különböző ismérvek foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely alapján megállapított kategóriák és azok hierarchikus sorrendje. Ezen ismérvek alapján alakul ki egyenlőtlenség a társadalomban

Az egyének és a családok, valamint a különféle ismérvek alapján definiált társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban, melyek nagy különbségeket mutatnak

A két világháború közti időszak társadalmi helyzetéből született elképzelések, melyeket Erdélyi Ferenc vizsgálta. Az 1943-as Szárszói-konferencián adta elő nézeteit a kettős struktúrája szerint: a feudális és kapitalista struktúra egy-időben létezik, egymást kiegészítve működik.

A feudális társadalom rétegei:

Államhivatalnokok, nagybirtokosok, történelmi arisztokrácia, úri középosztály, egyházak, nemzeti kispolgárság.

A kapitalista társadalom rétegei:

nagyvállalkozók, polgári származású arisztokraták, kisiparosok- kiskereskedők, szabad értelmiségiek, polgári középosztály, ipari munkásság.

A fent megnevezett csoportok a társ. 10-12%-át tették ki, a fennmaradó nagy hányadot a parasztság tette ki, amely leszakadva, nagyon rossz körülmények között tengette mindennapjait. Nagy többségben voltak -Erdélyi társadalom alatt élőknek nevezet őket- nem szóltak bele a gazdasági, politikai kérdésekbe, még a saját helyzetüket érintő kérdésekbe sem.

Népi demokratikus rendszer jött létre. Politikai életben a többpártrendszer kezdett kialakulni,

Gazdasági élet ben vegyes tulajdon volt jellemző, a magán, a termelőszövetkezeti és az állami.

Földosztások lezajlása, melynek célja: elkerülni a lakosság élelmiszerhiányát. A 100 holdnál nagyobb földeket felosztották, és a nincstelenek között szétosztották. Földet a nincstelen zsellérek kaphattak. Ennek következménye, hogy a kisbirtokosok és a törpebirtokosok lettek túlsúlyban, aminek következtében a társadalom szerkezete is megváltozott. A nagybirtokosok aránya csökkent, a túlsúlyt a parasztság jellemezte. A családtagonként járó 1-2 hektár föld csal az életben maradáshoz volt elég, továbblépésre, fejlesztésre nem volt lehetőség.

Szovjet hatás megerősödése. Átalakították a politikát, egypártrendszer valósult meg.

A gazdasági életben nincs magántulajdon, csak állami, szövetkezeti. A kulákságot is felszámolták. Nehézipar fejlesztésének alárendeltek mindent, új gyárakat hoztak létre ® a falvakból sok ember vándorolt az ipari centrumokba, a mezőgazdasággal foglalkozók betanított- és segédmunkásokká váltak.

A társ.-ban nagyrészt politikai ideológiai nyomásra elterjedt a hős sztálini társadalmi szerkezeti modell. Alapvetően a Sztálini társadalom szerkezet, modell: az ún. 2 + 1 modell, mely még az 1980-as években is általánosan elfogadott volt.

2 Osztály ipari munkásság

termelőszövetkezeti parasztság

1 réteg értelmiségi réteg

Ferge Zsuzsa ’60-as években új társ.-i szerkezetet vázolt fel a szociológiában. Elméletét az jellemezte, hogy a munka jellege szerint osztotta fel a társ.-at. A család jellegét a munka jellege szerint lehetett véleménye szerint felosztani.

Ferge-féle csoportokat tovább differenciálták. Vezető beosztásúakat külön választották a nem vezető beosztási szakértelmiségtől.

A vezető beosztásúakat alcsoportokba sorolták aszerint, hogy milyen munkát végeztek:

A szakértelmiséget szakmák szerint differenciálták:

Az irodai dolgozókat még jobban különválasztották a középszintű szellemi foglalkozásúaktól.

A szakmunkásokat és a betanított munkásokat szakmák szerint differenciálták:

A mezőgazdaságban foglalkoztatottakat két szempont szerint differenciálták:

Ez a társ.-i szerkezet már túldifferenciált, átláthatatlan volt, szemben a sztálini túlegyszerű-sített modellel.

Kolosi Tamás véleménye szerint nem elég a munka jellegéből kiindulni, hanem szükség van az egyének és a családok életkörülményeinek, és életmódjának elemzésére is. Munkája nagy áttörést hozott.

dimenziók:

Szelényi Iván és Konrád György elemezte a magyar társadalom szerkezetét. Az értelmiség útja az osztályhatalom felé című alkotásuk nagy változás volt. 7 csoportot határoztak meg. Kettős piramis elmélet.

Állami szektor

1

3 2 Magán szektor

4

6 5 7

1, káder elit: akkori rendszerhű gazd.-i, pol.-i vezetők csop.-ja.

Több gazdasági változás volt, mely kedvezőtlenül befolyásolta a társ. szerkezetének alakulását.

Ennek „eredményei”:

Ma a „jövedelemolló” szárai közti különbség 10-12x es jövedelem. A középréteg nagyon kicsi, gyenge, nincs erős, gazdaságilag stabil vállalkozói réteg. Ha az olló még tovább nyílik, ki fog alakulni a dél- amerikai szindróma.

Az anyagi és szellemi javak összessége. Minden ember alkotta tárgy, tudás és hiedelem, valamint azok a viselkedési szabályok, amelyeket a társadalom tagjai az előző nemzedék tagjaitól örökölnek és tanulnak meg.

Elemei:

Pierre Bourdiene francia szociológus foglalkozott a kérdéssel, a „Társadalmi egyenlőtlenségek újra termelődése” c. művében.

Megállapításai:

A kulturális tőke problémáit is ő elemezte:

Minden család rendelkezik egy meghatározott szintű kulturális tőkével, amit a gyerekeknek átadnak.

Elit családok:

A gyermekeit arra nevelik, hogyan kell viselkedni, és az elit társadalomban jellemző témákra készítik fel, több idegen nyelvre tanítják. Elit sportágak űzésére ösztönzik pl.: lovaglás, tenisz, golf stb…

Nem elit családok:

A gyerekek nyelvi kifejező készségét elemezte, nagyon alacsony szintű volt (szóhasználat, szószerkezet) a családból hozták. Hátrányos helyzetben vannak, az iskola nem tudja korrigálni, kiegyenlíteni.

A másik fontos befolyásoló tényező az ETHOS jelensége, amellyel minden család rendelkezik a kulturális alaptőke mellett. Az ETHOS nem más, mint a családok gyermekük taníttatásához kapcsolódó érték- és normarendszere. Az alacsony végzettségű szülőket kudarckerülő magatartás jellemzi, ez ETHOS szempontjából azt jelenti, hogy nem várják el gyermekeiktől a magasabb iskolai végzettséget. Nem akarják szembesíteni utódaikat lemaradásukkal. Az elit családok gyermeki ezzel szöges ellentétben cselekszenek.

Probléma: a lakosság általános műveltségi színvonala alacsony volt. Az elemi iskola 6 osztályos volt. 1945 után vezették be a 8 osztályos rendszert. Az általános műveltséget emelni kellett, mert erre tudták ráépíteni a szakképesítést. Létrehozták a dolgozók esti iskoláját. A gazdaságban erőltetett iparosítás ment végbe, főleg a nehézipart fejlesztették. Ezzel gazdasági igényeknek rendelték alá az oktatási rendszert is. A meglévő nehézipari, műszaki egyetemeket fejlesztették, új főiskolákat hoztak létre. A műszaki értelmiség képzése két egyetemen folyt, a Miskolci Nehézipari Egyetemen, és a Budapesti Műszaki Egyetemen. Kiépítették a szakmunkásképzés országos hálózatát. Az új rendszer vezető rétegét különböző továbbképzé-seken fejlesztették tovább.

A gazdasági életben új koncepció a mezőgazdaság fejlesztése. A mezőgazdasággal kapcsolatos oktatási intézmények kerültek előtérbe. Agrártudományi egyetemek fejlesztése a nagyüzemi mezőgazdaság igényeinek megfelelően. Mezőgazdasági főiskolákat hoztak létre. Technikumok hálózatának kiépítése. Mezőgazdasági szakközépiskolák létrehozása. Szakmunkásképzés országos hálózata.

A ’60-as évek végén a megyeközpontok felsőoktatási intézményt szerveztek maguknak, mert ez volt a divat® tanító, tanárképző főiskolák elszaporodása, mert gyorsan és olcsón ki lehette alakítani, nem a munkaerőigényhez igazították az iskolák létrehozását.

A gazdasági szervezetek inspirálták az embereket magasabb fizetéssel, levelező és esti tagozatok indultak (beiskolázás) ® elterjedt a mennyiségi szemlélet (lényeg, hogy minél több hallgatót bocsásson ki, a munkahelyen magasabb fizetés és beosztás) ® papírszemlélet ® ez kihatott a gazdasági társaságok működésére (negatívan).

Fausné Szikra Katalin: A tudás leértékelődése.

Lényege: Magyarországon megindult a magánszektor fejlődése. ® több pénzkereset. Az érettségizett fiatalok nem mindig tanultak tovább, inkább jól menő szakmát választottak. Az értelmiségi pálya egy része elnőiesedett. A tudás leértékelődött. Az 1988-as Társadalmi törvény elfogadása után eredeti tőkefelhalmozódás kezdett beindulni, aki tudott, a privatizációból nagyobb hasznot tudott szerezni, mint a végzettségből.

Általános problémák: egyre kevesebb a gyerek ® összevonják az iskolákat, a kisebb településeken csak egy iskola van. Gazdasági problémát okozott a népességcsökkenés. A kormányzás nem foglalkozott vele. A pedagógusok egy részét leépítik. A megoldási javaslat erre:

funkcionális analfabétizmus olt jellemző hazánkra. Az ált. isk.-ból kikerülők 10-15%-a ilyen. Tud írni és olvasni, de nincs szövegértés, önálló gondolkodás. Az ilyen diákok többsége szakmunkásképzőkbe nyert felvételt szakm. képzők. Színvonalának visszaesése.

Feleslegesen képzett szakmunkásokból lettek a potenciális munkanélküliek. A gyakorlati oktatást is egyre nehezebben tudták biztosítani, anyagi ösztönzést is bevettetek. Idővel az iskolához szükséges tan- és munkaeszközök beszerzése a szülőkre hárult.

Az egyes gimik színvonala közt is jelentős különbségek voltak. A mérce az volt, hogy diákjaik közül milyen arányban nyertek felvételt nívósabb egyetemekre.

Az 1990-es évek első felében az intézmények struktúrája széttagolt volt. 89 önálló jogú felsőoktatási intézmény volt (állami), szorgalmazták, hogy az intézményeket vonják össze (integráció) városi vagy régiói szinten. Cél, hogy a hallgatói létszám legalább 5000 fő legyen. Másik cél a párhuzamos képzések, intézmények felszámolása. Az egyetemek, főiskolák fejkvótából gazdálkodnak, de szükség van piacképes képzésekre. Igyekeztek olyan képzéseket indítani, hogy bevételre tegyenek szert. Az integrációs koncepció 2000 január 01.-től lépett érvénybe, ennek értelmében 13 Universitas (egyetemi) központ jött létre.

1. Szegedi

2. Debreceni

3. Miskolci

4. Gödöllői

5. Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási

6. Budapesti Műszaki

7. Eötvös Lóránt Tudomány Egyetem

8. SOTE + Hajnal István Egészségügyi

9. Pécsi

10. Veszprémi

11. Kaposvári

12. NYME: karai:

Tandíj: A Bokros-csomag idején bevezették®tüntetések! Továbbtanulási költségek egy része. Hitelkonstrukciók: a hallgatók a végzésüket követően törlesztik.

A rendszerváltás után ingatlanjaik egy részét visszakapták. Világi szakon is képeznek embereket, pl.: jogászokat, közgazdászokat. Erre törekedik az összes egyetem.